|
Nyilatkozatok Trianonról |
|
|
|
> Ismered ezeket a
> nyilatkozatokat? Államférfiak a trianoni
> béke-parancsról:
>
> Andrej Hlinka
> páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt
> vezetője 1925. június 4-én a következőket
> mondta:>
>
> "Mindannyiunk lelkében lobogjon a
> magyar haza emléke, mert ezer
> esztendős magyar uralom alatt nem
> szenvedtünk annyit, mint a cseh
> uralom hat éve alatt."
>
|
EGY ’56-OS RÉSZTVEVŐ LEVELE |
Szabó Lajos |
|
|
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tagja voltam 1956 októberében egy fontos szerepet játszó forradalmi bizottságnak. Együttműködtünk a diákokkal és a Műszaki Egyetem forradalmi bizottságával. Ott voltunk az október 23-i Bem téri diákgyűlésen.
|
Lev Trockij Levél a Szovjet munkásokhoz |
Lev Trockij |
|
|
Kedves elvtársak!
Azért írok, hogy újból közöljem önökkel: Sztálinék, Jaroszlavszkijék és társaik becsapják önöket. Azt állítják, azért fordultam a burzsoá sajtóhoz, hogy szembeszálljak azzal a Szovjet Köztársasággal, amelynek létrehozásáért és megvédéséért annyit dolgoztam Leninnel együtt. Becsapják önöket. Azért fordultam a burzsoá sajtóhoz, hogy megvédjem a Szovjet Köztársaság érdekeit Sztálin és társai hazugságaival és alattomos hitszegésével szemben.
|
EGY BONAPARTISTA ELLENFORRADALOM FORRÁSAI |
nandras-Rednews |
|
|
Úgy tűnik „A sztálinizmus forrásai“ című írás (Fáklya XXXIII. 18) anonim szerzője „elvesztette realitásérzékét“. Talán egy kicsit a történelemszemléletével is baj van. Az pedig végképpen nem világos, hogy mit is akart ebben az írásában bizonyítani. Talán azt, hogy a sztálinizmust nem lehet elválasztani a Szovjetunióban folyó szocialista építéstől, hogy a sztálinizmus az orosz marxizmus (általában a marxizmus?) törvényszerű, sorscsapásszerű következménye s egyben lesújtó kritikája?
|
A meghamisitott s a nem alkuvó Ady Endre-Korunk 1931 Október |
Bölöni György |
|
|
Alább következő dolgozat önálló fejezet szerző december folyamára megjelenő Ady könyvéből.
A háború előtti és a háboru alatti Magyarországon Adyval szemben teljes egészében sorakozott fel a magyar reakció. Ady-ellenességükben egyek voltak a politikai nacionalizmus, a klerikálizmus és a magyar feudalizmus. Az „Alkotmány” Görcsöni Dénese s a „Magyar Figyelő” Tisza Istvánja, Rákosi Jenő rosszakaratú nemzeti irodalmi reakciója és irodalmi társaságok irigykedése. A művelt akadémiai maradiság, a korlátolt középszerű műveltség és a vidék kulturátlan parlagisága. Velük szemben minden fajta elégületlenség és forradalmi vágyakozás Adyra esküdött. S csak természetes, hogy teátrálisan élte ki magát ez az Ady-láz a polgári és szociális Magyarország forradalmi próbáján, az októberi forradalomban. A márciusi proletárforradalom vágta ketté először az Ady hivek táborát. Amint a polgári elemek lehámlottak erről a forradalomról, maguknak követelték Adyt s ekkor vált tulajdonképpen először ketté Ady: polgári költővé és forradalmi harcossá. Irodalmi csoportok, baráti körök, politikai pártok után most már osztályok kezdték kitűzni a maguk Ady-zászlóit.
|
A kapitalizmus általános krízise-Korunk 1931 Október |
Méray Pál |
|
|
Az imperialista hatalmak között a világpiacért, a nyersanyagforrásokért, a tőkekihelyezés lehetőségeért, a gyarmatok elfoglalásáért és újra való felosztásáért folyó harc a háborúkhoz vezet. A világháború, melyben az egymást legkülönfélekép keresztező érdekellentétek kerültek felszínre az imperializmus korszakából a kapitalizmus egyetemes válságába, a „haldokló kapitalizmus” fázisából a részben már megdőlt kapitalizmusba vezet át.
|
Még egyszer a bérmunkás lélektanához-Korunk 1931 Október |
Földi Erzsébet |
|
|
A világgazdasági krizis sohse látott méreteket ölt. Az ijesztő arányú munkanélküliség, a legkülönbözőbb gazdasági vállalkozások egyik napról a másikra való összeomlása, az európai középosztályok rohamos balratolódása, a bankösszeomlások, stb. stb. mindennél világosabban mutatják, hogy az ember tehetetlen báb a gazdasági erők játékában s helyzetben, mentalitásban szükségszerűen arra tolódik, amerre a gazdasági erők mozgatják. Viszont az is világos, hogy a megoldás nem következhet be a részletjelenségek likvidálásán, az egyéni problémák megoldásán keresztül. A hiba az alapban van.
|
Marxista fogalomtár -Első rész |
Átdolgozta 1-9 :Varga Sándor |
|
|
FOGALOMTÁR
Adó: természetes és jogi személyek részéről az államnak fizetett kötelező szolgáltatás. Korunkban ezt pénz formájában kell fizetni. Az adó a nemzeti jövedelem újraelosztásának fontos formája. Az adópolitika azoknak az elveknek összessége, amelyek szerint az állama különböző adónemeket és azok befizetésének módszereit, mértékét megállapítja, s ez tükrözi az illető ország fennálló társadalmi rendet. Az adók legfőbb fajtái: az egyenes adó, amellyel az egyének és vállalatok jövedelmét, és a közvetett adó, amellyel az áruk árát terhelik meg. Egyenes adó: a jövedelemadó, a vagyonadó, a házadó, stb.; közvetett adó: a forgalmi adó és a fogyasztási adó. Amíg az államról lehet szó, és amennyiben létezik, az állami költségvetési bevételek túlnyomó része az állami vállalatok, szövetkezetek, és egyéni adózók befizetéséből származik. Az állam adó formájában elvonja az ott létrehozott jövedelem egy részét a társadalmi szükségletek kielégítésének fedezésére. A lakóság közvetlen befizetései (beleértve az adókon kívül az illetéket, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot is. Tágabb értelemben az adó fogalmába sorolják az illetéket és a vámot is.
|
Marxista fogalomtár-2.-ik rész |
Varga Sándor |
|
|
Demokratizálás: a demokrácia erősítése, fejlesztése a társadalmi élet valamennyi területén; a demokratikus rendszer kiépítése és fejlesztési folyamata. Az egyes országok társadalmi rendszerétől és államformájától függően különböző tartalma és feladatköre van. A kapitalista országokban a kommunista pártok fontos feladatnak tartják a demokratikus szabadságjogok állandó fejlesztését és bővítését, amelyet összekapcsolnak a szocializmusért folyó harccal. A szocializmust célzó országokban egyik alapvető feladat a szocialista demokrácia állandó erősítése és fejlesztése.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…