Miért győzte le Sztálin az ellenzéket? |
Lev Trockij |
|
|
Zeller elvtárs olyan kérdéseket vet fel levelében, amelyek nemcsak történelmi, hanem aktuális szempontból is érdekesek. Az ember gyakran beléjük botlik a politikai irodalomban és magánbeszélgetések során is, méghozzá a következo, személyes jellegű megfogalmazásban: „hogyan és miért vesztették el a hatalmat?”. „Hogyan vette kézbe Sztálin az apparátust?” „Miben van Sztálin ereje?” A forradalom és ellenforradalom belső törvényeire minduntalan az individuum felől kérdeznek rá, mintha sakkpartiról, vagy valamilyen sportversenyről, és nem szociális jellegű változásokról, mély konfliktusokról volna szó. A temérdek álmarxista ebből a szempontból semmiben sem különbözik a vulgáris demokratáktól, akik a nagy népmozgalmakat a parlamentben zajló folyosói beszélgetések ismérvéi alapján közelítik meg
|
K. Marx A POLGÁRHÁBORÚ FRANCIAORSZÁGBAN |
Átdolgozta:Varga Sándor |
|
|
A Kommün általános választójog alapján Párizs különböző kerületeiben megválasztott városi tanácsnokokból alakult, akik felelősek voltak és bármikor elmozdíthatók. Többségük természetszerűleg munkásokból vagy a munkásosztály elismert képviselőiből állott. A Kommünnek nem parlamentáris, hanem dolgozó testületnek kellett lennie, amely végrehajtó és egyszersmind törvényhozó is. A rendőrséget, mely eddig a központi kormány eszköze volt, azonnal megfosztották minden politikai jellegétől és a Kommün felelős és bármikor elmozdítható eszközévé változtatták. Ugyanez történt a közigazgatás valamennyi más szervének hivatalnokaival is. A Kommün tagjaitól kezdve lefelé, mindenkinek munkás-munkabérért kellett ellátnia a közszolgálatokat. A magas állami méltóságok szerzett előjogai és reprezentációs költségei ezekkel a magas méltóságokkal együtt eltűntek. A közhivatalok nem voltak többé a központi kormányzat ügynökeinek magántulajdonában. Nemcsak a városi közigazgatás került a Kommün kezébe, hanem az egész, eddig az állam által gyakorolt kezdeményezés is.
|
V. I. Lenin GAZDASÁG ÉS POLITIKA A PROLETÁRDIKTATÚRA KORSZAKÁBAN |
Átdolgozta:Varga Sándor |
|
|
(Részlet)
1
Elméletileg kétségtelen, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus között bizonyos átmeneti időszak van, amely szükségképpen egyesíti magában a társadalmi gazdaság mindkét rendszerének vonásait, illetve sajátosságait. Ez az átmeneti időszak szükségképpen a haldokló kapitalizmus és a születő kommunizmus, vagy más szóval: a legyőzött, de meg nem semmisített kapitalizmus és a megszületett, de még egészen gyenge kommunizmus közötti harc időszaka.
|
V. I. Lenin ÜDVÖZLET A MAGYAR MUNKÁSOKNAK |
Átdolgozta:Varga Sándor |
|
|
Elvtársak! Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennünket a hírek, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság politikusaitól kapunk. Alig több mint két hónapja áll fenn Magyarországon a Tanácshatalom, de szervezettség tekintetében a magyar proletariátus, úgy látszik, -már túltett rajtunk. Ez érthető, mert Magyarországon a lakosság általános kulturális színvonala magasabb, azonkívül az ipari munkások aránya az egész lakossághoz képest (a mai Magyarországnak 8 millió lakosa van, ebből Budapestnek 1 millió) hasonlíthatatlanul nagyobb, végül a szovjet rendszerre, a proletárdiktatúrára való átmenet is hasonlíthatatlanul könnyebb és békésebb volt Magyarországon.
|
Berecz János MI A CSENDES ELLENFORRADALOM? |
Átdolgozta:Varga Sándor |
|
|
(Részletek. Kossuth könyvkiadó, Bp. 1970.)
|
SZKP |
Átdolgozta:Varga Sándor |
|
|
A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA
KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATAROZATA
A SZEMÉLYI KULTUSZ ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK
LEKÜZDÉSÉRŐL (Részlet -Szabad Nép, 1956. július 3.)
|
P. Togliatti:A KOMMUNISTA INTERNACIONÁLÉ TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE |
Átdolgozta :Varga Sándor |
|
|
Részletek)
Negyven esztendővel ezelőtt alakult meg a Kommunista Internacionálé (III. Internacionálé). Alapító kongresszusát 1919. március elején tartotta, de az a politikai és szervező munka, amely e kongresszushoz vezetett, jóval előbb, négy-öt évvel a kongresszus előtt kezdődött, vagyis kb. az első világháború elején.
|
M. Dragilev:A BURZSOÁ TÁRSADALOM OSZTÁLYSZERKEZETÉNEK FEJLŐDÉSE |
Átdolgozta :Varga Sándor |
|
|
A mai burzsoá társadalom osztályainak, osztályszerkezetének kérdése az egyik legfontosabb terület, amelyen harcolnunk kell a marxizmus-leninizmus ellenfeleivel.
|
Lenin:FORRADALMUNKRÓL (N. Szuhanov feljegyzéseivel kapcsolatban) |
Átdolgozta :Varga Sándor |
|
|
I.
A napokban átlapoztam Szuhanov feljegyzéseit a forradalomról. Különösen szembeötlő, mennyire vaskalaposok egytől egyig a mi kispolgári demokratáink éppúgy, mint a II. Internacionálé hősei is. Nem beszélve arról, hogy hihetetlenül gyávák, hogy még legjobbjaik is bátortalanul mentegetőznek, amikor a német mintától való - akár csak legcsekélyebb - eltérésről van szó, nem beszélve valamennyi kispolgári demokratának erről az egész forradalom folyamán elég világosan megnyilvánult tulajdonságáról, szembeötlő, hogy milyen rabszolgamódra utánozzák a múltat.
|
Lenin:A NEMZETI ÉS GYARMATI KÉRDÉSRŐL SZÓLÓ TÉZISEK TERVEZETE |
Átdolgozuta:Varga Sándor |
|
|
(A Kommunista Internacionálé II. Kongresszusára)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…