Munkaviszony: hátrányban a munkavállaló

A VOSZ véleménye az új Munka Törvénykönyvéről
A júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy versenyképesebbek legyenek és rugalmasabban foglalkoztassanak. Az új szabályozást ért kritikák kapcsán pedig úgy vélekedett Dávid Ferenc: fontos eredmény, hogy bekerült a védett kor intézménye, a kismamák védelme, valamint hogy megmaradtak a szakszervezetek, és majd a gyakorlatban mutatkozik meg, hogy milyen törvénykönyv született.
A törvény a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a felek egyéni megállapodására, ami - bár a törvény kimondja, hogy a munkavállaló számára előnytelen feltételek nem állapíthatók meg - könnyen kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja (például a pótlék összegét, vagy annak alapjának meghatározásakor) az amúgy kényszerhelyzetben lévő munkavállalót. Nem egyenrangú felek ülnek le ugyanis tárgyalni az íróasztalhoz; az egyik oldalán a már említett munkavállaló, a másik oldalon pedig a döntési helyzetben lévő, a cég büdzséjét szem előtt tartó munkaadó ül. Az új szerződések esetében ráadásul nem szükséges megadni ezentúl a munkavégzés helyét, viszont bevezetik a kötetlen munkaidő fogalmát, ami azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló munkaidejének felével saját maga rendelkezik, akkor a munkaadónak nem kell nyilvántartást vezetnie, és így a túlórákat sem kell fizetnie, ami anyagi szempontból szintén a munkavállalót érintheti hátrányosan.

Ám mindezek mellett a munkáltatót hozza könnyebb helyzetbe az új törvény az elbocsátások során is, hiszen egyszerűbb lesz felbontani a munkaszerződés. Nem szükséges indokolni a felmondást az azonnali hatályú felmondás esetén próbaidő alatt, vagy határozott idejű munkaviszony esetén. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

Az új Munka Törvénykönyve új atipikus foglalkoztatási formákat is létrehoz. Az egyik ilyen a munkavégzés behívás alapján, ami részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg és legfeljebb napi 6 óra tartalmú munkavégzést tesz lehetővé. A dolgozó az esedékességhez igazítja a feladatait, ebben az esetben viszont a munkára behívást legalább 3 nappal előtte közölnie kell a munkáltatónak. Emellett létrejön még a szintén részmunkaidős megosztott munkakör, amikor egy munkakörre több munkavállalót vesznek fel, illetve a több munkáltató által létesített munkaviszony, amikor is egy munkakörben, de több cégnél áll alkalmazásban a dolgozó.

Nők a munkahelyeken

Talán a legtöbb változás a törvényben a kismamákat érinti. Először is a munkáltató abban az esetben nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló előzetesen tájékoztatta a munkaadót a várandósság tényéről, ami történhet szóban, írásban, vagy elektronikus úton is, ami szintén teljes körű tájékoztatásnak minősül. Ha azonban ez elmarad, a felmondási tilalom sincs érvényben. További változások lépnek életbe a kismamák védettségét illetően is.

Eddig a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony semmilyen körülmények között nem volt megszüntethető a munkáltató által közölt rendes felmondással. A jövőben a felmondási tilalom csak abban az esetben alkalmazandó, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságot ténylegesen igénybe veszi. Amennyiben a munkavállaló visszamegy dolgozni, úgy a felmondási tilalom megszűnik, azonban  a munkáltató a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással csak korlátozások betartása mellett mondhatja fel a gyermek három éves kora előtt.

Munkajog

MOSZ: munkavállaló ellenes az új Munka törvénykönyvének bevezetése

Tízéves mélyponton a munkajogi perek száma

A kölcsönzött munkaerő bére elsőbbséget élvezhet felszámoláskor

OKSZ: maradhat a vasárnapi munkavégzés lehetősége a kereskedelemben

21 millió áldozata van a kényszermunkának

További cikkek »A munkaviszony szüntethetővé válik például a munkáltató működési körében felmerülő okból, ha a munkáltatónál nincsen a munkavállaló által betöltött munkakörhöz hasonló olyan munkakör, amelyet a munkavállaló be tud tölteni, vagy az e munkakörben foglalkoztatásra irányuló ajánlatot a munkavállaló elutasítja. Amennyiben tehát a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatért munkavállaló munkaviszonyát a gyermek három éves kora előtt meg kívánja szüntetni, úgy köteles minden olyan munkakörbe való áthelyezést megvizsgálni, amibe a visszatérő munkáltató foglalkoztatható lenne és ezt a vizsgálatot megfelelő módon – jegyzőkönyv, vagy belső levelezés formájában – dokumentálnia kell. Fontos változás, hogy ha a kismama úgy dönt, hogy még a gyerek 3 éves kora előtt visszamegy dolgozni, megszűnik a felmondási tilalom, és a munkaadó bármikor kirúghatja. Meg kell jegyezni, hogy ez érvényes azokra a kismamákra is, akik június 30-a előtt visszamentek dolgozni, ám a gyermekük csak július elseje után tölti be a hároméves kort.

Másik sarkalatos pontja az új törvénykönyvnek a fizetés kérdésköre

A munkabérre vonatkozó szabályok körében az egyik legjelentősebb módosulás, hogy a délutáni műszak fogalmának megszűnése miatt a munkáltató 30 százalékos bérpótlékot csak a 18 óra utáni munkára köteles fizetni, feltéve, hogy a munkavállaló legalább egy órát dolgozott. Eddig, több műszakos munkaidő beosztás esetében a délutáni műszak tartamára (általában 14 órától kezdődően) a munkáltatónak 15 százalékos bérpótlék fizetési kötelezettsége állt fenn. Megszűnik a megszakítás nélküli működésre tekintettel fizetendő bérpótlék.

Emellett megszűnik az átlagkereset fogalma, és megváltoztatták a jogalkotók a távolléti díj számítását is. Míg korábban a teljesített túlórákat is figyelembe kellett venni, az új szabályozás értelmében csak a műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti pótlék és ügyeleti pótlék lesz az irányadó az alapbér mellett.Azon munkavállalók esetén pedig, ahol magas a túlóra mértéke és alacsony az ösztönzők aránya a munkabéren belül, a távolléti díj mértéke az új számítás szerint jellemzően csökkenni fog. 

Székely Sarolta
mfor.hu