Újraszabályozza az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának feltételeit, az állami adatbázisok körét, a földmérési és térképészeti tevékenység előírásait.A törvény összhangban van az Európai Uniós ajánlásokkal és előírásokkal is. A korábbi jogszabály informatikai és elsősorban térinformatikai szempontból elavult volt, ezért nem felelt meg a téradat infrastruktúrák műszaki és jogi követelményeinek. Az új törvényben, a papíralapú térképek alkalmazásának előírásait a digitális térképi adatbázisok szabályozása váltja fel.

Új elem a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megjelenése, amellyel lehetővé válik olyan földalatti, földfeletti objektumok, valamint azokhoz kapcsolódó jogok ábrázolása, nyilvántartása, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzése, melyeket korábban nem, vagy csak részben lehetett megtenni. Az új szabályozással a szolgalmi jogok és vezetékjogok eddig csupán tényszerű bejegyzése mellett a jogosultság mértéke a térbeli elhelyezkedéssel együtt a digitális térképi adatbázisban is megjeleníthető lesz. A jogviták számának csökkenését eredményezheti, hogy egyértelmű lesz: melyik fél, milyen mértékben, és milyen területen gyakorolhatja jogait.

Lényeges újdonság, hogy az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának fő szabályait, az állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység lényeges előírásait a törvény a világszerte egyre növekvő számban megjelenő egységes ingatlan-nyilvántartással szabályozza. A törvény a nemzeti téradat infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki.

Az adatbázisok megjelenésével immár állami adatvagyonról van szó, melynek megőrzése és ésszerű felhasználása nemzeti érdek. Ezt az adatvagyont azonban nemcsak őrizni kell, hanem kezelni és karbantartani is. A nemzetközi törekvésekkel összhangban erre az egységes ingatlan-nyilvántartásért felelős földügyi szakigazgatás szervei a legalkalmasabbak.

Az informatika fejlődés következtében a digitális adatok olyan fontosak egy állam, egy nemzetgazdaság életében, akár egy ország vasút-, vagy telekommunikációs hálózata. A térbeli helyzethez köthető téradatok pedig a digitális adatokon belül is kiemelt jelentőségűek. A térbeli adatok biztosítják az alapot az ország geometriai rendjének megteremtéséhez, a korszerű téradat infrastruktúrákat felhasználó eszközök üzemeltetéséhez, legyen szó helykeresésről, autó navigációról, vagy akár a precíziós mezőgazdaságról.

A törvényt széleskörű társadalmi egyeztetés és vita előzte meg. A szakmai előkészítést a Vidékfejelsztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a tizenkilenc Megyei és a Fővárosi Kormányhivatal Földhivatalaival, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatával, a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Nonprofit Kft.-vel valamint szakmai felsőoktatási intézményekkel és civil szervezetekkel együtt végezte el. A széleskörű egyeztetésnek is köszönhető, hogy a jogszabálytervezetet a parlamenti pártok mindegyike alaposan előkészítettnek minősítette, és végül az Országgyűlés elsöprő többséggel szavazta meg. (Vidékfejlesztési Minisztérium)