A minimálbér összege mind az adózásban, mind pedig a társadalombiztosítás területén nagy jelentőséggel bír.

Az Szja. törvény alkalmazásában (pl. az Szja.tv. 71. §-a szerint munkabéren kívüli juttatások esetében) minimálbéren az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét kell érteni, kivéve az a törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.

A társadalombiztosítási kötelezettségek (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók biztosításának elbírálása, minimum járulék- adófizetés) tekintetében a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérrel kell kalkulálni azzal, hogy biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában (de csak ezekben!) a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel

A nyugdíjtörvényben, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben meghatározott kereseti korlát meghatározásánál szintén a minimálbérből kell kiindulni. Így például hiába kötelezett a garantál bérminimum alapul vételével járulékfizetésre egy társas vállalkozó, éves kereseti korlátja 18 x 93 ezer forint, illetve rokkantsági ellátás esetén havi 93 ezer x 150 százalék.
Az Eb. tv. alkalmazásában a GYED maximum meghatározásánál a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni, míg a táppénz maximum esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérből kell kiindulni.