|
Az eddig véltnél tízezer évvel korábbra nyúlik vissza a földművelés kezdete
MTI 2015.07.23. 18:55
Az eddig véltnél jóval korábbra, mintegy 23 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza a földművelés első lépései.
Az eddig véltnél jóval korábbra, mintegy 23 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza a földművelés első lépései - véli egy nemzetközi kutatócsoport. A szakemberek az izraeli Galileai-tenger partján felfedezett gyomnövény-maradványokra alapozva döntötték meg azt a korábbi elméletet, amely szerint a növénytermesztésbe 11 700 évvel ezelőtt fogtak bele a termékeny félhold iráni területén.
"A teljesen fejlett mezőgazdaság csak jóval később alakult ki, ám tanulmányunk azt mutatja, hogy a kezdetleges növénytermesztés az eddig véltnél sokkal korábbra nyúlik vissza, ami jó okot ad számunkra, hogy újragondoljuk őseinek képességeit" - húzta alá a tanulmány készítésében részt vevő Marcelo Sternberg, a Tel-Avivi Egyetem professzora.
Az izraeli Bar-Ilan Egyetem munkatársaként dolgozó Ehud Weiss által vezetett kutatócsoport az Ohalo II nevű halászó-vadászó-gyűjtögető nép Galileai-tengernél virágzott településén talált gyomnövény-maradványokra alapozta eredményeit.
A PLOS ONE című folyóiratban közölt tanulmány készítői a háziasított gabonafélék morfológiai jellemzői és aratóeszközök nyomai után kutatva elemezték a gyomnövény-maradványokat, amelyek jelenléte már önmagában bizonyítja a kezdetleges mezőgazdaság kibontakozását.
Az ásatási területen hat épület maradványaira és gazdag növénygyűjteményre bukkantak a szakemberek. Nagyjából 150 ezer növényminta elemzését követően a kutatók arra jutottak, hogy a területen élt korai emberek több mint 140 növényfajt gyűjtöttek össze. Ezek között 13 ismert gyomnövény és olyan ehető gabonák is megtalálhatóak, mint a vad tönkebúza, a vadárpa és a vadzab.
A kutatók találtak egy kőből készült őrlőeszközt, amelyet gabonakeményítő kinyerésére használtak, továbbá szétszórt magokat az eszköz körül, ami azt jelzi, hogy a szemeket fogyasztás céljából dolgozták fel - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A szakemberek nagy számban találtak olyan gabonákat, amelyek magjain sajátos forradások láthatóak, ami azt jelzi, hogy ezek a növények valószínűleg szántóföldeken nőttek, továbbá a sarlópengék jelenléte is arra utal, hogy a terület lakóinál bevett gyakorlat volt a betakarítás.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
