A munkav�llal� a munkaszerz�d�s�ben megjel�lt id�tartamban k�teles a munk�ltat� rendelkez�s�re �llni �s munk�t v�gezni. Ha a szerz�d�s erre nem tartalmaz kik�t�st, �gy a munkaviszony a napi 8, heti 40 �r�s �ltal�nos teljes munkaid�re j�n l�tre. A munk�ltat� a szerz�d�s szerinti, rendes �r�kon t�l csak a t�rv�nyben foglalt korl�tok k�z�tt jogosult ig�nybe venni a munkav�llal�t: ezt nevezz�k rendk�v�li munkav�gz�snek (t�l�r�nak).

A rendk�v�li munkav�gz�s elrendel�s�nek sz�mos korl�tja van, �gy p�ld�ul m�rt�ke nem haladhatja meg �vente a 250 �r�t – kollekt�v szerz�d�st ezt a m�rt�ket 300 �r�ra emelheti –, �s a t�l�r��rt megfelel� kompenz�ci� j�r (b�rp�tl�k �s/vagy szabadid�).

A kor�bbi Munka T�rv�nyk�nyve mindemellett azt az alapelvet is r�gz�tette, hogy a munk�ltat� csak k�l�n�sen indokolt esetben rendelhet el rendk�v�li munkav�gz�st. Ezt a szab�lyt a hat�lyos t�rv�ny kifejezetten m�r nem tartalmazza. Ebb�l azonban nem k�vetkezik, hogy a munk�ltat� tervszer�en, az �zemszer� m�k�d�s k�r�ben sz�molhatna ezzel a plusz 250 (300) �r�val is.

A munk�ltat� �gy k�teles a munk�t megszervezni, hogy a munkav�llal� feladatait el tudja l�tni az alatt az id� alatt, amire szerz�d�tt. Az int�zm�ny elnevez�s�b�l is ered, hogy ezen a m�rt�ken csak rendk�v�li esetben l�phet t�l. Ide tartozik, ha egy v�ratlan hi�nyz�s miatt helyettes�t�sr�l kell gondoskodni, vagy el�re nem l�that� karbantart�si feladatokat kell ell�tni, a megrendel�sek volumene hirtelen megugrik stb. Ha azonban a munkaer�-ig�ny tart�san meghaladja azt a szintet, amit a munkav�llal�k rendes munkaid�ben tudnak teljes�teni, �gy nem a rendszeres t�l�ra elrendel�se, hanem �jabb munkav�llal�k felv�tele a jogszer� megold�s. Nem v�letlen, hogy a t�l�ra t�rv�nyi szab�lyoz�sa �ppen erre a c�lra alakult ki: ha tov�bbi munkaer�re van sz�ks�g, ezt ne a megl�v� �llom�ny „kifacsar�s�val”, hanem a munkaer�-piacr�l �jabb munkav�llal�k szerz�dtet�s�vel oldja meg a munk�ltat�.

A fentiekb�l ered�en v�lem�nyem szerint a rendk�v�li munkav�gz�s elrendel�s�re tov�bbra is csak k�l�n�sen indokolt esetben ker�lhet sor. Nem szab�lyos az a munkaid�-beoszt�s, amely elve �p�t a rendes munkaid�n t�l ig�nybe vehet� �r�kkal is. N�zz�nk erre p�r p�ld�t a gyakorlatb�l!

Technol�giai okokb�l, vagy a szervezetet er�sen ig�nybe vev� fizikai munk�kn�l sokszor el�fordul az a munkarend, amelyben a munkav�llal� h�rom nap 12-12 �r�s munkav�gz�s ut�n h�rom napot pihen. Ezzel a beosztott �rasz�m mindig meghaladja azt a munkaid� m�rt�ket, amelyre a munkav�llal� szerz�d�tt, ez n�gy h�t alatt 8-12 elve „be�p�tett” t�l�r�t jelent.

Hasonl� eset, amikor a munk�ltat� hat napos munkaheteket rendel el, �m az �gy „megsp�rolt” heti pihen�napokat k�s�bb sem adja ki. Ehelyett a munkaid�keret v�g�n pihen�napi t�l�rak�nt – 100%-os p�tl�kkal – sz�molja el a hatodik napokon teljes�tett munkav�gz�st. A probl�ma ugyanaz: a munk�ltat� tervszer�en, a rendes �zemel�s r�szek�nt veszi ig�nybe a munkav�llal�t a rendes munkaidej�n fel�l. Erre nem valamilyen el�re nem l�that� k�r�lm�ny k�szteti, hanem egyszer� munkaszervez�si megfontol�sok (pl. olcs�bb kifizetni a t�l�ra p�tl�kot, mint �jabb embereket toborozni, kik�pezni �s munk�ba �ll�tani). A munkav�llal� ugyan a t�l�ra p�tl�kokkal t�bbletbev�telhez jut, cser�be azonban tart�san le kell mondania a h�tv�g�ir�l. Gyakran tapasztalhat�, hogy az �gy foglalkoztatott munkav�llal�k n�h�ny h�nap ut�n v�gletesen kimer�lnek, elf�radnak.

Mit tehet teh�t a munkav�llal�, ha rendszeresen t�l�r�ra veszik ig�nybe? Meg�t�l�sem szerint az erre vonatkoz� utas�t�s a munka t�rv�nyk�nyvbe �tk�zik, ez�ltal azt a munkav�llal� megtagadhatja. Okkal felt�telezhetj�k azonban, hogy erre csak a legritk�bb esetben ker�l sor. Egyr�szt, a t�l�rap�tl�k r�vidt�von feledtetheti a munkav�llal�val az �lland� f�radts�got (�s most tekints�nk el azokt�l az esetekt�l, amikor a munk�ltat� nem fizeti meg ezt a jogos ellen�rt�ket sem). M�sr�szt, az �ll�s�t f�lt� munkav�llal� sok esetben jobb meggy�z�d�se ellen�re is engedelmeskedik az utas�t�snak. Ez�rt a probl�m�ra igazi megold�st a munk�ltat�k �nm�rs�klete, rendeltet�sszer� joggyakorl�sa, illetve a rendk�v�li munkav�gz�s szab�lyait szigor�an sz�mon k�r� ellen�rz�si gyakorlat jelenthet.