Kinél borúra derű, kinél derűre ború?
A hőmérséklet, a légnyomás és a levegő páratartalmának gyors változása, ingadozása felerősítheti a keringési problémákat, az anyagcsere, illetve a hormonháztartás zavarait, a reumatikus fájdalmakat, az arra hajlamosaknál vezető „tünet” lehet a fejfájás, illetve a hangulatingadozások jelentkezése is.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

   Frontérzékenység
--------------------------------------------------------------------------------
 
A frontérzékenység egyénenként különböző formában jelentkezhet. Tudományosan lehetetlen biztosan megjósolni, hogy egy adott egyénnél adott fronthatás milyen panaszokat fog kiváltani. Frontérzékenység>> 
Míg a melegfrontra érzékenyek a meleg idő közeledte előtt egy-két órával már a testükben, az idegeikben érzik a változást (feszültek lesznek, a szívük erősebben ver, a légzésük felgyorsul, a fejük megfájdul), addig az alacsony légköri nyomástól és a hőmérséklet esésétől, tehát a hideg idő közeledtétől szenvedők fáradékonnyá, aluszékonnyá válnak, vérnyomásuk „leesik”, figyelem-összpontosító képességük csökken, mozgásszervi problémáik felerősödhetnek, a görcskészségük nőhet, allergiás panaszaik súlyosbodhatnak.

A frontérzékeny ember nem meteopata, nem hipochonder
Az időjárási frontátvonulásokra különösen a legyengült immunrendszerű idősek, lábadozó betegek, a krónikus betegségben szenvedők szervezete „felel” szélsőséges testi és pszichés tünetekkel. A hirtelen bekövetkező időjárás-változások azért terhelik meg különösen a szervezetet, mert ilyenkor a levegő hőmérsékletén, páratartalmán, a légnyomáson kívül annak oxigéntartalma is változik, ez pedig a szervezet oxigénellátottságát is befolyásolja. Egyes esetekben nehézlégzéshez, „befulladáshoz”, vagy akár szívműködési zavarokhoz vezethet.

  A kismamák frontérzékenysége
--------------------------------------------------------------------------------
 
Minél érzékenyebb valaki a frontátvonulásokra, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a terhessége a számítottnál rövidebb ideig fog tartani
Kismamák frontérzékenysége >>
A hidegfront melegfrontba való átmenete hajlamosít például a vérzékenységre, vérnyomás- és vércukorszint-emelkedésre, míg a melegfrontot követő, hirtelen hőmérséklet-csökkenéskor fokozódhat a görcskészség, felerősödhetnek az allergiás tünetek, asztmás rohamok, ízületi fájdalmak.

Ma már tudományosan alátámasztott tény, hogy a hirtelen frontbetörésekkor megnő a balesetek, a (kora)szülések száma, és a sebészeti beavatkozások után több műtéti szövődménnyel kell számolni.
Legtöbbünk különösen az évszakfordulókra jellemző hőmérséklet-ingadozásokat szenvedi meg, amikor naponta, kétnaponta akár 10 °C-nyi mínusz- vagy plusz-eltérést is el kell viselnünk, ráadásul ezekben az időszakokban a magas és alacsony légköri változások is fokozottan igénybe veszik szervezetünk alkalmazkodóképességét.

  Az időjárás és a szervezet alkalmazkodási folyamatai
--------------------------------------------------------------------------------
 
Az időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók lehetnek életműködési zavarok, de betegséget kiváltó jellegűek is. Vannak emberek, akik az ilyen meteorogén hatásokra különösen érzékenyek és vannak, akik egyáltalán nem. A hideg, és melegfront érkezésekor a vegetatív idegrendszer különböző módon aktivizálódik.
Az időjárás és a frontok>>

Mit tehetsz, hogy ne terítsen le?
Az orvos-meteorológusok egyre többször figyelmeztetnek arra, hogy a frontérzékenység káros hatásainak kivédésében milyen fontos: ismerjük-e saját szervezetünk időjárási szélsőségekre adott válaszreakcióit (ez például a krónikus betegeknél kiemelt jelentőségű lehet, hiszen a frontos időszakokban indokolttá válhat a megszokott gyógyszer adagolásának megváltoztatása, azaz a dózis csökkentése vagy növelése).

Amennyiben tudjuk magunkról, milyen időjárási frontra vagyunk érzékenyek, a házi- vagy kezelőorvosunkkal érdemes megbeszélnünk, hogyan mérsékelhetjük annak kellemetlen hatásait, vagyis hogyan mehetünk elébe krónikus – pl. szív- és érrendszeri, cukor-, vese és egyéb – betegségeink súlyosbodásának, tüneteik felerősödésének.

Az orvos-meteorológusok szerint az időjárás változásait nehezen tűrők (például az idősek), vagy akiket ezek a hőmérsékleti és légköri ingadozások a megszokott életvitelükben, munkavégzésükben is zavarnak, kérjék ki háziorvosuk tanácsát, hiszen e kellemetlenségek gyógyhatású készítményekkel, mozgással, megfelelő táplálkozással ma már mérsékelhetők.

  Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban
--------------------------------------------------------------------------------
 
Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos.
Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. Az éjszakai komfortot ne a fűtés teljesítményének növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik.
Optimális hőmérséklet, páratartalom a lakásban>>

 Az utóbbi 20 évben tudósok százai keresik az összefüggést a globális klímaváltozás és egy sor civilizációs betegség (pl. az allergiás, asztmás betegek számának növekedése) között.

A klímakutatók véleménye sem egységes.

Akadnak, akik szerint a globális felmelegedésként emlegetett globális klímaváltozás egyáltalán nem új, nem kirívó meteorológiai jelenség, és nem is kell tőle tartani, mivel a Föld eddigi története során már többször lezajlottak a mostanihoz hasonló változások.