A kutat�k ugyanis azt �ll�tj�k, hogy az agyhalott emberek agya egy�ltal�n nem halott, hanem nagyon is m�k�d�k�pes! S�t: m�g akkor is m�k�dik, amikor pedig az elektroenkefalogram (EEG) nulla agym�k�d�st regisztr�l! Holott jelenlegi tud�sunk szerint az EEG egyenes vonala ut�n, azon t�l, m�r nincs sem agytev�kenys�g, sem �let.

A nagy figyelmet kiv�lt� tanulm�nyra, illetve a kutat�sokra azt k�vet�en ker�lt sor, hogy rom�niai orvosok saj�tos megfigyel�ssel kerest�k meg kanadai koll�g�ikat: addig ismeretlen, soha nem tapasztalt agytev�kenys�get �szleltek egyik p�ciens�kn�l, miut�n az illet� - epilepszia-elleni gy�gyszer hat�sa alatt - k�m�ba esett. Amikor ugyanis az orvosok m�ly k�m�t id�ztek el� n�la, olyan agym�k�d�st regisztr�ltak, amilyet kor�bban m�g soha nem m�rtek. 

A Montreali Egyetem kutat�i is megkezdt�k a k�s�rleteket, m�gpedig el�sz�r macsk�kkal. (A macsk�k ugyanis a neurol�giai k�s�rletek sztenderd modelljei.) Huszonhat cic�t extr�m m�ly (de visszaford�that�) k�m�ba „helyeztek", s k�zben r�gz�tett�k agyuk aktivit�s�t. Meglep�dve tapasztalt�k, hogy az EEG ugyan teljesen sima vonalat rajzolt ki, vagyis az agyk�reg m�k�d�s�nek le�ll�s�t jelezte, de a hippokampusz (az agy mem�ri��rt �s a tanul�s�rt felel�s r�sze) valamennyi k�s�rleti �llatban kor�bban nem tapasztalt, egy�bir�nt ismeretlen eredet� �s m�ig nem megmagyar�zott aktivit�st mutatott, s ez az aktivit�s azt�n �ttev�d�tt az agyk�regre is. A kanadai kutat�k arra k�vetkeztettek, hogy a megfigyelt EEG-hull�mok ugyanilyenek hum�n p�ciensekn�l is.

Ezt k�vet�en tett�k k�zz� nagy felt�n�st kelt� tanulm�nyukat a „PLOS One" c�m� tudom�nyos lapban. 
A szaklapban k�zz�tett tanulm�ny a tud�sok k�r�ben �jra�lesztette a r�gi vit�t arr�l, hogy vajon mikor nyilv�n�that� valaki agyhalottnak? (Ennek kimond�s�t egy�bk�nt k�l�nb�z� orsz�gokban k�l�nb�z� krit�riumokhoz k�tik.) S egy�ltal�n: nem kellene-e �jrahat�rozni az agyhal�l fogalm�t? 

A kanadai kutat�k most mindenesetre arra a meg�llap�t�sra jutottak, hogy az emberi agy k�pes t�l�lni m�g a sz�ls�s�gesen m�ly �s hossz� k�m�t is, �s meg�riz bizonyos olyan funkci�kat is, amelyek megsz�n�se az agy atr�fi�j�t, v�gs� soron sorvad�s�t okozn�. „Az agym�k�d�s megismer�s�nek �j hat�r�hoz �rkezt�nk, hiszen arra j�tt�nk r�, hogy l�tezik olyan nagyon m�ly k�ma, amelyben az agyk�reg �jra akt�vv� v�lik, mik�zben az EEG m�r r�g�ta sima vonallal jelzi az agyhal�lt" - fogalmazott Florin Amzica neurol�gus professzor, a kutat�csoport vezet�je a „Montreal Gazette" c�m� lapnak. De r�gt�n figyelmeztetett is: m�ly k�ma ut�n agyk�reg csakis akkor v�lhat ism�t akt�vv�, vagyis h�t �ledhet �jra, ha az agy neuronjai m�g eg�szs�gesek, m�g oxig�nhez jutnak, a v�r pedig cirkul�l �s „�nt�zi" az agyat. Vagyis ha meg�rz�d�tt az idegrendszer �ps�ge. Roncsol�dott agy nem �ledhet �jj�, de ha a beteg „csak" orvosok �ltal - ter�pi�s c�lb�l - kiv�ltott k�m�ban van, akkor van es�ly a „visszat�r�sre".

A montreali kutat�k mindazon�ltal fontosnak tartj�k hangs�lyozni: egyel�re sz� sincs arr�l, hogy �jra kellene defini�lni az agyhal�l fogalm�t. A mostani kutat�si eredm�nyek haszna a ter�pi�ban v�rhat�.
Vajon az orvosok �ltal el�id�zett extr�m m�ly k�ma hogyan haszn�lhat� kezel�sre, gy�gy�t�sra? - a mostani felfedez�s nyom�n megfogalmaz�dott k�rd�s nyilv�nval�an �jabb k�rd�sek feltev�s�re �szt�nzi majd a kutat�kat.