De hiszen itt r�lunk van sz�! – csaptak a homlokukra a Kuznyecov testv�rek, amikor elolvast�k a burj�tiai Ulan-Ud�ban megjelen� Bajk�l c�m� foly�iratban k�z�lt cikkeket a szib�riai Petrovics/Pet�fi-legend�r�l �s a Morvai Ferenc �ltal szponzor�lt, 1989-es barguzini �sat�sokr�l. (Eml�keztet��l: a helyiek �ltal „rabok temet�j�nek” nevezett parcell�b�l el�ker�lt egy eur�pai csontv�z, melyr�l egyes antropol�gusok azt �llap�tott�k meg, hogy semmi sem z�rja ki a Pet�fi S�ndorral val� azonoss�g�t.) A Kuznyecovok azonnal levelet k�ldtek az �js�g szerkeszt�s�g�be, ahol tudt�k, hogy kikr�l van sz�. Ugyanis a fogolyk�nt 1851-ben Barguzinba sz�ll�tott Petrovicsot (Pet�fit) Anna Ivanovna Kuznyecov�n�l sz�ll�solt�k el. Azt�n a „titokzatos idegennek” nevezett politikai sz�m�z�tt �s Annuska k�z�tt szerelem sz�v�d�tt. Gyermek�k is sz�letett. Nos, az � ma �l� ut�daik, vagyis Petrovics/Pet�fi �kunok�i jelentkeztek az eml�tett foly�iratn�l.

De hogyan siker�lt a nyomukra bukkanni? N�hai Neh�z Mih�ly �js�g�r�, m�ford�t�, a barguzini exped�ci� tolm�csa 1991 tavasz�n Csank Csaba tan�rral egy�tt lev�lt�ri kutat�sokat v�gzett Csit�ban, Irkutszkban �s Ulan-Ud�ban. Neh�z Csit�ban tal�lkozott egy Szekirev (Szekeres) nev� egyetemi professzorral, az Urali Munk�s kor�bbi f�szerkeszt�j�vel, aki elmes�lte neki, hogy nagyapj�t �s apj�t t�bbsz�r is k�nyszermunk�ra �t�lte a szovjet hatalom, �m az �ld�ztet�s val�di ok�ra sosem der�lt f�ny. Apja hal�la el�tt annyit �rult el, hogy �k magyarok, de ezt titkolniuk kell. Szekirev tudott Pet�fi ma �l� orosz lesz�rmazottair�l is, akik id�nk�nt visszaj�rnak Barguzinba rokonl�togat�ba �s a temet�be.

Neh�z Mih�ly akkor lep�d�tt meg igaz�n, amikor kutat�koll�g�ja, A. V. Tyivanyenko egy vacsora alkalm�val besz�lt neki a Kuznyecov testv�rekr�l. A sz�lak itt �sszefutottak. Ha siker�lne megtal�lni �ket, az nagy szenz�ci� lenne, ez�rt nemzetk�zi �js�g�r�-igazolv�ny�t felmutatva k�rte a foly�irat moszkvai illet�kess�g� munkat�rs�nak seg�ts�g�t a rokonok felkutat�s�ban. Meghagyta az el�rhet�s�geit. �s budapesti otthon�ban nemsok�ra megcs�rrent a telefon: az egyik Petrovics/Pet�fi �kunoka, Szvetl�na Kuznyecova Vasziljeva h�vta.

– Szvetl�na lev�lben �s t�viratban �rta le sz�rmaz�s�t, �s f�nyk�peket is k�ld�tt a csal�dj�r�l – ezt m�r Neh�zn� Szilv�ssy Ir�n mondja, aki f�ltve �rzi f�rje hagyat�k�t. Pet�fi felt�telezett orosz lesz�rmazottainak eredeti fotogr�fi�it a Szabad F�ldnek mutatja meg el�sz�r. – Amikor a h�lgy telefonon jelentkezett, teljesen el�rz�keny�lt, hogy v�gre megismerheti a gy�kereit, hiszen semmit sem tudtak az �seikr�l. K�sz�ltek elutazni Barguzinba is. Azt�n hirtelen megszakadt a kapcsolat, a f�rjem v�laszlevel�t nem kapta meg a c�mzett, �s t�le sem j�tt t�bb k�ldem�ny.

Szvetl�na �desapja, Iv�n Nyikolajevics Kuznyecov erd�m�rn�kk�nt �s faipari g�p�szk�nt dolgozott Barguzinban �s k�rny�k�n, ott is ment nyugd�jba. A r�la k�ld�tt f�nyk�p a h�zuk el�tt k�sz�lt, m�g ma is �ll, volt szerencs�m l�tni a barguzini exped�ci� tagjak�nt. Itt laktak el�dei is, k�zt�k d�danyja, Anna Ivanovna Kuznyecova �s d�dapja, Petrovics/Pet�fi. A csal�dfa szerinti d�dunoka teh�t Szvetl�na �desapja. K�t l�nyt �s egy fi�t nemzett. A legid�sebb Maja, akinek bal fels� szemfoga agyarszer�en n�tt (mint ismeretes, Pet�finek is ki�llt ugyanez a foga, ez volt az egyik kulcsfontoss�g� jellegzetess�g az azonos�t�skor!), a k�z�ps� Szvetl�na, a legfiatalabb pedig a dali�s Szl�va. Nagyapjukat Nyikolaj Dimitrievics Kuznyecovnak h�vt�k, akinek apja, az � d�dapjuk, volt Petrovics/Pet�fi �s Annuska k�z�s gyermeke. R�la n�prajzi gy�jt�s sor�n azt r�gz�tett�k, hogy apja hal�la ut�n k�t h�nappal, 1856 j�lius�ban sz�letett, �s Alekszandrnak nevezt�k. Neh�z Mih�ly viszont az �kunok�kt�l azt tudta meg, hogy az 1852-ben vil�gra j�tt csecsem� t�rv�nyen k�v�lik�nt nem kaphatta meg az apa csal�di nev�t, ez�rt Annuska pap nagyb�tyja Dimitrij Kuznyecov n�ven anyak�nyvezte.

Egy�bk�nt a helyiek visszaeml�kez�sei �s az �kunok�k �ltal k�z�lt adatok mozaikk�nt eg�sz�tik ki egym�st, �ssze�ll�that� a Kuznyecov-csal�dfa. Az pedig a lev�lt�ri adatokb�l m�r kider�lt, hogy l�tez� fam�li�r�l besz�l�nk, az anyai �gon kapott Kuznyecov n�v szabad polg�rokk� tette a lesz�rmazottakat.

A Burj�t K�zponti Lev�lt�rban megvannak a barguzini pravoszl�v templom 1850–55 k�z�tt vezetett „gy�n�si jegyz�k�nyvei”, melyekbe feljegyezt�k az �vi gy�n�son r�szt vev� barguzini csal�dtagok neveit. Anna Kuznyecova 1851–52 k�z�tt nemcsak a csal�di n�vsorb�l t�nt el, hanem 1853-ban a barguzini pravoszl�v �slakosok k�z�l is. Ha az 1851-ben odasz�ll�tott, „felt�madottnak” is elbesz�lt Petrovics �lett�rsa lett, az egyh�z minden bizonnyal kitagadta a „bukott l�nyt”. Arr�l is sz�lnak legend�k, hogy a k�zeli Iliszunszkban telepedtek le, ahol v�g�l Petrovics 1856 m�jus�ban meghalt, de buddhista telep�l�s l�v�n helyben nem temethett�k el, ez�rt vitt�k vissza a barguzini temet�be. De ez m�r egy m�sik t�rt�net…