A Naphoz hasonl� csillagok �let�k v�g�n feh�r t�rpecsillagg� v�lnak, ledobj�k k�ls� h�jukat, de a modellek szerint az ilyen, lassan h�l� �s halv�nyul� �gitestek �vmilli�rdokra elegend� h�t biztos�tanak a k�r�l�tt�k kering� bolyg�knak, holdaknak. Mivel a feh�r t�rpe sokkal hidegebb, mint egy norm�l csillag, sokkal k�zelebb lenne hozz� a lakhat� z�na, az a s�v, ahol foly�kony halmaz�llapotban lehetne jelen v�z �s megfelel� k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben es�llyel alakulhatna ki �let. Egyes elm�letek szerin szerint a feh�r t�rpe k�r�l a lakhat� z�n�ban kering� bolyg� mintegy 1,6 milli� kilom�terre lenne a csillagt�l, azt k�r�lbel�l t�z �r�nk�nt ker�ln� meg.

Miel�tt azonban a csillagb�l ilyen b�k�s nyugd�jas v�lik, v�r�s �ri�s kor�ban brut�lis puszt�t�st visz v�gbe a k�zel�ben. Ebb�l kifoly�lag csak olyan bolyg�n alakulhat ki �let feh�r t�rpe k�r�l, mely a v�gst�dium tus�ja ut�n �rkezik a lakhat� z�n�ba ak�r a naprendszer k�ls�bb pontj�r�l, vagy pedig �gy k�pz�dik a csillag �ltal h�trahagyott g�zokb�l, k�db�l, porb�l m�sodik gener�ci�s vil�gk�nt.

A Tel-avivi Egyetem szakemberei szerint 500 k�zeli feh�r t�rpe vizsg�lata sor�n egy vagy t�bb lakhat� bolyg�ra is bukkanhatunk. Arra, hogy lakhat�-e az �gitest, a l�gk�r�ben tal�lhat� oxig�n jelenl�t�b�l k�vetkeztetnek, melyet az elm�let szerint az atmoszf�r�n �thalad� csillagf�ny k�miai "ujjlenyomata" engedn� k�vetkeztetni a tud�sokat. A f�ldi tapasztalatok azt mutatj�k, hogy ameddig van legal�bb n�v�nyi �let a bolyg�n, az oxig�n a fotoszint�zis miatt folyamatosan �jratermel�dik. Amennyiben elfogyna az ut�np�tl�s, azaz megsz�nne mindennem� �let, az oxig�n egyszer�en felold�dna az �ce�nokban �s oxid�ln� a felsz�nt.

A tervek szerint a 2010-es �vek v�g�n �ll�tj�k F�ld k�r�li p�ly�ra a James Webb �rteleszk�pot, a Hubble tervezett ut�dj�t, amelynek seg�ts�g�vel elvileg k�pesek lesznek a t�voli bolyg�k l�gk�r�nek vizsg�lat�ra, az oxig�n �s a v�zg�z jelenl�t�nek meg�llap�t�s�ra nagyj�b�l t�z �r�s megfigyel�si id� is elegend� lenne.