1 A PLoS ONE febru�ri sz�m�ban megjelent vizsg�lat szerint a szteroidos kezel�s k�pes volt g�tolni egy olyan molekul�t, mely a csontfelsz�v�d�sban �rdekelt. A csontritkul�s a nyugati civiliz�ci�ban igen s�lyos n�peg�szs�g�gyi probl�m�t jelent, mely cs�p�- �s gerinct�r�shez is vezethet. Azonban a bordat�r�s ink�bb a rosszindulat� betegs�gekhez, p�ld�ul eml�r�khoz, melanom�hoz, v�rk�pz�rendszeri daganatokhoz k�thet�, melyekn�l sz�molni kell a csont�tt�tekkel �s a bord�kra val� terjed�ssel. Mindazon�ltal id�ig keveset tudtunk a bordat�r�sek biol�giai h�tter�r�l.

Dr. Arjun Deb �s munkacsoportja egerek k�t�sz�veti sejtjeib�l t�r�lte a b�ta-katenin g�nt, ami h�rom h�ten bel�l az �llatok pusztul�s�t vonta maga ut�n. Tanulm�nyozt�k, hogy az elv�ltoz�s mely szerveket �rintheti (a sz�vet, a ves�t, a t�d�t, �s a l�pet), �s meg�llap�tott�k, hogy a t�d�t kiv�ve mindegyik norm�lisnak impon�lt. Ugyan a t�d� sejtjei mikroszkopikus elv�ltoz�st nem mutattak, azonban az �llatok oxigeniz�lts�gi �llapota nagym�rt�kben cs�kkent.

K�palkot�k seg�ts�g�vel siker�lt r�vil�g�tani, hogy a t�d�k �llom�nya mindk�t oldalon �sszeesett, �s mivel nem mag�ban a t�d�ben volt a hiba, a mellkasfal j�tt sz�ba. A CT kimutatta, hogy a bord�k t�bbsz�r�s t�r�st szenvedtek, �s az �rintett bord�k s�r�s�ge a norm�lhoz k�pest 60-70 sz�zal�kkal cs�kkent volt, vagyis a mellkas a tov�bbiakban k�ptelen volt t�mogatni a l�gz�shez sz�ks�ges mozg�sokat.

A csontt�meget alapvet�en meghat�rozza az �p�t� osteoblast, �s a bont� osteoclast sejtek ar�nya. A t�r�tt bord�kban igen sok osteoclast fordult el�, ami a csontfelsz�v�d�s ir�ny�ba hatott. Felmer�lt a szteroidok alkalmaz�sa, mely gy�gyszereket �z�leti gyullad�sos betegs�gekben sikeresen haszn�lnak, ugyanis a gyullad�s cs�kkent�s�n kereszt�l g�tolj�k a csontfelsz�v�d�st. Meglep� m�don az �gy kezelt �llatok csont�llom�nya 30-40 sz�zal�kban meghaladta a kezeletlenek�t, �s a bord�k 70 sz�zal�kban megtartottak maradtak. A kezelt �llatok 75 sz�zal�ka 80 napn�l tov�bb is t�l�lt. A szak�rt�k elemz�sei kimutatt�k, hogy a hat�s�rt a RANKL nev� molekula g�tl�sa �ll, mely alapvet�en felel az osteoclastok aktiv�ci�j��rt.