1848-ban, a L’Avenir de la science (A tudom�ny j�v�je) c. m�v�ben Ernest Renan ezt �rja: „A tudom�ny az emberi kult�ra egyik megk�rd�jelezhetetlen eleme, mely f�ggetlen minden hatalmi form�t�l, �s �r�k, mint az emberi civiliz�ci�[1].” A tudom�nynak ez a XIX. sz�zadi felfog�sa sokban megv�ltozott a XX. sz�zad v�g�re, de a legl�nyegesebb elemei ma is sz�les k�rben elfogadottak, �s messze nem mondhatjuk, hogy meghaladtuk volna minden l�nyeges �ll�t�s�t.

�gy p�ld�ul a tudom�ny egyetemess�ge egy sz�les k�rben elterjedt meggy�z�d�s maradt. Egy olyan vil�gban, ahol a t�rsadalmi rendszerek, a szellemi �rt�kek, az eszt�tikai elv�r�sok �lland�an v�ltoznak, megnyugtat� lenne, hogy legal�bb a tudom�ny megmaradjon egy biztos pontnak, amelyre hivatkozhatunk a k�rnyez� viszonylagoss�gban. Tal�n val�ban az egyetlen „megk�rd�jelezhetetlen elem”, hogy Renan kifejez�s�vel �lj�nk. T�ny, hogy egy �vsz�zaddal k�s�bb a fizikus Fr�d�ric Joliot-Curie egy halad� �rtelmis�gi j� lelkiismeret�vel �rhatta le: „A tiszta tudom�nyos megismer�snek b�k�t kell hoznia lelk�nkben, hiszen kikergeti onnan a babon�kat, a l�thatatlan f�lelmeket, �s egyre vil�gosabban mutatja meg �s jel�li ki az ember hely�t az univerzumban. Tal�n ez a legfontosabb szerepe: az emberi gondolkod�s, tal�n az egyetlen elem, mely egys�ges �s �gy �sszek�ti a vil�gban sz�tsz�rva �l� embereket[2].”

Neh�z lenne vitatni, hogy a kult�ra minden eleme – politikai, szervezeti form�k, rokons�gi viszonyok, m�toszok, szok�sok �s �lt�z�kek, vall�sok �s hitek, m�v�szetek �s irodalom – az adott kult�r�hoz tartozik, a sz� etnol�giai �rtelm�ben. De a tudom�ny nem adja-e meg nek�nk az objekt�v, bizony�that� �s ellen�rizhet� ismereteket? Pitagorasz t�tele, Archim�desz t�rv�nye, Kepler t�rv�nyei[3], Einstein elm�lete itt �s most is igazak, ahogyan m�sutt �s tegnap is azok voltak, teh�t l�nyeg�ben is azok minden�tt �s mindenkor? De az�rt el kell gondolkodnunk azon, hogy ezek a meggy�z�nek t�n� p�ld�k egy meglehet�sen provinci�lis hagyom�nyhoz tartoznak, Nyugat-Eur�p�hoz �s a g�r�g-zsid�-kereszt�ny kult�rk�rh�z. Neh�z lenne az egyetemess�g �ll�t�s�nak al�t�maszt�s�ra sok olyan p�ld�t id�zni, amelyek tibeti, maori vagy azt�k eredet�ek – �s ugyanakkor egyetemesek, abban az �rtelemben, hogy ismertek �s elfogadottak a vil�g minden t�j�n.

A XIX. sz�zad a nyugati tudom�nyt tartotta az egyed�l l�tez�nek, amely �gy term�szetesen egyetemesnek sz�m�tott. A tudom�nyt�rt�n�szek az�ta kimutatt�k m�s – indiai, k�nai, arab-iszl�m – tudom�nyos hagyom�nyok soksz�n�s�g�t �s fontos szerep�t. M�s tudom�nyos eredm�nyek elismer�se azonban gyakran �gy lett felt�ntetve, mintha a kisebb foly�kb�l sz�rmaz� tudom�nyos eredm�nyek mind az egys�ges tudom�ny nagy folyam�t t�pl�ln�k, �s „forr�s”- szerep�k l�nyege, hogy l�tez�s�k elismer�se mellett tov�bbra is al�becs�lhess�k tudom�nyt�rt�neti jelent�s�g�ket[4].

A tudom�ny egys�g�t a XX. sz�zad elej�ig lelkesen hirdett�k, majd a tudom�nyter�letek n�vekv� specializ�l�d�sa miatt ez a n�zet megd�lt, ugyanis a tudom�nyszervez�si �s a vizsg�lati m�dszerek is szakter�letenk�nt nagyon k�l�nb�z� form�t �lt�ttek. An�lk�l, hogy meg akarn�nk �t�lni m�s tudom�nyok tudom�nyoss�g�t, szor�tkozzunk a matematik�ra �s a term�szettudom�nyokra; a t�rsadalmi �s hum�n tudom�nyok eset�ben t�l k�nny� lenne ugyanis egyetemess�g elleni �rveket tal�lni.   

Ha Jap�nba l�togatunk, a sok sintoista vagy buddhista templomok egyik�ben sz�mos felf�ggesztett t�bl�t l�tunk, amelyeket a helyi isteneknek aj�nlottak, ezekre k�l�nb�z� mot�vumokat festettek vagy grav�roztak – tengeri t�jakat, l�tk�peket a Fudzsijam�r�l, galoppoz� lovakat vagy tiszta kalligr�fi�kat. Ezek k�z�tt az egykori d�szek k�z�tt vannak komplex geometriai alakzatok, k�l�nleges rendeltet�s� �s titokzatos k�r�k, h�romsz�gek �s ellipszisek. Az ilyen �br�kat k�s�r� sz�veg egy matematikai �ll�t�s, amelyet leggyakrabban annak bizony�t�sa n�lk�l adnak meg. Ezek a sangakuk, vagy matematikai t�bl�k az Edo korszakb�l val�k (XVII-XIX. sz�zad), melynek sor�n Jap�n szigor�an befel� fordult �s elv�gta mag�t a k�ls� vil�gt�l, k�l�n�sen a nyugati orsz�gok hat�s�t�l. Ez a bez�rts�g kifejezetten kedvez�en hatott az �n�ll� teremt�sre, a kult�ra ter�let�n nagyon eredeti alkot�sok sz�lettek meg: a n�-sz�nh�z, a haikuk�lt�szet – �s egy speci�lis matematika, a wasan, amelynek a sangaku egy k�zkelet�bb form�ja.

A wasan els�sorban s�k �s h�romdimenzi�s �br�k vet�tett, vagy metrikus tulajdons�gaival foglalkozik, valamint az eg�sz sz�mokkal kapcsolatos bizonyos vonatkoz�sok ir�nt is �rdekl�dik, de nem hozott l�tre olyan axiomatikus doktr�n�t, mint amelyet a nyugati matematika tett mag��v� Eukleid�sz �ta. Ink�bb az eredm�nyek egyfajta gy�jtem�ny�r�l van sz� – amelyek k�z�tt egyesek er�sen kidolgozottak is lehetnek. �gy bizonyos sangakukon olyan t�teleket is tal�lunk, amelyek n�ha egy vagy k�t �vsz�zaddal meg is el�zik a megfelel� nyugati elm�leteket[5].

A matematika eszt�tikai koncepci�ja

A sangakuk matematikai tartalm�n t�l az �br�k megjelen�t�se �s szerepe az, ami benn�nket �rdekel. El tudjuk-e k�pzelni, hogy Lourdes-ot vagy a Sacr�-Cœur-t egy olyan fali dekor�ci� bor�tsa, amely az Euler-egyenest vagy a Pascal-h�romsz�get �br�zolja? Val�s�gos m�v�szi produkci�k ezek a sangakuk, gondosan festve �s kalligraf�lva, amelyeket gyakran gyakorlott amat�r�k k�sz�tenek, olyan t�bl�k, amelyek mindenekel�tt a matematika eszt�tikai koncepci�j�r�l tan�skodnak: olyanok, amelyeket az isteneknek k�n�lnak, ez maga a „sz�ps�g”, amely egy csod�latos, festett l� form�j�t �lti, vagy egy eleg�ns geometriai eredm�ny�t.  

Term�szetesen a sangakuk szerepe nem volt tiszt�n eszt�tikai. Szerepet j�tszottak a matematikai iskol�k l�trehoz�s�ban �s verseny�ben is, s�t m�g sportszer� jelleget is �lt�ttek, a mester �gy h�vta versenyre legjobb tan�tv�nyait[6]. Szemben a nyugati matematik�val, a sangakukat nem lehet teljesen meg�rteni – sem a technikai alkalmaz�s, sem egy filoz�fiai koncepci�, s�t, a hely szents�ge ellen�re a misztikus �rtelmez�s (mint p�ld�ul a kabbala sz�mai) sem ad teljes magyar�zatot a sangakuk szerep�r�l.

Amikor azt vizsg�ljuk, hogy egyetemes-e a tudom�ny, nyilv�nval�, hogy nem akarjuk rehabilit�lni m�g hallgat�lagosan vagy �ntudatlanul sem a nyugati civiliz�ci� egyl�nyeg� fels�bbrend�s�g�nek gondolat�t, amely egyed�l lett volna k�pes az ismereteknek ezt a form�j�t l�trehozni. Azzal kell teh�t kezdeni, hogy kijelentj�k: minden emberi kult�ra rendelkezik azokkal a sz�ks�ges intellektu�lis eszk�z�kkel, amelyekb�l a tudom�nyos ismereteket fejleszti ki. Nincs olyan embercsoport, m�g j�val a keresked� vagy ipari t�rsadalmak el�tt sem, amely a napi tev�kenys�geihez ne rendelkezne azokkal a k�szs�gekkel, amelyeket „el�tudom�nyosnak” (protoscientifique) lehet nevezni.  

A term�szet felhaszn�l�sa, ak�r a vad�szat �s a gy�jt�get�s, ak�r a mez�gazdas�g r�v�n, megk�veteli az �llat- �s n�v�nyfajt�k megfelel� oszt�lyoz�s�t, valamint a vel�k kapcsolatos r�szletes ismereteket: a viselked�s�k �s a tulajdons�gaik megfigyel�se pedig egyfajta el�n�v�nytant (protobotanik�t) �s el��llattant (protozool�gi�t). Legyen a c�l ak�r a t�j�koz�d�s, ak�r a j�vend�l�s (vagy mindkett�), ki kell fejleszteni az �ggel, az azt ben�pes�t� t�rgyakkal �s azok mozg�s�val kapcsolatos tud�st, azaz egyfajta protoasztronomi�t. A marhacsord�k sz�mbav�tele, a n�v�nyek termeszt�se megk�vetelte a sz�mol�s �s sz�m�t�s k�pess�g�nek kidolgoz�s�t – egyfajta el�aritmetik�t. A rokons�gi strukt�r�k n�ha rendk�v�l bonyolult szab�lyok szerint alakultak – egyfajta protoalgebra szerint. A lak�hely d�sz�t�se valamint a d�sz�t�si szok�sok gyakran igen finom grafikus vonalvezet�si gyakorlathoz vezettek – egyfajta el�geometri�hoz. Vagy menj�nk el eg�szen a j�t�kokig �s sz�rakoz�sokig: nincs olyan, amiben nem lenne evidens a kidolgozott �rvel�s k�pess�ge – egyfajta protologika. A fa, a f�m �s a ker�mia megmunk�l�s�nak technik�i az anyagok pontos ismeret�n alapulnak – ez egyfajta el�fizika.   

Ez az alapvet� egyetemess�g azonban meglep�en v�ltozatos konkr�t form�kban jelenik meg. Szor�tkozzunk most csak a sz�mol�si rendszerekre[7]. A 10-es alap� sz�mrendszer szolg�l a modern rendszerek alapj�ul, ami, b�r megfelel az emberi k�z t�z ujj�nak, m�gsem �ltal�nos. �gy p�ld�ul a yukik, egy kaliforniai amerikai indi�n t�rzs 8-as alap� rendszert haszn�l (ami el�k�pe a mi informatikai oktettjeinknek), mert �k nem az ujjaikon, hanem azok k�z�tt sz�molnak. A babil�niaiak a maguk r�sz�r�l 12-es vagy 60-as rendszerben sz�moltak. A sz�mok addit�v technik�ja, amelyhez hozz�szoktunk (huszon�t = h�sz + �t), nem elker�lhetetlen: a chol nyelvben, a chiapas-i maja indi�nokn�l a sz�mol�s h�szas egys�gekben t�rt�nik, de a fels� t�bbsz�r�sh�z viszony�tva: �gy a huszon�t�t mint „�t a k�tszer h�sz fel�” fejezik ki (amit �gy magyar�zhatunk, mint „�t h�sszal kezdve a negyven ir�ny�ba”).

Ha m�g m�lyebbre megy�nk, sz�mos nyelv k�pes a sz�mol�skor min�s�gi inform�ci�t adni a megsz�molt t�rgyakr�l: a t�rgyak m�s-m�s csoportj�t m�s-m�s sz�mmal fejezik ki (p�ld�ul toldal�kokat haszn�lnak). A maori nyelv k�t k�l�nb�z� sz�mol�st ismer, att�l f�gg�en, hogy embereket sz�molnak-e, vagy nem. De egyes nyelveknek t�bb tucatnyi mennyis�gjelz�j�k van, �gy p�ld�ul a dioi nyelven (D�l-K�n�ban) nem kevesebb, mint �tven�t k�l�nb�z� t�rgycsoportot k�l�nb�ztetnek meg ebb�l a szempontb�l: a) ad�ss�g, hitel, sz�mvitel; b) hegy, falak, ter�letek; c) �piumpip�k, s�pok stb.; d) vetem�nyek; e) �lt�z�kek, ruh�k; f) italok, gy�gyszerek; g) szellemek, f�rfiak, munk�sok, tolvajok; h) l�nyok, fiatal asszonyok; i) utak, foly�k, k�telek; j) gyerekek, kis �rm�k, kavicsok; k) p�ros dolgok stb. – ezek list�ja sokkal hosszabb, mint amit Borges mutatott be �s Foucault is �jra el�vett.

A XIX. sz�zad paternalista etnol�gi�ja ezekben a rendszerekben egyfajta „primit�v gondolkod�s” archaikus nyom�t v�lte felfedezni, amely m�g nem �rte el a f�ggetlen sz�mol�s teljes absztrakci�j�t, amely nem f�gg att�l, amit sz�mol. De joggal mondhatjuk azt is, hogy ezek a sz�mol�si csoportok nagyon is j�l megfelelnek egy adott t�rsadalmi �let �s tev�kenys�gek egyedi sz�ks�glet�nek.

A tudom�ny saj�t t�rsadalm�hoz k�t�dik

A „tudom�ny” kifejez�s �nmaga is egy t�bbjelent�s� sz�, m�ly bels� ellenmond�sokat hordoz. Err�l a t�bb�rtelm� jelent�sr�l tan�skodnak a k�l�nb�z� sz�t�rak elt�r� defin�ci�i. T�ny, hogy figyelembe v�ve a babil�niai papok asztron�mi�j�t, amelyet els�sorban a j�sl�s szempontjai vez�reltek, vagy a g�r�g geometri�t, amely l�nyeg�t tekintve ink�bb filoz�fiai, mint gyakorlati c�lok szerint fejl�d�tt ki, j�l l�tjuk, hogy ugyanaz a sz�, a „tudom�ny”, er�sen elt�r� gyakorlatokat jel�lhet, kezdve az �j ismeretek l�trehoz�s�nak szervezeti form�it�l, eg�szen ezeknek az ismereteknek a t�rsadalmi szerep�ig. Ez�rt v�lasztottuk a „proto- vagy el�tudom�nyok” megjel�l�st azokra a tud�sokra, amelyek biztosan hat�konyak �s „objektiv�lhat�k”[8], de nem auton�mok, hanem szervesen k�t�dnek ilyen vagy olyan technikai, gazdas�gi, mitikus vagy sz�rakoztat� tev�kenys�gekhez. A „tudom�ny” kifejez�st pedig fenntartottuk az absztrakt tud�s fajt�ira, amely nagym�rt�kben elszakadt m�r a kialakul�s�hoz vezet� eredeti gyakorlatt�l �s konkr�t felhaszn�l�st�l is. 

Ebben az �rtelemben a g�r�g matematika j� p�ld�ja a tudom�ny kanoniz�l�s�nak. Az egyiptomi civiliz�ci�nak megvoltak azok a m�dszerei, amelyek lehet�v� tett�k a f�ldm�r�st, a k�l�nb�z� alak� f�ldek ter�let�nek kisz�mol�s�t; ezek a m�dszerek azonban tapasztalatokon alapultak, k�zvetlen hasznos�t�si c�llal, n�ha pontosak voltak, n�ha k�zel�t�ek, n�h�nyszor egyszer�en t�vesek, de soha nem bizony�tottak. Ezzel szemben a g�r�g�k kidolgoztak egy doktr�nagy�jtem�nyt, amely t�lmutatott minden gyakorlati alkalmaz�son �s a bizony�t�s kulcsfogalm�n alapult, ennek cs�cs�t Eukleid�sz Elemek c. m�ve jelentette. Ez az a matematika, amelyet m�g ma is a tudom�ny archet�pus�nak tekint�nk.

A „g�r�g csoda” azonban nem jelentett egy egy�rtelm� hat�rt, ahol a nyugati kult�ra bel�pett volna a tudom�ny korszak�ba. El�g csak a r�maiak csek�ly �rdekl�d�s�t megeml�teni az absztrakt tud�s ir�nt �s az e ter�leten ny�jtott teljes�tm�ny�k gyenges�g�t, m�g ha az irodalomban �s a filoz�fi�ban tanultak is a g�r�g�kt�l.

Az arab-iszl�m civiliz�ci� volt az, amely �jb�l megnyitott egy jelent�s tudom�nyos dimenzi�t a kult�r�ban. T�vol �llt att�l, hogy noha ezt sokan �ll�tj�k, csak az antik g�r�g vagy indiai kult�ra k�zvet�t�s�re korl�toz�dott volna. �ppen ellenkez�leg, m�r a VIII. sz�zadt�l kezdve jelent�s fejl�d�st hozott a tudom�nyos gondolkod�sban[9]. A matematika, optika, asztron�mia, f�ldrajz, orvostudom�ny �j l�nyegi ismereteit arabul �rj�k le Szamarkandt�l Zaragoz�ig. Matematikusok, mint Al-Hv�rizmi (IX. sz�zad) vagy Omar Khajj�m (a XI. sz�zad nagy k�lt�je), fizikusok, mint Ibn Al-Hajtham (X-XI. sz�zad) r�v�n el�zt�k meg �gy az algebr�ban, mint az optik�ban t�bb �vsz�zaddal is eur�pai k�vet�iket. De ha �nmag�ban figyelj�k meg, akkor is meg kell �llap�tani: az arab-iszl�m tudom�ny teljesen m�s ideol�giai �s politikai felt�telek k�z�tt m�k�d�tt, mint a k�s�bbi eur�pai tudom�ny.

Ugyanezek a megjegyz�sek vonatkoznak a k�nai tudom�nyra, melynek a fejl�d�se auton�m m�don t�rt�nt az eur�paiak (�s f�leg a jezsuit�k) t�meges oda�rkez�s�ig, a XVII. sz�zadig, �s m�ly saj�toss�gokat mutat �gy kutat�si t�m�iban, mint szervez�d�si form�iban.  

Az „eur�pai” tudom�ny a kapitalizmus jeleit viseli

A modern tudom�ny a XVII. sz�zad elej�n sz�letett a V�n Kontinensen (a Galilei-f�le experiment�lis filoz�fi�val), �s azonnal egyedi von�sai voltak, melyek szorosan k�t�dnek az eur�pai t�rsadalmakhoz. A k�zm�vesek v�rosi r�tegeinek emancip�ci�ja, hatalmuk meger�s�d�se legitimit�st �s �j m�lt�s�got adtak a k�tkezi munk�nak �s a gyakorlati tev�kenys�geknek. Ennek k�vetkezt�ben, amint azt Galileinek a velencei arzen�lr�l sz�l� h�res sz�vege is tan�s�tja[10], az �j tudom�ny k�zvetlen�l kapcsol�dik a technik�hoz �gy is, hogy onnan vesz �j kutat�si t�m�kat (az egyszer� g�pek m�k�d�s�nek elveit), �s �gy is, hogy forradalmas�tja a vizsg�lati eszk�z�ket, amikor a passz�v megfigyel�s helyett az akt�v k�s�rletez�shez �j t�pus�akra van sz�ks�ge. M�sr�szt a kor vall�sos �s ideol�giai elk�pzel�sei a tud�s, a tudom�ny hat�kony metaforikus megjelen�t�s�t teszik lehet�v�; a term�szet „Nagy K�nyvk�nt” val� felfog�sa (m�g Galilein�l), �s az eredetileg nagyon furcsa fogalom, a „term�szeti t�rv�nyek” tulajdonk�ppen nagyon is j�l simulnak be �s visszavezethet�k a t�rsadalom politikai �s vall�sos szervez�d�s�be. S�t az az egy�rtelm�en megfogalmazott program, hogy az elm�leti tud�s sz�les k�rben �s a gyakorlatban is hasznos�t�sra ker�lj�n, k�zvetlen�l illeszkedik a sz�let� kapitalizmus g�pes�t�s�hez, majd iparos�t�s�hoz (l�sd: Francis Bacon: Knowledge is power (A tud�s hatalom), �s Ren� Descartes: Devenir comme ma�tres et possesseurs de la nature (Hogyan v�ljunk a term�szet mestereiv� �s uraiv�) m�veit).  

A tudom�nyos fejl�d�snek ezeket a k�l�nb�z� epiz�djait semmik�ppen sem szabad egy folyamatos �s homog�n halad�s egym�st k�vet� f�zisaik�nt �rtelmezni. A tudom�nyos kult�ra fejezetei b�rmilyen intenz�vek �s v�ltozatosak is legyenek, az �ltal�nos szab�ly szerint el�bb befejez�dnek, mint hogy elkezd�dj�n m�shol egy �j fejezet. A szakad�sok �s v�lt�sok sokkal jellemz�bbek, mint a v�ltoz�sok folyamatoss�ga – �s gyakran nem kev�sb� term�kenyek. Joseph Needhamet* (1900-1995) a k�nai tudom�nyt felt�maszt� monument�lis v�llalkoz�s�ban az vezethette, hogy kihangs�lyozza annak �tt�r� jelleg�t �s hozz�j�rul�s�t a nyugati tudom�nyhoz – ez a l�t�sm�d azonban, legyen b�r j� sz�nd�k�, de nagyon is leegyszer�s�t�[11]. A k�nai tudom�nyos gyakorlatnak megvannak a saj�t jellemz�i, �gy ismeretelm�leti, mint szociol�giai vonatkoz�sban, ami semmik�ppen sem tekinthet� �gy, mint a tudom�ny nagy foly�j�ba �ml� egyszer� mell�kfoly�. Ugyanez mondhat� el az arab-iszl�m tudom�nyr�l is. A nyugati tudom�ny figyelemre m�lt� ad�ss�gainak elismer�se ebben a tekintetben semmik�ppen sem jogos�t fel arra, hogy tagadjuk ezek saj�tos von�sait, �s csak a hozz�j�rul�suk alapj�n �rt�kelj�k �ket. 

T�bbf�le tudom�ny l�tezik, nem csup�n abban az elemi �rtelemben, hogy k�l�nb�z� tudom�nyos diszciplin�k l�teznek, hanem f�leg abban, hogy az ismeretek l�trehoz�s�nak, kifejez�s�nek �s alkalmaz�s�nak m�djai radik�lisan k�l�nb�znek helyt�l �s kort�l f�gg�en. Tal�n a legjobb bizony�t�k arra, hogy a k�l�nf�le tudom�nyos epiz�dok elker�lhetetlen�l sokf�l�k, az a t�ny, hogy id�ben minden egyes fejezet v�ges volt. A g�r�g-alexandriai tudom�ny, a k�nai �s az arab-iszl�m tudom�ny is egyar�nt hanyatlani kezdett, �s ez minden egyes esetben olyan speci�lis okok miatt k�vetkezett be, amelyek nagyr�szt azokra a t�rsadalmakra voltak jellemz�ek, amelyben ezek a tudom�nyok kifejl�dtek. Ez egy�bk�nt vonatkozik a tudom�nyos megismer�s kiemelked� teljes�tm�nyeire vagy ak�r mondhatjuk eml�km�veire ugyan�gy, mint a v�rosaink anyagi eml�km�veire. Gyakran a romjaik �s elhagyotts�guk az, ami lehet�v� teszi azt a tiszteletlens�get, amellyel kifosztj�k �ket, mik�zben alkot� elemeiket olyan szerkezetekben �s c�lokra haszn�lj�k fel, amelyek teljesen k�l�nb�ztek eredeti c�ljaikt�l.    

Ahhoz, hogy v�g�rv�nyesen lesz�moljunk egy univerz�lis tudom�ny �ltal�nosan elfogadott koncepci�j�val, amely szerint a „tiszta tudom�ny” t�lmutat azokon a konkr�t form�kon, amelyekben a t�rt�nelem viszontags�gai sor�n l�trej�tt, el�g megvizsg�lnunk azokat a civiliz�ci�kat, amelyeknek nem volt saj�t tudom�nyos gyakorlata, mik�zben ett�l nem voltak kev�sb� fejlettek. Az elvi p�lda erre R�ma, mivel ez k�nnyen bel�that�. Senkinek sem okoz neh�zs�get, hogy sz�mos g�r�g tud�s nev�t id�zze I�nia �s Alexandria k�z�tt, Pitagoraszt�l H�patioszig, Thal�szt�l Eukleid�szig, Arkhim�d�szt�l H�r�nig, Hipparkhoszt�l Ptolemaioszig �s �gy tov�bb. De kinek a neve jutna esz�nkbe akkor, ha h�res latin tud�sokat kellene eml�teni? Egy gy�jt�get� �s hisz�keny naturalista, az id�sebb Plinius (�s unoka�ccse); egy �p�t�sz, Vitruvius, egy agron�mus, Columella… �s azut�n? A r�maiak, akik mindent a megh�d�tott g�r�g�kt�l k�lcs�n�ztek, filoz�fi�ban, k�lt�szetben, mitol�gi�ban, szobr�szatban, �p�t�szetben, nem tettek semmit hozz� a tudom�nyos �r�ks�g�kh�z. Ez azonban nem akad�lyozta meg �ket abban, hogy uralkod�suk Eur�pa nyugati r�sze �s a F�ldk�zi-tenger mell�ke f�l�tt hossz� �s gazdag legyen.

Haland� �s hal�d�...

 Az egyik legizgalmasabb aktu�lis tudom�nyos k�rd�s a F�ld�n k�v�li �let form�inak, �s ezen t�lmen�en, annak „intelligens” form�inak l�tez�se. K�pzelj�nk el egy �l� �s t�l�nk m�gis teljesen idegen fajt. Legyen a mienkhez hasonl� biok�miai alapjuk, egy olyan gerinctelen faj, amely egy m�sik bolyg� �ce�njainak m�ly�n �l, amelyet ben�pes�t. Elk�pzelhet�, hogy az evol�ci� elvezet ilyen l�nyekhez, amelyek kifejlesztik a kommunik�ci� k�pess�g�t, egy kollekt�v szervezetet �s k�rnyezet�k akt�v megismer�s�t – egyf�le civiliz�ci�t; v�g�l is k�zismert, hogy a f�ldi l�basfej�ek is el�gg� kifinomult �llati intelligenci�t fejlesztettek ki.

Az ilyen l�nyek �rz�kei eg�szen m�s fontoss�gi sorrendet kapn�nak, mint amit mi ismer�nk: a m�lys�g s�t�tj�ben a l�t�s m�sodlagos lenne, az �rint�s pedig k�ts�gtelen�l kifinomult �s v�ltozatos, k�miai-tapint�si �rzetekkel els�dlegess� v�lna. Ez befoly�soln� a kommunik�ci�s eszk�zeiket �s a vil�gr�l alkotott �rzeteiket is. Az ilyen l�nyek tudat�nak fejl�d�se evidens m�don a mienk�t�l teljesen elt�r� rendszerben alakult volna ki. Egy ilyen teljesen foly�kony vil�gban a folytonoss�g matematik�j�nak meg kellene el�znie a diszkr�t aritmetik�t, a k�mia a fizika el�tt lenne, a folyad�kok mechanik�ja megel�zn� a szil�rd testek�t stb. Az asztron�mia fejl�d�se sokkal k�s�bb indulna el �s nagyon magas technikai fejletts�g� eszk�z�ket ig�nyelne.  

Az �ltaluk haszn�lt nyelv (b�rmi legyen is a fizikai alapja, val�sz�n�leg nem hang) olyan „tudom�nyos” tud�sokat, metaforikus megjelen�t�seket, ment�lis asszoci�ci�kat, ismeretelm�leti szerkezeteket lenne k�pes kifejezni, amelyek teljesen elt�rn�nek a mieinkt�l, �gy egy val�s�gos p�rbesz�d lehet�s�ge, m�g ha felt�telezz�k is, hogy anyagilag lehets�ges, elk�pzelhetetlen ford�t�si probl�m�kat kellene megoldjon. Semmi sem garant�ln� a k�lcs�n�s meg�rt�s lehet�s�g�t.

Visszat�rve a bolyg�nkhoz, el kell ismerni, hogy a tudom�ny m�ra univerz�liss� v�lt. A fizikusok ugyanazokon a t�m�kon dolgoznak �s ugyanazokat a gyors�t�kat haszn�lj�k Genfben �s Chicag�ban, a biol�gusok ugyanazokat a k�s�rleteket v�gzik Toki�ban �s P�rizsban, a csillag�szok ugyanazokat a teleszk�pokat haszn�lj�k Chil�ben �s Hawaiin. De ez a globaliz�l�d�s nem m�s, csak egyfajta „nyugati”, kezdetben eur�pai, ma m�r ink�bb amerikai tudom�ny gy�zelme.  

Ez a t�rbeli uralom azonban nem jelenti azt, hogy legy�zt�k volna az id�korl�tot is. Mint az �sszes eddigi, g�r�g, k�nai, arab tudom�ny, a nyugati (vagy glob�lis, ami mostant�l ugyanaz) is haland�, s�t, n�gy �vsz�zadnyi fejl�d�s ut�n m�ris hal�dik. Hat�konys�ga, amely a XIX. sz�zadt�l lehet�v� tette, hogy megval�s�tsa a baconi �s descartes-i programot, most ellene fordul. A t�rsadalmi, vagy m�g pontosabban �zleti ir�ny�t�s a tudom�nyos fejl�d�st a termel�kenys�g �s a r�vid t�v� rentabilit�s korl�tainak rendelte al�. Az alapvet�en spekulat�v, az azonnali siker garanci�ja n�lk�li kutat�s lehet�s�ge egyre illuz�rikusabb� v�lik. �gy lazul meg alattomos m�don az a kapocs, amely el�gg� b�mulatosan, �s t�rt�nelmileg nagyon is saj�tosan kialakult a gondolkod�s �s a cselekv�s k�z�tt, ami k�t �vsz�zadon �t jellemezte a nyugati tudom�nyt.

De ha m�s korokban �s m�s helyeken az ismereteknek, amelyeket ma tudom�nyosnak tartunk, teljesen m�s intellektu�lis �s anyagi szerepet adtak, mint mi, akkor nyitva marad a k�rd�s: a j�v� civiliz�ci�(i) milyen szerepet tal�lnak majd.

 Jean-Marc L�vy-Leblond a nizzai egyetem professzora (fizika �s filoz�fia tansz�k), az Impasciences szerz�je (Seuil, Paris, 2003.).

 Ford�totta: dr. Hrab�k Andr�s