Mindeddig nem volt olyan k�zvetlen bizony�t�k, amely igazolta volna, hogy ez a hipot�zis emberben is igaz. Most azonban a Journal of Alzheimer's Disease k�z�lte dr. Gary W. Arendash �s munkat�rsai tanulm�ny�t, amelynek c�lja az volt, hogy meghat�rozz�k, a plazma koffein- �s biomarker szintje milyen m�rt�kben jelzi el�re a kognit�v �llapot megv�ltoz�s�t.

Esetkontrollos vizsg�latukban k�t floridai kohorsz volt (Miami �s Tampa), �sszesen 124 65–88 �ves szem�ly. A vizsg�lat kezdet�n valamennyi�k�n neurol�giai �s kognit�v tesztek eg�sz sor�t v�gezt�k el, s ennek alapj�n a norm�lis (NOR), az enyhe kognit�v k�rosod�sos (mild cognitive impairment, MCI), illetve a demens (DEM) csoportba sorolt�k az egyes szem�lyeket. Emellett v�rmint�t is vettek t�l�k, a koffein- �s a biomarker szintek meghat�roz�s�hoz.

Az ezt k�vet� 2–4 �vben �vente felm�rt�k kognit�v �llapotukat. �sszesen �t csoportba sorolt�k a szem�lyeket:

kezdetben norm�lis, �s az is maradt,
kezdetben norm�lis, de k�s�bb MCI-s,
kezdetben MCI-s, �s az is maradt,
kezdetben MCI-s, de k�s�bb demens,
kezdetben demens, �s az is maradt.
A kezdeti v�rmintaelemz�s azt mutatta, hogy a plazma koffeinszintje szignifik�nsan alacsonyabb volt az MCI csoportban, mint a norm�lisban (p kisebb, mint 0,03). A demens csoportban is alacsonyabb volt a koffeinszint a norm�lis csoporthoz k�pest, azonban ez az eredm�ny csak margin�lisan volt szignifik�ns (p kisebb, mint 0,07).

Azokban a kezdetben norm�lis szem�lyekben, akik a vizsg�lat folyam�n MCI-sek lettek (NOR→MCI), 26%-kal alacsonyabb volt a kezdeti koffeinszint, mint azokban, akik norm�lisak maradtak (NOR→NOR), azonban ez a k�l�nbs�g a mindk�t csoportra jellemz� nagy interindividu�lis variabilit�s miatt nem bizonyult szignifik�nsnak.

Viszont abban a 11 MCI-s szem�lyben, akik k�s�bb demensek lettek (MCI→DEM), 51%-kal volt alacsonyabb a kezdeti koffeinszint, mint azokban, akik MCI-sek maradtak (MCI→MCI) (p kisebb, mint 0,02).

Az 1200 ng/ml koffeinszint fontos k�sz�b�rt�knek t�nik – mondta dr. Arendash. Ennek a szintnek az el�r�s�hez napi 3–5 k�v�t kell inni; a c�l�rt�k 5 k�v� vagy 500 mg koffein. AD egereken v�gzett kor�bbi k�s�rletek szerint napi 1–2k�v� (100–200 mg koffein) – ami az Amerik�ban tipikusan fogyasztott mennyis�g – nem elegend� a demencia megel�z�s�hez. Azt nem lehet tudni, hogy a sz�ks�ges koffeinmennyis�get az eg�sz napra elosztva kell-e elfogyaszteni – tette hozz� dr. Arendash.

Ne feledj�k azonban, hogy az MCI→MCI betegek fel�nek v�r�ben 1200 ng/ml alatt volt a koffeinszint, s m�gsem v�ltak demensekk�. Nyilv�nval�, hogy m�s t�nyez�k is szerepet j�tszanak ebben. Ilyen t�nyez�k lehetnek a kognit�v �s a fizikai aktivit�s, a magas v�rnyom�s, az antioxid�ns bevitel, f�leg a gy�m�lcs�kkel �s a z�lds�gekkel – mondta dr. Arendash.

 (forr�s: MedicalOnline, Medscape )