�tt�r�s a sebess�g �s a pontoss�g ter�n

Az �gynevezett m�lytanul�si technol�gia n�h�ny szolg�ltat�st tekintve m�r a gyakorlatban is vizsg�zott. Ilyen p�ld�ul az Apple c�g Siri nev� virtu�lis szem�lyi asszisztense, amely a Nuance Communications besz�dfelismer�si szolg�ltat�s�ra �p�l, vagy a Google Street View, amely a g�pi l�t�st haszn�lja fel egy adott c�m azonos�t�s�ra.
    Az elm�lt h�napok igazi �jdons�ga azonban a m�lytanul�si programok j�csk�n megn�vekedett sebess�ge �s pontoss�ga (a m�lytanul�si programokat gyakran mesters�ges neur�lis h�l�zatoknak, illetve r�viden csak neur�lis h�l�knak is nevezik, utalva az agy neur�lis kapcsolataira val� hasonl�s�gra).
    "Sz�mos leny�g�z� �j eredm�ny sz�letett a m�lytanul�si m�dszerek ter�let�n - nyilatkozta a The New York Times c�m� lapnak Yann LeCun, egy, a New York-i Egyetemen dolgoz� sz�m�t�g�ptud�s, aki a Bell Laboratoriesn�l a k�z�r�sfelismer�s egyik �tt�r� kutat�ja volt. - Rendk�v�l ritk�n lehet tapasztalni ilyen fok� nagys�grendbeli ugr�st e rendszerek pontoss�g�ban."
    A mesters�ges intelligencia kutat�i ugyanakkor tiszt�ban vannak a t�lzott optimizmus jelentette vesz�lyekkel is: sz�mos alkalommal volt m�r arra p�lda, hogy a rosszul id�z�tett lelkesed�st a ter�let felt�n� m�lyrep�l�se k�vette.
    Az 1960-as �vekben n�h�ny sz�m�t�g�pes szakember �gy v�lte, hogy alig 10 �ven bel�l elk�sz�lhetnek a m�k�d�k�pes mesters�gesintelligencia-rendszerek, azt�n ezt az 1980-as �vekben a kereskedelmi start-up c�gek �sszeoml�s�nak hull�ma k�vette.

Versenyben a hat�sos gy�gyszerkomponensek�rt

    A legut�bbi eredm�nyek azonban a sz�m�t�g�pes szakemberek legsz�lesebb t�bor�t is leny�g�zt�k.
    Okt�berben p�ld�ul a Toront�i Egyetem v�gz�s hallgat�ib�l �ll� csapat - a sz�m�t�g�ptud�s Geoffrey E. Hintonnel kieg�sz�lve - f�d�jat nyert a Merck �ltal szponzor�lt, �j gy�gyszerek kifejleszt�s�hez sz�ks�ges molekul�k felfedez�s�t el�seg�teni hivatott szoftverek verseny�ben.
    Egy t�bb ezernyi, k�l�nb�z� molekula k�miai szerkezet�t le�r� adathalmazra t�maszkodva m�lytanul�si szoftvert haszn�ltak. Azt igyekeztek meghat�rozni, hogy melyik molekula eset�ben a legval�sz�n�bb, hogy hat�sos gy�gyszerkomponens lehet bel�le.
    Az eredm�ny az�rt is volt k�l�n�sen l�tv�nyos, mert a csapat az utols� pillanatban d�nt�tte el, hogy egy�ltal�n elindul a versenyen. R�ad�sul a szoftver sem rendelkezett semmif�le speci�lis tud�ssal azzal kapcsolatban, hogy mik�nt k�t�dnek a molekul�k kiv�lasztott c�ljaikhoz. Emellett a toront�i di�kok viszonylag kis mennyis�g� adattal dolgoztak, j�llehet a neur�lis h�l�k �ltal�ban csak gigantikus adathalmazokra �p�tve teljes�tenek j�l.
    "Ez t�nyleg l�legzetel�ll�t� eredm�ny! Els� alkalommal fordul ugyanis el�, hogy a m�lytanul�s m�dszere gy�ztesnek bizonyul, �s ami m�g fontosabb, hogy ezt egy olyan adathalmazra alapozva siker�lt el�rni, amelyen egy�ltal�n nem lehetett kiugr� eredm�nyben rem�nykedni" - lelkendezett Anthony Goldbloom, az adattudom�ny ter�let�nek versenyeit - �gy a Merck verseny�t is - szervez� Kaggle alap�t� vez�rigazgat�ja.

Marketing �s b�n�ld�z�s

    A mintafelismer�s ter�let�n el�rt eredm�nyek ugyanakkor nem csup�n a gy�gyszerfejleszt�sre lesznek nagy hat�ssal, hanem egy sor m�s alkalmaz�si k�rnyezetre is, ide�rtve a marketinget �s a b�n�ld�z�st. A marketingesek p�ld�ul j�val nagyobb pontoss�ggal tudj�k majd sz�rni a nagy adatb�zisok tartalm�t, amikor a felhaszn�l�k v�s�rl�si szok�sait igyekeznek min�l prec�zebben felt�rk�pezni. Az arcfelismer�sre gyakorolt hat�s eredm�nyek�nt pedig val�sz�n�leg j�val olcs�bb� v�lhat - �s ez�ltal j�val sz�lesebb k�rben terjedhet el - a megfigyel�si technol�gia.
    A mesters�ges neur�lis h�l�zatok gondolati gy�kerei eg�szen az 1950-es �vekig ny�lnak vissza, amikor is azt a folyamatot igyekeztek modellezni, amelynek sor�n az agy �rtelmezi az inform�ci�kat, �s tanul bel�l�k. Az ut�bbi �vtizedekben a 64 �ves Geoffrey E. Hinton k�l�n�sen hat�kony �j m�dszereket dolgozott ki a mesters�ges h�l�zatok mintafelismer�s�nek seg�t�s�hez (Hinton "mellesleg" az �k-�k-unok�ja a 19. sz�zadi matematikus George Boole-nak, akinek a munk�ja megalapozta a mai digit�lis sz�m�t�g�pek m�k�d�s�nek logik�j�t).
    A modern mesters�ges neur�lis h�l�zatok bemenetekre, rejtett r�tegekre �s kimenetekre osztott, szoftverkomponensek alkotta t�mb�kb�l tev�dnek �ssze. A t�mb�ket "tren�rozni" lehet a mint�k - p�ld�ul k�pek vagy hangok - ism�telt felismertet�s�vel.

Lek�r�zve az emberi elm�t

    Tavaly p�ld�ul egy, a Lugan�i Egyetem mesters�gesintelligencia-laborat�rium�nak kutat�i �ltal elk�sz�tett program egy alakfelismer�si verseny sor�n nem csup�n k�t konkurens szoftverrendszern�l teljes�tett jobban, hanem a h�s-v�r szak�rt�kn�l is, amikor egy adatb�zisban a n�met k�zleked�si jelz�t�bl�kat kellett azonos�tani.
    A gy�ztes program egy 50 000 elemb�l �ll� k�psor eset�ben 99,46 sz�zal�kos pontoss�ggal teljes�tett, m�g a legt�bb pontot el�rt, 32 ember alkotta csoport 99,22 sz�zal�kos eredm�nyt �rt el, az �tlagos emberi felismer�si pontoss�g pedig 98,84 sz�zal�k volt.
    Id�n ny�ron Jeff Dean, a Google m�szaki szakembere �s Andrew Y. Ng, a Stanford Egyetem sz�m�t�g�ptud�sa egy 16 000 sz�m�t�g�pb�l �ll� klasztert hozott l�tre 14 milli� f�nyk�p felismer�s�hez (ezek egy k�nyvt�r 20 000 k�l�nb�z� elem�t �br�zolt�k). B�r a pontoss�g m�rt�ke viszonylag alacsony volt - 15,8 sz�zal�kos -, a rendszer �gy is 70 sz�zal�kkal jobbnak bizonyult legfejlettebb el�dj�n�l.
    Okt�berben pedig egy Tiencsinben megtartott konferenci�n a m�lytanul�s m�g mer�szebb form�ban mutatkozott be. Richard F. Rashid, a Microsoft vezet� szak�rt�je tartott el�ad�st egy hatalmas, barlangszer� teremben, mik�zben egy sz�m�t�g�pes program felismerte az �ltala kimondott szavakat, �s egyidej�leg meg is jelen�tette azokat angol nyelven az el�ad� feje f�l�tt elhelyezett nagy k�perny�n.

Olyan nyelven sz�lalt meg, amelyen sohasem besz�lt

    Ekkor elj�tt egy olyan fordulat a bemutat� sor�n, amelyet d�bbent, d�b�rg� taps k�vetett: az el�ad� minden mondat ut�n r�vid sz�netet tartott, szavai pedig mandarin nyelven, k�nai karakterekkel jelentek meg a kijelz�n, a saj�t hangja �ltal k�s�rve. Vagyis Rashid egy olyan nyelven "sz�lalt meg", amelyen sohasem besz�lt.
    A brav�rt r�szben a m�lytanul�si technol�gia tette lehet�v�, amely a besz�dfelismer�si pontoss�g hatalmas javul�s�t eredm�nyezte.
    Rashid - aki a Microsoft vil�gm�ret� kutat�si szervezet�t fel�gyeli - elismerte, hogy mik�zben a v�llalat �j besz�dfelismer� szoftvere 30 sz�zal�kkal kevesebb hib�t v�t, mint a kor�bbi modellek, mindez "m�g messze van a t�k�letest�l".
    "A kor�bbi minden negyedik-�t�dik helyett most csup�n minden hetedik-nyolcadik sz� felismer�se hib�s" - �rta a Microsoft weboldal�n. Mindazon�ltal hozz�tette, hogy ez volt a "legdr�maibb v�ltoz�s a pontoss�g ter�n" 1979 �ta, "�s ahogy m�g nagyobb mennyis�g� adaton v�gezz�k a tr�ninget, v�lhet�en egyre jobbak lesznek az eredm�nyek is".

Az egyik "titok": nincsenek szakmai belharcok

    Igen figyelemrem�lt� von�sa a Hinton vezette kutat�snak, hogy csup�n elv�tve fordulnak el� a high-tech ter�leteken �ltal�nos szabadalmi korl�toz�sok, �s a szellemi tulajdonjogok feletti keser� belharc sem jellemz�.
    "Idejekor�n eld�nt�tt�k, hogy nem p�nzt akarunk keresni ezzel a kutat�ssal, hanem arra t�reksz�nk, hogy a lehet� legsz�lesebb k�rben elterjessz�k a technol�gi�t - nyilatkozta. - �s ezzel valamennyi k�zrem�k�d� c�g borzaszt�an el�gedett is."
    Majd arra utalva, hogy a m�lytanul�s fejl�d�s�nek felgyorsul�s�hoz nagyban hozz�j�rult a f�k�nt grafikus processzorok n�vekv� sz�m�t�si teljes�tm�nye is, al�h�zta: a megfelel� megk�zel�t�s az, hogy nagyszer�en alakultak az ar�nyok. "Alapvet�en arra kell csak �gyelni, hogy nagyobb �s gyorsabb legyen az, amit csin�lunk - �s ett�l m�r jobb is lesz. Visszafel� tekingetni most nincs mi�rt" - magyar�zta