Kutat�si eredm�nyek szerint a D-vitamin hi�nya eset�n k�tszeres�re n�vekszik a sz�vbetegs�gek kialakul�s�nk a kock�zata, magasabb lesz a v�rnyom�s, n� a rosszindulat� daganatok, f�leg a prosztata-, eml�- �s coloncarcinoma kock�zata. Egyes idegrendszeri betegs�gek is �sszef�gg�sbe hozhat�k a D-vitamin hi�ny�val. A sclerosis multiplex el�fordul�sa az Egyenl�t�t�l m�rt t�vols�ggal n�, ennek h�tter�ben is �llhat a cs�kkent napf�ny-expoz�ci� miatt kisebb D-vitamin-ell�totts�g. De �sszef�gg�st tal�ltak a D-vitamin-szint �s az Alzheimer-betegs�g, illetve egy�b dementi�k el�fordul�sa k�z�tt.

Megfelel� D-vitamin-szint mellett kisebb a terhesek eset�ben a preeclampsia kock�zata, kisebb val�sz�n�s�ggel kapjuk el a l�g�ti fert�z�seket, �s m�g a depresszi� es�lye is kisebb.
Egy�rtelm�nek t�nik teh�t a D-vitamin-p�tl�s sz�ks�gess�ge. Ennek h�rom �tja lehets�ges. T�pl�lkoz�ssal pr�b�lhatjuk fedezni a sz�ks�gletet. K�zismert D-vitamin-forr�sok a zs�ros halak, a tej, a toj�s. Tapasztalatok szerint azonban a szok�sos eur�pai �trend ezekb�l nem fedezi a sz�ks�gletet.

A napf�ny hat�s�ra a b�rben is k�pz�dik D-vitamin. Egyszer� lenne teh�t napoz�ssal kieg�sz�teni a t�pl�lkoz�st. A napoz�s vesz�lyei azonban k�zismertek, �s Eur�p�ban a t�li h�napokban, novembert�l febru�rig biztosan nem �ri el�g napf�ny a b�r�nket. A le�g�s ellen ny�ron haszn�lt f�nyv�d� kr�mek is cs�kkentik a b�rben a D-vitamin k�pz�d�s�t, �gyhogy ny�ron sem olyan j� a helyzet, mint gondoln�nk.

Egyed�l a csecsem�k vannak n�lunk kiv�telezett helyzetben, nekik ugyanis k�telez�en adnak D-vitamin-p�tl�st. Ez lenne a megold�s a feln�ttek sz�m�ra is? Egyre t�bb adat szerint igen. A D-hypovitaminosis �j hat�r�rt�ke a 75 nmol/l-es sz�rumszint (30 ng/ml), ezt az eur�pai feln�tt n�pess�g nagy r�sze nem �ri el, f�leg kora tavasszal. Biztons�gosan adhat� napi 20 mikrog p�tl�s (800 NE) a n�lk�l, hogy b�rki eset�ben t�ladagol�st�l kellene tartani. Manaps�g m�r v�ny n�lk�l, el�rhet� �ron v�s�rolhatunk kit�n� min�s�g� D-vitamin-k�sz�tm�nyt a biztons�gos p�tl�s biztos�t�s�ra.