�talak�thatja a g�ntechnol�gi�t, pontosan "c�lz�", ir�ny�tott g�nter�pi�t eredm�nyezhet az a felfedez�s, amelyet a Science c�m� tekint�lyes tudom�nyos foly�iratban tett k�zz� Sz�kv�lgyi L�r�nt, a Debreceni Egyetem kutat�ja francia �s ausztr�l kutat�t�rsaival k�z�sen.
A nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sben 4-5 �ve zajl� kutat�sokban Sz�kv�lgyi �s munkat�rsai azt vizsg�lt�k, hogy a kromosz�m�k rekombin�ci�jakor mi�rt �ppen egy adott ponton t�rik el a DNS-molekula, s�t el� is tudt�k id�zni a t�r�st. Eredm�ny�k alapj�n �j elj�r�sok sz�lethetnek p�ld�ul a medd�s�g kezel�s�ben, a r�k ter�pi�j�ban �s a g�ntechnol�gi�ban.

"2008-t�l 26 h�napot t�lt�ttem el a p�rizsi Curie Int�zetben, ott kezdtem el foglalkozni ezzel a ter�lettel" - id�zte fel az MTI-nek a 35 �ves kutat�, aki �szt�nd�ja lej�rta ut�n visszat�rt a Debreceni Egyetem Biofizikai �s Sejtbiol�giai Int�zet�be, �s a francia l�tes�tm�nyben megszerzett szaktud�s�val folytatta megkezdett kutat�sait. A munk�hoz a Curie Int�zet munkat�rsai mellett hamarosan m�g egy francia �s egy ausztr�l kutat�csoport csatlakozott.

A genetikai inform�ci�t els�dlegesen a DNS-molekula b�zissorrendje k�dolja, �m a bet�sorrenden t�l is vannak tov�bbadott, �r�kl�d� inform�ci�k. Ezek az �gynevezett epigenetikai, "g�neken fel�li" inform�ci�k. Az epigenetikai t�nyez�k egyik csoportja a hossz� DNS-l�nc csomagol�d�s�val f�gg �ssze, a molekula ugyanis csak nagyon szorosan "�sszepakolva" f�r el a sejtmagban. A t�bb darabban l�v� DNS az �gynevezett hisztonfeh�rj�k k�zrem�k�d�s�vel, adott mint�zatban �sszetekeredve alkotja meg az ember eset�ben 23 p�r kompakt kromosz�m�t.

 
A DNS-szakaszoknak �s a hisztonfeh�rj�knek ez az egy�ttm�k�d�se adja a kromatinszerkezetet, a debreceni laborat�riumban Szab� G�bor professzor csoportj�ban zajl� kutat�munka ennek megismer�s�re ir�nyul. "�rdekl�d�s�nk k�z�ppontj�ban a kromosz�m�k t�r�se van" - magyar�zta Sz�kv�lgyi, hozz�t�ve, azt m�r tudt�k, hogy a DNS ott t�rik el, ahol egy epigenetikus jel van, de puszt�n statisztikai alapon sz�letett meg ez a felt�telez�s.

A DNS-t�r�s �s a rekombin�ci� lehet spont�n, de lehet programozott is. A spont�n t�r�sek k�ros folyamathoz, r�khoz vezethetnek, de vannak fiziol�gi�s, el�re programozott DNS-t�r�sek is, amelyek n�lk�l�zhetetlenek ahhoz, hogy immunrendszer�nk m�k�dj�n, vagy p�ld�ul az ivarsejtek k�pz�d�sekor is. "Mindenesetre fontos ismerni a t�r�sek hely�t, hogy azt�n befoly�solni tudjuk �ket" - hangoztatta a kutat�.

Mint ahogy felid�zte, els� jelent�s eredm�ny�k az volt, hogy amikor elhelyezt�k a kromatinon a jelet, akkor val�ban a v�rt helyen t�rt el a DNS, ami ok-okozati �sszef�gg�st igazol a kor�bbi statisztikai igazol�s helyett. A k�vetkez� l�p�sben egy v�ratlan felfedez�st tettek. Mint elmondta, "kider�lt, hogy nem is a teljes epigenetikai jel a fontos, mert a feh�rjekomplex egy alegys�ge is el�id�zte a t�r�st". A sz�ban forg� feh�rj�t g�ntechnol�giai �ton el� tudj�k �ll�tani, �gy olyan eszk�zh�z jutottak, amellyel pontosan ott tudj�k "elv�gni" a DNS-molekul�t, ahol tervezt�k.

"Egy versenyt�rs, szint�n francia kutat�csoportnak m�r siker�lt teljes eg�sz�ben reproduk�lniuk eredm�nyeinket" - emelte ki Sz�kv�lgyi, aki m�r a k�vetkez� publik�ci�n dolgozik kutat�t�rsaival ugyanebben a t�m�ban.