A betegszabadság nem táppénz
A keresőképtelenség megállapítása orvosszakmai kérdés, tehát minden esetben orvoshoz kell fordulni. Sokan egy kalap alá veszik és táppénzként emlegetik a betegszabadságot is. Pedig a keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár, kivéve az üzemi balesetet és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség esetét.

A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár, míg táppénzre például a 12 év alatti gyermekünk betegsége esetén, vagy a terhesség ideje alatt is jogosultak lehetünk.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem egészségbiztosítási ellátás, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.

A táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, amit az OEP folyósít, ugyanakkor a táppénz 1/3-át itt is a munkáltató fizeti meg, hozzájárulás címén. Nem csodálkozhatunk, hogy a munkáltatók nemigen kedvelik.

Táppénzre az jogosult, aki biztosított
  Munkahelyi balesetek
--------------------------------------------------------------------------------
 
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Munkahelyi balesetek.>>
A passzív táppénz megszüntetése óta (2011. május), nincs lehetőség biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező részére táppénzt fizetni. A táppénz folyósítását kérelmezni kell, a kérelmet a beteg személy munkáltatója nyújtja be. A táppénz maximális időtartama 1 év, minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Sokan nem tudják, hogy a táppénz összegének meghatározásakor a betegséget megelőző naptári évben kapott jövedelmet veszik figyelembe, és ennek a 60 százaléka jár, ha legalább már 2 éve biztosított az illető, viszont ha ennél kevesebb biztosítási idővel rendelkezik, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt táppénzként csupán az átlag jövedelem 50 százaléka jár. Ugyanakkor a táppénz napi maximum összege nem haladhatja meg az érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét (2012-ben 6200 Ft/nap).

A táppénz megszüntethető
 Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt
--------------------------------------------------------------------------------
 
Veszélyes üzem a gyógyítás
A kényszergyógykezelés
A gyermek jogai: ellátás és méltóság
A társadalombiztosítási járulék
Egészségügyi ellátás külföldön: a teljes ellátás
Milyen ellátásra vagyunk jogosultak?
Az egészségügyi ellátáshoz való jog
A táppénzellátás alapszabályai
 
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.

Az OEP közleménye alapján a 2011 májusában hozott táppénz mértékét 10 százalékkal csökkentő törvényi rendelkezések következtében az OEP táppénz miatti kifizetéseinek összege 25 százalékkal csökkent a rendelkezést megelőző egy év és azt követő egy év összehasonlítása alapján.