Hiperaktivit�s

A hiperkinetikus zavar, vagy a tudom�nyoss�g hi�nya n�lk�l figyelemzavarnak is nevezett jelens�g kor�ntsem olyan ritka, mint ahogy azt gondoljuk. A gyermekek kb. 5%-�t �rinti, fi�gyermekek eset�ben pedig h�romszoros a "betegs�g" el�fordul�si val�sz�n�s�ge. Az ezzel a probl�m�val �l� gyermekek nem tudnak nyugodtan meg�lni a hely�k�n az iskol�ban, az �r�n m�ssal foglalkoznak, nem k�pesek odafigyelni, �gy zavarj�k a tan�rt vagy a t�bbi gyereket. A sz� eredete is �rulkodik, hogy az ilyen lurk�k jellemz�je a t�lz�, t�ls�gos (hiper) cselekv�si kedv, fokozott tev�kenys�g (aktivit�s).

 Kialakul�s

A kiv�lt� okot biztosan m�g nem siker�lt meghat�rozni, de lehets�ges okk�nt mer�lnek fel a terhess�g alatti probl�m�k, toxik�zis (doh�nyz�s, alkohol-, k�b�t�szer fogyaszt�s), id�s anyas�g, a sz�l�s sor�n fell�p� oxig�nhi�ny. Emellett m�g sz�mos t�nyez�, genetikai ok is sz�ba j�n. Egy friss brit tanulm�ny szerint, �sszef�gg�s van a hiperaktivit�s �s n�h�ny �lelmiszersz�nez�k k�z�tt. Mir�l is van sz�?

N�trium benzo�t

Southampton Egyetem�nek kutat�i vizsg�latuk sor�n kimutatt�k, hogy bizonyos mesters�ges adal�kanyagok �s a tart�s�t�szernek min�s�l� n�trium-benzo�t egy�ttes fogyaszt�sa �sszef�gg�sbe hozhat� az egyre gyakoribb gyermekkori hiperaktivit�s, illetve hiperkinetikus zavar kialakul�s�val. Nem garant�lt, hogy aki nem v�s�rol gyermek�nek mesters�ges sz�nez�ktartalm� �lelmiszert, ann�l megsz�nik a jelens�g kialakul�s�nak vesz�lye, de odafigyelve mindenk�ppen cs�kkentheti a kock�zatot.

Kezel�s

A prevenci�s tan�csok betart�sa mellett, cs�kken a hiperaktivit�s es�lye. Azonban, ha m�r kialakultak a t�netek, mindenk�ppen kezelni kell a lurk�t. Aj�nlott a sz�l�i tr�ning mellett az �nek �s zene-ter�pia, kreat�v j�t�kter�pi�k, szenzoros integr�ci�s ter�pia, mozg�ster�pia, viselked�s- vagy pszichoter�pia. Felmer�l m�g lehet�s�gk�nt a gy�gyszeres kezel�s antidepressz�nsokkal �s stimul�l� szerekkel, �m ezzel k�r�ltekint�en kell b�nni. Hossz�t�von ugyanis t�bb k�rt okozhat, mint hasznot