A k�v�ban tal�lhat� antioxid�nsok mennyis�ge meghaladja a z�ldte�ban l�v� szintet – id�zz�k ism�t K�tai Csill�t, a Semmelweis Egyetem �t�d�ves hallgat�j�t. A Kaleidoscope M�vel�d�s-, Tudom�ny- �s Orvost�rt�neti foly�iratban teljes terjedelm�ben bemutatott szakdolgozat�b�l megtudhatjuk, hogy egy cs�sz�nyi fekete ak�r 550 mg-ot is tartalmazhat e szervezet�nk sz�m�ra kulcsfontoss�g� anyagokb�l. Az antioxid�nsok hozz�j�rulnak a kor �s a k�rnyezeti hat�sok miatt bek�vetkez� sejtk�rosod�s m�rs�kl�d�s�hez, �gy az �l�nk�t� italban l�v� klorog�n-, k�v�- �s csersavak rendk�v�l �rt�kesek.

Vitaminok �s �sv�nyi anyagok

A k�v� kincsei k�z�tt rejlik m�g a „stresszellenesk�nt” is emlegetett B5-vitamin, m�s n�ven a pantot�nsav, az idegrendszer eg�szs�g�nek meg�rz�s�hez n�lk�l�zhetetlen B9-vitamin, azaz a folsav, a sz�nhidr�t-anyagcser�hez sz�ks�ges B1-vitamin, teh�t a tiamin, �s a DNS-l�nc kijav�t�s�ban szerepet j�tsz�, niacinnak is h�vott B3-vitamin. Ezeken k�v�l t�bbek k�z�tt k�liumot, magn�ziumot, kalciumot �s mang�nt is tartalmaz, teh�t val�s�gos vitamin �s �sv�nyianyag-esszencia.

Koffein, a term�szetes serkent�

A legt�bben azonban a k�zismert �l�nk�t� hat�s kedv��rt fogyasztj�k, hiszen �letritmusunk olyankor is lankadatlan �bers�get, illetve �sszpontos�t�st k�vetel t�l�nk, amikor test�nk �s szellem�nk nem felt�tlen�l �ll k�szen a pr�bat�telekre. A reggeli k�v� ez�rt vil�gszerte sz�zmilli�k sz�m�ra jelenti a napi rutin r�sz�t. Ez a n�v�nyi eredet�, m�jban leboml� pszichoakt�v �sszetev�nek, a xantinok csal�dj�ba tartoz� koffeinnek tudhat� be.

Ellaz�tja a l�gutak simaizm�t �s t�g�tja a perif�ri�s ereket, ezzel egyidej�leg sz�k�ti az agyban l�v�ket. �gy alkalmas arra, hogy f�jdalomcsillap�t�k �sszetev�jek�nt haszn�lj�k, hiszen k�nnyebb� teszi a hat�anyagok c�lba jut�s�t. „M�r kis koncentr�ci�ban is er�sen stimul�lja a k�zponti idegrendszert, fokozza a szellemi aktivit�st, jav�tja a megfigyel�k�pess�get, cs�kkenti az �lmoss�got �s a f�radts�got” – �rja a koffeinr�l A k�v� �s kult�r�j�nak t�rt�nete c�m� munk�j�ban K�tai Csilla, aki arra is kit�r, hogy nagy d�zis eset�n szorong�ssal, alv�szavarral, izgatotts�ggal, remeg�ssel, esetleg g�rcs�kkel lehet sz�molni.

B�r a szervezet koffeinre adott v�lasza egy�nf�gg�, a nonadrenalin felszabadul�s�nak r�v�n szinte mindenkin�l serkenti a sz�vm�k�d�st. Alacsony vagy norm�lis v�rnyom�s eset�n j�t�kony szab�lyoz� hat�sa van, �m magasv�rnyom�s-betegekn�l vagy t�l nagy mennyis�gben fogyasztva sz�vritmuszavart eredm�nyezhet. A fizikai er�nket rejt� har�ntcs�kolt izmok m�k�d�s�t szint�n fokozza, mivel k�slelteti a rekeszizom kimer�l�s�t, s n�veli a munkav�gz� k�pess�get, valamint az em�szt�nedvek termel�d�s�t is �szt�nzi, megk�nny�tve ezzel a gyomor munk�j�t.

Ter�pi�s indokkal t�bbek k�z�tt migr�n kezel�s�re, l�gz�sb�nul�s ellen, �jul�s vesz�ly�nek elh�r�t�s�ra is haszn�lj�k az orvostudom�nyban. Sz�jon �t adagolva j�l felsz�v�dik, hat�s�nak cs�cspontj�t 15-45 perc m�lt�n �ri el, az egy�n kor�t�l, s�ly�t�l, �llapot�t�l �s �rz�kenys�g�t�l f�gg�en. A pozit�v hozad�kok mellett azonban fontos megeml�teni, hogy a koffeinb�l is l�tezik hal�los d�zis, ami eg�szs�ges szervezetn�l 5-10 grammot jelent, m�jbetegekn�l pedig enn�l kevesebbet. Ezt viszont k�v�fogyaszt�ssal j�form�n lehetetlen el�rni, mivel egy cs�sz�nyi �tlagosan 75-110 mg-ot tartalmaz. Vizsg�latok szerint a kedvez� hat�s f�leg napi 200 mg alatt figyelhet� meg, �rdemes teh�t be�rni egy-k�t adaggal.