A magyar jobboldali sz�ls�s�gesek nem tudj�k elviselni azoknak a b�n�z�knek a leleplez�s�t, akik emberis�g elleni b�n�ket k�vettek el magyar honfit�rsaikkal szemben a m�sodik vil�gh�bor� idej�n- reag�lt a Simon Wiesenthal K�zpont jeruzs�lemi igazgat�ja arra a h�rre, hogy a kuruc.info 100 ezer forint jutalmat aj�nlott fel azoknak, akik inform�ci�t adnak a h�bor�s b�n�kkel gyan�s�tott Csat�ry L�szl� lak�s�n�l tartott t�ntet�s r�sztvev�ir�l. Efraim Zuroff szerint a neon�ci honlap a felaj�nl�ssal meg akarja f�leml�teni a demonstr�l�kat, �s a h�bor�s b�n�s�ket ugyanaz az antiszemita, fasiszta ideol�gia �szt�n�zte, mint amit a sz�ls�s�gesek ma is igyekeznek terjeszteni Magyarorsz�gon.

Ahogy besz�moltunk r�la, a kuruc.info nev� neon�ci port�l Egyes�lt �llamokban �l� t�mogat�ja, Varga B�la aj�nlotta fel a m�lt h�t h�tf�n Csat�ry L�szl� lak�s�n�l t�ntet� antifasiszta flashmob r�sztvev�inek szem�lyes adatai�rt k�n�lt „v�rd�j” nagy r�sz�t. K�t nap alatt k�zel sz�zezren olvast�k az usz�t� felh�v�st, �s a bek�ld�tt inform�ci�k alapj�n t�bb fiatalt s�lyos fenyeget�sek �rtek.

A neon�ci h�rport�l azt �rta, hogy „Varga B�la, Amerik�ban �l� bajt�rsuk” 75 ezer forintot �ll a 100 ezer forintos „jutalomb�l”. Varga B�la San Francisc�ban �l� bor�sz volt az, aki 2008-ban feles�g�vel egy�tt saj�t lakc�m�k�n jegyeztette be a kuruc.inf�t. Kor�bbi sajt�h�rek szerint v�llalkoz�sa �rt�kes�ti az usz�t� oldal rekl�mfel�leteit is.

A neon�ci oldal szerkeszt�i arra biztatj�k olvas�ikat, hogy k�ldj�k be a fiatalok legszem�lyesebb adatait: „k�pet, Facebook-, Iwiw- stb. adatlapot, c�met, telefonsz�mot (�s k�rj�k jelezni, melyik k�pen, illetve melyik vide�ban, h�nyadik percn�l szerepel a sz�ban forg� egyed)”.

Varga B�la feltehet�en azonos azzal a magyar disszidenssel, aki 1988-ban �rkezett az Egyes�lt �llamokba. Varga jelenleg Kaliforni�ban, a Napa v�lgyben (60 m�rf�ldre San Francisc�t�l �szak-keletre) �l, bor�szati v�llalkoz�saib�l. A kurucwanted elnevez�s� antifasiszta port�l szerint feles�g�vel egy�tt � regisztr�lta �jra az Egyes�lt �llamokban a kuruc.info �s kurucinfoweb.net domaint 2008. augusztus�ban.

Csat�ry L�szl�t egy�bk�nt a m�lt h�ten gyan�s�tottk�nt kihallgatta �s h�zi �rizetbe vette a Budapesti Nyomoz� �gy�szs�g.

Ibolya Tibor megb�zott f�v�rosi f��gy�sz m�lt heti budapesti sajt�t�j�koztat�j�n elmondta: az elj�r�s eddigi adatai szerint Csat�ry L�szl�t, aki rend�r volt, 1944 m�jus�ban nevezt�k ki a kassai t�glagy�ri intern�l�t�bor parancsnok�v�. Rendszeresen b�ntalmazta kutyakorb�ccsal az intern�ltakat nemre, korra, eg�szs�gi �llapotra tekintet n�lk�l, amikor pedig m�jus-j�niusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelv�nnyel koncentr�ci�s t�borokba - p�ld�ul Auschwitzba - sz�ll�tott�k, az egyik bevagon�roz�sn�l megtiltotta, hogy a telezs�folt vagonokra szell�z�ny�l�st v�gjanak. Ezek a cselekm�nyek az �gy�szs�g szerint megval�s�tj�k az emberek k�nz�s�val megval�s�tott h�bor�s b�ntettet, amely�rt ak�r �letfogytiglan is kiszabhat�.

Csat�ry nem lep�d�tt meg a hat�s�gok �rkez�s�n, k�sz�lt arra, hogy ki fogj�k hallgatni. El�re le�rt jegyzetekkel k�sz�lt, amelyeket csatoltak is a vallom�s�hoz. A 97 �ves f�rfi egy�ttm�k�d� volt, a kihallgat�s�n tagadta a b�ncselekm�ny elk�vet�s�t. Vallom�s�ban ugyanakkor ellentmond�s is mutatkozott, mivel a v�g�n olyan �rveket eml�tett, mint hogy „paranccsal tette", „a k�teless�g�t teljes�tette".

Az �gy�szs�g megfogalmaz�sa szerint a kihallgat�si jegyz�k�nyvb�l az is kider�lt, hogy „bizonyos kijelent�sei alapj�n meg�llap�that� hozz��ll�sa bizonyos vall�s� emberek fel�", amivel esetleges antiszemitizmus�ra utalhattak.

Csat�ry L�szl�nak a Simon Wiesenthal K�zpont adatai szerint kulcsszerepe volt abban, hogy k�r�lbel�l 300 zsid�t Kass�r�l az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deport�ltak, ahol 1941 nyar�n szinte valamennyi�ket meggyilkolt�k. A k�zpont szerint Csat�ry 1944 tavasz�n Kass�n rend�rparancsnokk�nt r�szt vett t�bb mint 15 ezer zsid� Auschwitzba deport�l�s�nak megszervez�s�ben is.