"Antiszemita, fasiszta ideológia" Zuroff üzent a kuruc.infónak
atv.hu 2012.07.23. 08:40
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója szerint a magyar jobboldali szélsőségesek nem tudják elviselni a háborús bűnösök leleplezését.
A magyar jobboldali szélsőségesek nem tudják elviselni azoknak a bűnözőknek a leleplezését, akik emberiség elleni bűnöket követtek el magyar honfitársaikkal szemben a második világháború idején- reagált a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója arra a hírre, hogy a kuruc.info 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel azoknak, akik információt adnak a háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry László lakásánál tartott tüntetés résztvevőiről. Efraim Zuroff szerint a neonáci honlap a felajánlással meg akarja félemlíteni a demonstrálókat, és a háborús bűnösöket ugyanaz az antiszemita, fasiszta ideológia ösztönözte, mint amit a szélsőségesek ma is igyekeznek terjeszteni Magyarországon.
Ahogy beszámoltunk róla, a kuruc.info nevű neonáci portál Egyesült Államokban élő támogatója, Varga Béla ajánlotta fel a múlt hét hétfőn Csatáry László lakásánál tüntető antifasiszta flashmob résztvevőinek személyes adataiért kínált „vérdíj” nagy részét. Két nap alatt közel százezren olvasták az uszító felhívást, és a beküldött információk alapján több fiatalt súlyos fenyegetések értek.
A neonáci hírportál azt írta, hogy „Varga Béla, Amerikában élő bajtársuk” 75 ezer forintot áll a 100 ezer forintos „jutalomból”. Varga Béla San Franciscóban élő borász volt az, aki 2008-ban feleségével együtt saját lakcímükön jegyeztette be a kuruc.infót. Korábbi sajtóhírek szerint vállalkozása értékesíti az uszító oldal reklámfelületeit is.
A neonáci oldal szerkesztői arra biztatják olvasóikat, hogy küldjék be a fiatalok legszemélyesebb adatait: „képet, Facebook-, Iwiw- stb. adatlapot, címet, telefonszámot (és kérjük jelezni, melyik képen, illetve melyik videóban, hányadik percnél szerepel a szóban forgó egyed)”.
Varga Béla feltehetően azonos azzal a magyar disszidenssel, aki 1988-ban érkezett az Egyesült Államokba. Varga jelenleg Kaliforniában, a Napa völgyben (60 mérföldre San Franciscótól észak-keletre) él, borászati vállalkozásaiból. A kurucwanted elnevezésű antifasiszta portál szerint feleségével együtt ő regisztrálta újra az Egyesült Államokban a kuruc.info és kurucinfoweb.net domaint 2008. augusztusában.
Csatáry Lászlót egyébként a múlt héten gyanúsítottként kihallgatta és házi őrizetbe vette a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész múlt heti budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.
Csatáry nem lepődött meg a hatóságok érkezésén, készült arra, hogy ki fogják hallgatni. Előre leírt jegyzetekkel készült, amelyeket csatoltak is a vallomásához. A 97 éves férfi együttműködő volt, a kihallgatásán tagadta a bűncselekmény elkövetését. Vallomásában ugyanakkor ellentmondás is mutatkozott, mivel a végén olyan érveket említett, mint hogy „paranccsal tette", „a kötelességét teljesítette".
Az ügyészség megfogalmazása szerint a kihallgatási jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy „bizonyos kijelentései alapján megállapítható hozzáállása bizonyos vallású emberek felé", amivel esetleges antiszemitizmusára utalhattak.
Csatáry Lászlónak a Simon Wiesenthal Központ adatai szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül 300 zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.
|