A 2007. augusztus 28-án megtartott alakuló gyűlés Jegyzőkönyvének mellékleteként csatolt jelenléti ív szerinti alapítók, az egyesülési jogról rendelkező 1989. évi II. törvény alapján, az alábbi célkitűzések elérése érdekében és szervezeti kialakítás mellett „Magyar Antifasiszta Liga” megnevezésű társadalmi szervezetet hoztak létre (a továbbiakban: „Szervezet”), 1088. Budapest, Múzeum u. 7. sz. alatti székhellyel. A szerveződés alapját magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján 2006. október 15-én létrehozott, magát Magyar Antifasiszta Liga–ként meghatározó, társadalmi szervezetnek nem minősülő közössége képezte. A kialakított szervezeti felépítés biztosítani hivatott a demokratikus önkormányzati elven alapuló működést, valamint a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A tevékenység formáját és kereteit a jelen Alapszabály tartalmazza, ill. határozza meg.

1. A Szervezet célja
 
A közelmúlt belpolitikai eseményei világosan rámutattak arra a hazánkban is már felismerhető, sajnálatos, a hatalomnak lényegében az alkotmányos rendszeren kívüli azonnali (erőszakos) megszerzését célzó politizálási tendenciára, amelynek során a társadalomban már jelen lévő szélsőjobboldali, sőt kimondottan fasiszta-neonáci csoportok meghatározó politikai erővé törekednek formálódni. Az 1990 óta tapasztalható előretörésük napjainkra már szélsőséges követelé¬sekben, nyílt erőszakos tettekben is megnyilvánul (ld. TV Székház megrohamozása, a Szabadság téri Szovjet Hősi emlékmű megrongálása, lebontásának állandó követelése, a Ságvári emléktábla összetörése, a Kádár síremlék brutális meggyalázása, stb.). Erőszakos, nyíltan rasszista és szélsőségesen szociáldemagóg hangolású utcai megjelenésükkel, egyre leplezetlenebbül irredenta és vészkorszakbeli nyilas terminológiát, szimbolikát felvonultató retorikájukkal, ill. megjelené¬sükkel mind harsányabban kísérlik meg uralni a politikai erőteret. Félreérthetetlenül a polgári demokratikus rendszer diktatórikus szellemű gyakorlati átalakítására, valamiféle új, de ezúttal már „véres” rendszerváltásra, a politikai és gazdasági hatalom nemzeti-burzsoá irányzatú újra¬felosztására törekednek. A társadalomban kétes visszhangot keltő rendezvényeik és utcai összecsapásokat provokáló randalírozásaik világosan meg¬mu¬tatták, hogy e neofasiszta irányzatok gondolkodás nélkül alkalmazzák a félelemkeltés, a megfélem¬lítés módszereit is.
Ezen hazai, de nem különben a jelenkori nemzetközi tapasztalatok és tanulságok egyértelműen megerősítik annak a gazdaság- és társadalomelméleti tételnek az igazságát, hogy a fasizmus mindenkori színre lépése valójában a tőkés rendszeren belül ellentmondások felhalmozódására, a politikai hatalom mindenáron való megszerzésében érdekelt körök szélsőségesen nacionalista, szociál¬demagógiával leplezett, erőszakot hirdető propagandájának térnyerésére vezethető vissza. A szélsőjobboldal kihasználja az általános elégedetlenséget, az egyes társadalmi csoportok fokozódó reménytelenségét, amit a világszerte tapasztalható és a hazai gazdaság vonatkozásában is megkövetelt u.n. konvergencia programban kifejezésre jutó megszorító politika okoz a nagy nemzeti elosztó¬rendszereknek a profitráta fenntartása érdekében megvalósuló részbeni felszámolá¬sával, továbbá a szociális ellátás leépítésével (a szolgáltatások drágításával). A szélsőjobboldal erőszakra, szélsősé¬gesen nacionalista érdek¬¬érvénye¬sítésre uszít, irredenta propagandát fejt ki, továbbá bűnbak-rétegek felmutatásának rasszista gyakorla¬tát folytatja, és ezzel súlyos¬bítja az amúgy is meglévő társadalmi feszültségeket.

A történelmi emlékezettel bíró, humanista gondolatvilágú, antirasszista és anti¬fasiszta beállítottságú többségi közösség mindezek kapcsán borzadással ismerheti fel az 1933-ban színre lépett barna-ár hatalom szerzését felidéződő analógiákat, a Horthy korszak nemzetvesztő nyilasuralomba torkolló folyamatos fasizálódásával való egyes hasonlatos¬ságokat. Mindezt átérezve a jelen, antifasiszta irányultságú Szervezet tagjai tudatosan belátják annak szükségét, hogy tevékenységükkel a magyar társadalom emlékezetébe idézzék a második világégés örökérvényű tanulságát: soha többé fasizmust !

Ezen cél érdekében a Szervezet tevékenysége arra irányul, hogy figyelje, értékelje, nyilvántartsa a hazai, továbbá a nemzetközi szélsőjobboldali jelenségeket és tudatosítsa azok politi¬kai–, történelmi–, gazdasági–, társadalmi okait, hátterét, felrázza a társadalom önvédelmi reflexeit, valamint lelkiismeretét, egységfront létrehozását segítse elő a palackból előszivárgó veszélyes szellem ellenében. Tagjai, szimpatizánsai körében rendszeres felvilágosító munkát végez, feltárja és közreadja a jobboldali ihletésű leplezetlen történelemhamisítás, esemény relativizálás, az antagonisz¬tikus fogalmakra erőltetett történelmietlen összemosás mögöttes, valóságos tényeit. Korszerű informatikai eszközök bázisán szervezi a tagok tájékoztatását, katalizálja egymásközti kapcsolat¬tartásukat; velük két¬oldalú, interaktív kapcsolatot tart fenn.

2. A Szervezet tagjai, jogaik és kötelességeik

2.1 A Szervezet tagja lehet bármely magyar, ill. letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező idegen állampolgár, politikai irányultságától, ideológiai, v. filozófiai önmeghatározásától függetlenül – aki
• a jelen Alapszabály 1. pontjában ismertetett, valamint a hozzá függelékként csatolt és elválaszt¬hatatlan részét képező Alapító Felhívásban kifejtett állásponttal azonosan értékeli a szélsőjobb aktivizálódása, egy anti¬demokra¬tikus hatalomátvételre irányuló politizálása miatt kialakult társadalmi- és politikai vészhelyzetet, továbbá létrejöttének okait;
• érdekeltnek minősíti magát a hazai antifasiszta mozgalom erősítésében és hatékonyságának össze¬fogás útján történő növelésében;
• hajlandó tevőlegesen elősegíteni a közösen elhatározásra kerülő, jogszerűen szervezett akciók sikerét, a  Szervezet célját képező társadalmi célok és hatások megvalósulását;
• tagdíj fizetése, ill. – anyagi lehetősége esetén – kiegészítő felajánlás formájában kész hozzá¬járulni a Szervezet fenntartásához.
2.2 A Szervezet bármely tagjának jogában áll
- részt venni a szervezeti tevékenységben, a rendezvényeken, és ennek során véleményét kinyilvánítani;
- választani és választhatónak lenni a Szervezet irányító szerveibe;
- valamely választott képviselő, vagy szerv törvénysértő döntését – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a legfelső döntéshozó szerv, ill. az ennek állásfoglalásával való elégedetlenség fennállása esetén, bíróság előtt megtámadni.
2.3 A Szervezet tagja köteles eleget tenni a jelen Alapszabályban meghatározott kötelességeinek, úgymint
- tagdíj rendszeres fizetése;
- az 1. pontban és az Alapító Felhívásban részletezett elvek képviselete;
- a Szervezet dokumentált céljaival ellentétes és/vagy a külső megítélését rontó tevékeny¬ségtől és nyilatkozatoktól való elzárkózás.
2.4 A tagság automatikusan megszűnik a tag halálával, ill. megszüntethető kilépéssel, törléssel, vagy kizárással.
A kilépésre irányuló szándékot az Ügyvezető Testület Elnökéhez, vagy ügyvezető titkárához eljuttatott bejelentéssel kell jelezni. A döntést indokolni nem szükséges.
Törlésre a szervezeti életben való részvételtől figyelmeztetés ellenére, legalább 1 év távlatában mutatkozó elhatárolódással, és/vagy ilyen időtartamban a tagdíj fizetésétől való elzárkózással kimutatott érdekmúlás esetében kerülhet sor. Kizárásra okot adó körülmény kizárólag az antifasiszta irányultsággal össze nem egyeztethető, ismételten, figyelmeztetés ellenére elkövetett, a Szervezetnek jelentős erkölcsi hátrányt okozó nyilvános cselekedet, vagy vélemény kifejezéslehet.
A törlést, vagy a kizárást kimondó döntés meghozatalának joga a képviseleti szervet, az Ügyvezető Testületet illeti meg; hatálytalanítása érdekében a legfelső szervhez, a Tagi Gyűléshez lehet fordulni, ill. a tagságot megszüntető határozattal – a jelen Alapszabály, vagy az egyesülésről rendelkező törvény előírásainak be nem tartása és a Tagi Gyűlés előtti jogérvényesítés eredmény¬telensége esetén – bírósági út vehető igénybe. 

3. Együttműködés más társadalmi- vagy civilszervezetekkel, pártokkal

3.1 Az 1. pontban jelzett célok eléréséhez saját tevőleges közreműködésükkel hozzájáruló magán¬személyek (a tagok), valamint a célokkal azonosuló külső szakmai-és civilszervezetek esemény-orientált, ideiglenes, speciális együttműködési struktúrákat hívhatnak életre. Ebben valamennyi résztvevő megtartja eredeti szervezeti orientációját és működési szabályait, a szoros munka¬kapcsolatot biztosító együttműködés – mint akcióegység – az adott feladat elvégzéséig áll fenn.
3.2 A hazai politikai jobbratolódás elkerülése, ill. fékezése érdekében folytatott munkájának határo¬zot¬tabb sikere érdekében a Szervezet együttműködésre törekszik mindazokkal a szervezett politikai erőkkel (pártokkal) is, amelyek a képviselt saját politikai szemléletviláguk alapján ugyancsak anti¬fasiszta beállítottságúak, továbbá ellenérdekeltek bármiféle jobboldali hatalomátvétel létrejöttében, a politika szélsőjobboldali irányú elmozdulásában.

4. Szervezeti rend

4.1 A Szervezet a közhasznú tevékenységet folytató civil szerveződések mintáját követve épül fel. Legfelsőbb szerve a tagok összességét realizáló Tagi Gyűlés (továbbiakban: TGy). A tagság képviseletét megtestesíti, egyúttal a Szervezet működését irányítja a felelős Elnök által vezetett Ügyvezető Testület (továbbiakban: ÜT). Az ÜT tagjai közül, az Elnök mellett még az alábbi feladatokra választ ki személyre szólóan képviselőt a Tagi Gyűlés: elnökhelyettes és gazdasági felelős.
A Tagi Gyűlés
4.2 A Tagi Gyűlés közvetlen tagi részvételre épülő legfelső döntéshozó szerv, melynek munkájában valamennyi tag saját személyében vehet részt. Űléseit, a napirend ismertetésével évente legalább 1 alkalommal, az esedékességet min. 8 nappal megelőzően, az ÜT Elnöke hívja össze. A tagok egyharmadának írásos kérelme esetén rendkívüli  TGy-t   kell tartani.
4.3 A TGy akkor határozatképes, ha azon legalább a tagok fele + 1 fő megjelenik. Az ülésen a meghirdetett javaslat szerinti napirendi pontokat, a jegyzőkönyv vezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő 2 személyt szavazással kell minden alkalommal meghatározni, valamint a funkció szerint illetékes Elnök távolléte esetén a levezető elnököt megválasztani.
Létszámhiány miatt érvénytelen Tagi Gyűlést, ugyanazzal a napirenddel 8 nap elteltével, megismételt meghívással lehet újra összehívni egy további 8 nappal későbbi időpontra: a megismételt TGy a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt TGy meghívójában a tagokat tájékoztatni szükséges a távolmaradásuk következményéről.
4.4 Valamennyi tag azonos értékű, 1 szavazattal bír; szavazásra kiterjedő érvényű képviseleti megbízást a tagok egymásnak  nem adhatnak. Valamely határozat meghozatala akkor eredményes, ha a jelenlévők 50 %-a + 1 fő azonos tartalmú, érvényes szavazatot adott le rá. A szavazás nyílt módon történik. Titkos szavazás – TGY döntése esetén – csak személyi kérdésben tartható.
4.5 A TGy kizárólagos kompetenciájába tartozik a pénzügyi helyzet alakulására is kitérő éves tevékenységi beszámoló elfogadása, az Alapszabály módosítása, a tagdíj mértékének megállapítása, valamint a Szervezet saját kezdeményezésű feloszlatásáról, fúziójáról, a 6 hónapi tagdíj átlagos mértékét meghaladó anyagi kötelezettségvállalásról szóló döntések meghozatala, továbbá az érdekelt által, az ÜT álláspontjával való egyet nem értése esetén – bírósági kereset kezdeményezését megelőző céllal – eléje terjesztett fegyelmi ügyekben való eljárás és döntés hozatal. Ugyancsak kizárólagos jogköre az ÜT tagjainak megválasztása, valamint visszahívása és közülük a nevesített tisztség¬viselők kijelölése. Visszahívásra elegendő okot jelent a bizalomvesztés; visszahívásról döntés esetén annak indokát adatolni nem szükséges.
Az ÜT által beterjesztett éves költségvetés elfogadása úgyszintén a TGy hatáskörébe tartozik.
4.6 A TGy által meghozott határozatokat, szükség szerint a kapcsolódó vitában elhangzott érveket és ellenérveket, ill. egyéb lényeges körülményeket egy emlékeztető stílusú jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyhez kötelezően csatolandó a Jelenléti ív. A Szervezet legfelső döntéshozó szerveként kialakított döntéseket – a szavazási eredmény egyidejű feltüntetése mellett – sorszámozottan, időrendi sorrendben, a meghozó szervre hivatkozással egy Határozat Tárban is nyilván kell tartani. A Határozat Tár elektronikus adathordozón is kialakítható.
Az Ügyvezető Testület
4.7 A 7 fős létszámú ÜT  tagjait a TGy választja, ill. hívhatja vissza. A mandátum 1 naptári év eltelte után tartott első TGy napjáig szól; a megbízás legfeljebb 2 további ciklusban ismételhető. Egy prolongálás nélkül lejárt megbízatási időszak után az adott szervezeti tag a rá vonatkoztatott egy ciklus elteltével válik ismételten választ¬hatóvá. Az ÜT tagjává választható a Szervezet bármely, a 2.1 pontban rögzített követelményeknek eleve megfelelő tagja, további feltételként kikötve, hogy a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt nem állhat és írásban nyilatkoznia kell ezen körülmény hiányáról, valamint a megbízatás elfogadásáról.
4.8 Az ÜT megbeszéléseit az Elnök, vagy helyettese szükség szerint, de negyedévente legalább egyszer hívja össze, melyet ő, vagy elfoglaltsága esetén az elnökhelyettes vezet le. Írásos emlékeztető egyedi elhatározás szerint készül. A meghozott döntések azonban – az azt kialakító szervre hivatkozással – úgyszintén rögzítésre kerülnek a Határozat Tárban.
4.9 Az ÜT a tagok felfelé kerekített felének (4 fő) jelenléte esetén határozatképes. Döntéseit szótöbbséggel hozza meg: szavazategyenlőség esetén nem lehet érvényesen határozatot elfogadni.
4.10 A testület kompetenciájába tartozik valamennyi, a TGy kizárólagossága által nem érintett kérdésben való határozat hozatal, a Szervezet normális működésének fenntartása, kapcsolatainak, akcióinak szervezése, megnyilatkozásainak kialakítása és közzététele.
4.11 Az ÜT tagjai – a nevesített  tisztséget  ellátókat ide nem értve – az Elnök elvárása szerint és irányítása alatt az aktuális szervezetirányítási feladatokat látják el. A belső feladatmegosztás keretében állandó reszortok vitelével, vagy ideiglenes, célirányos teendőkkel is megbízhatóak.
Általános jellegű feladatuk a tagsággal való szoros együttműködés, az igények és elvárások reális közvetítése, valamint a szervezeti szintű döntések előkészítése és elfogadtatása céljából. Utóbbi kötelezettség a nevesített tisztségeket ellátó ÜT-tagokra egyaránt vonatkozik.   
4.12 A Szervezet tevékenységével érintett társadalmi és politikai összefüggések antifasiszta tudatos¬sággal megvalósuló, célszerűségre törekvő értelmezésének kialakítása, a tevékenységi célok konkrét feladatokká való helyes lebontása érdekében tartós megbizatású „Tanácsadó Munka¬testület” (TMT), továbbá a szervezet honlapjának üzemeltetése érdekében „Szerkesztő Munkatestület” (SzMT) állítható fel. E csoportok létszámát és összetételét az ÜT határozza meg, működtetése az elnökhelyettes feladatát képezi. A Munkatestületek tevékenységébe – az elnökhelyettes kezdeményezésére – Szervezeten kívüli szakemberek is bevonhatóak.
Nevesített tisztségviselők
4.13 Az Elnök szervezi a Tagi Gyűlések lefolytatását, a szervezeti élet és a tevékenységi cél  szempontjából szükséges döntések kialakítását, összefogja és irányítja az Ügyvezető Testület munkáját, képviseli a Szervezetet a hivatalos szervek és harmadik fél előtt. Döntései meghozata¬lában, amennyiben rendelkezésre áll, a TMT vonatkozó állásfoglalásához igazodik.
A készpénzforgalmat utalványozóként engedélyezi. A bankszámla feletti rendelkezés jogát a gazdasági felelőssel egyetemben, vele együttes aláírás mellett gyakorolja.
4.14 Az elnökhelyettes rendelkezik az Elnök jogkörével annak távolléte, ill. el nem érhetősége esetén. Alakítja és felügyeli a sajtókapcsolatokat, a kifelé irányuló tájékoztatási tevékenységet. Megszervezi és működteti a Szervezet tevékenységét elősegítő Munkatestületeket .
4.15 A gazdasági felelős végzi a tagdíjbevételek nyilvántartását, intézi a bevételi és kiadási pénzforgalmat, felügyeli a pénzintézeti számlakezelést és gondoskodik a Szervezetre vonatkozó adózási/számviteli rend betartásáról. Vezeti a közhasznúság gyakorlásával összefüggő nyilván¬tartásokat, gondoskodik az ezzel kapcsolatos, előírt kiegészítő adatszolgáltatások teljesítéséről és a kapcsolódó gazdálkodási előírások betartásáról. Évente egy alkalommal, az évnyitó Tagi Gyűlés számára összesítö jelentést állít össze a megelőző év gazdálkodásáról.
A készpénzforgalomban bizonylat kiállítóként vesz részt. A bankszámla feletti rendelkezés jogát az Elnökkel  egyetemben, vele együttes aláírás mellett gyakorolja.
 4.16 A nevesített tisztségviselőket a TGy feladatra szólóan választja. Lemondásuk, kilépésük esetén pótlásukra rendkívüli TGY-t kell öszehívni.
Helyi (megyei) szervezetek
4.17  A szervezeti tevékenység bővítésének, Budapesten kívüli területeken való megjelené¬sének célszerűsége esetén az Ügyvezető Testület helyi (megyei) szervezeteket hozhat létre. A helyi szervezet nem önálló, a helyi tagság koncentrált, a terület adottságaihoz idomuló közösségét jelenti.
4.18  A megalakított helyi szervezet szótöbséggel meghozott döntéssel megválasztja vezetőjét, aki automatikusan, tanácskozási joggal résztvehet az ÜT munkájában. Egyébként a helyi szervezet tagjai a MAL tagságát megillető jogokkal  és  kötelezettségekkel rendelkeznek.
4.19  A helyi szervezet, a működési területén a helyi közhatalmi és közigazgatási szervekkel való közvetlen kapcsolattartás elősegítése érdekében az Ügyvezető Testülettől megbízólevelet és a Szervezethez tartozás kifejezésére szolgáló önálló pecsétet kap.
4.20 A helyi szervezet anyagi kötelezettségeket nem válallhat. Az illetékességébe tartozó tagok által fizetett tagdíj 50 %-ának helyi célokra történő felhasználására jogosult, melyre nézve a MAL általános gazdálkodási feltételei a mérvadóak. A befizetett tagdíjakból járó visszatérítésről a gazdasági felelős intézkedik, a vásárlásokkal összefüggő számlák elszámolása szintén a gazdasági felelős felé történik; biztosítva a Szervezet egységes gazdálkodási követelményeinek teljesülését.

5. A Szervezet gazdálkodása

5.1 A Szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – ilyen tartozásért saját vagyonukkal nem felelnek.
5.2 A Szervezet vagyona elsősorban a tagok tagdíj befizetéseiből, jogi személyek és szimpatizáns magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, továbbá pályázatokon való részvételből képződik. A működéshez, ill. akciók finanszíro¬zásához a tagok és a magánszemély, ill. szervezeti támogatók ese¬ten¬¬ként, önként vállalt mértékű effektív beszerzéssel is hozzájárulhatnak.
A Szervezet vállalkozói tevékenységet csak a jelen Alapszabályban meghatározott, ill. közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
5.3 A tagdíj  összege – annak Tagi Gyűlés általi módosításáig - havi 200 forint. 
5.4 Vagyontárggyal a Szervezet nem rendelkezik és ezt nem is tervezi. Ilyen lehetőség, ill. szükség konkrét felmerülése esetén a Tagi Gyűlésnek meg kell alkotnia a fennálló számviteli szabályokra tekintettel szükségessé váló szabályzati kiegészítéseket.
5.5 A Szervezet pénzintézeti számlaforgalmának részeként készpénzes kiutalások kettős aláírással  történnek. A bizonylat kiállításának joga a gazdasági felelőst, az utalványozásé pedig az Elnököt illeti meg.

6. A Szervezet megszűnése

6.1 A Szervezet feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének bírósági megállapításával szűnhet meg. Saját kezdeményezésben tervezett megszűnésről kizárólagosan a Tagi Gyűlés hozhat döntést.
6.2 Megszűnés esetén, a tartozások rendezését követően a Szervezet rendelkezésében maradó anyagi eszközök tulajdonjoga a 'MEASz – Összefogás a demokráciáért' szervezetre (1081. Budapest,  Népszínház u. 27. I. em. 6. ;  adószáma: 19019381-1-42) száll.

Budapest,  2008. március 21.  

A 2.sz. Módosítás szerinti változások átvezetésével egybeszerkesztett jelen Alapszabályt (1.÷  5. oldalakon) a 2009. március 21. napján tartott  Közgyűlésen elfogadottként ellenjegyzem:

__________________________
      Hirschler Tamás, elnök

Függelék az Alapszabályhoz

Magyarország, vigyázz!  Kitört a szellem a palackból!
A Magyar Antifasiszta Liga alapító felhívása

Az évtizedek óta tartó neoliberális gazdaságpolitika, a jóléti rendszerek leépítése, a munkanélküliség és a jelenlegi megszorító intézkedések következtében jogos szociális elégedetlenséget szélsőséges politikai erők lovagolják meg.
2006 szeptembere a brutális erőszak, a TV Szabadság téri épületének megrohamozása, a szovjet hősi emlékmű megrongálása, a szélsőjobboldali tüntetések sorozata megmutatta, hogy azoknak volt igazuk, akik hosszú ideje hangoztatják: a szélsőjobboldal, a neonáci és újnyilas csoportok szervezett politikai erővé váltak Magyarországon is. Megjelent a politika színpadán az a rasszista és erőszakos, „modern” utcai szélsőjobboldal, amely a polgári demokratikus rendszer diktatórikus irányú gyakorlati átalakítását tűzte ki célul.  A neofasiszta irányzatok a félelemkeltés, a megfélemlítés útján a  nacionalista erők egyes csoportjainak ösztönzésére úgy jelennek meg a nyilvánosság előtt, hogy a társadalom intellektuális és politikai bénultságát idézzék elő. Míg a neoliberális gazdasági megszorító intézkedések és azok szociális következményei Európa nyugati részén a tőkerendszert radikálisan bíráló rendszerkritikai baloldal tiltakozási reakcióit hívják életre, Kelet-Európában, így hazánkban is a tiltakozási potenciál a szélsőjobboldalon csapódik ki. Az újfasizmus nem a kapitalizmusból kiábrándult vesztesek gyülekezete, hanem éppen ellenkezőleg: a „nemzeti kapitalizmus” zászlaja alatt gyülekezik, maga szeretne lenni a tőkés vagy a tőke képviselője, újraosztani a vagyont… Ebben áll az ő „új rendszerváltásuk” lényege.
A magyarországi helyzetre jellemző: a szélsőjobboldal megerősödése és szervezett, erőszakos színrelépése az országos politika síkján. A polgári demokratikus intézményrendszer törékenysége mutatkozik meg abban, hogy nem képes a neofasizmus erőit saját Alkotmányának megfelelően kirekeszteni. A mi régiónkban meghatározott történelmi okok következtében a fasizálódás veszélye sokkal erősebb, mint Európa nyugati felén. Ezért felhívunk minden becsületes honfitársunkat, hogy határolja el magát az újabb kataklizmákkal fenyegető szélsőjobboldali erőktől.
 A humanista erők feladata nyilvánvaló: a szélsőségeket erősítő neoliberális politikának, a fennálló újkapitalizmus kulturális és anyagi hanyatlásának, egész rendszerének kritikáját antifasiszta-humanista irányba kell terelni Bajcsy-Zsilinszki Endre, József Attila, Nagy Lajos, Ságvári Endre, Bibó István és a magyar kultúra más nagyjainak szellemiségében. Mindez cselekvésre ösztönöz bennünket!  Ne várjuk meg azt a pillanatot, amikor a szélsőjobboldal veszi át a jobboldal egyesítésének feladatát! Fogjuk össze azokat a politikai és szellemi erőket, egyéneket, csoportokat, társadalmi szervezeteket, akik, illetve amelyek képessé válhatnak arra, hogy kellő ellensúlyt képezzenek a magyar társadalomban az új szélsőjobboldallal szemben - amíg nem késő!
 A Magyar Antifasiszta Liga célja, hogy figyelje a neofasiszta jelenségeket, felrázza a társadalom lelkiismeretét és visszaszorítsa a palackba a kiszabadult szellemet.
 Az Antifasiszta Liga vár minden magánszemélyt, [szakmai és civil szervezetet], amely elfogadja e felhívás szellemiségét és céljai érdekében együttműködik más politikai és civil szervezetekkel.

Fogjunk össze!  Csatlakozzatok!
Budapest, 2006. október 30.