Keleten �s D�len �l a diktat�r�k �r�ks�ge

A 2010-ben v�gzett s most feldolgozott felm�r�s annak a 18 kelet-�s nyugat-eur�pai orsz�gra kiterjed� vizsg�latnak a r�sze volt, amely a sz�ls�jobboldali eszm�k ir�nti kereslet k�l�nb�z� vonatkoz�sait m�rte fel. A kapott index azok ar�ny�t mutatja, akik az adott t�rsadalomban l�lektanilag, magatart�sform�ikat �s �rt�keiket tekintve fog�konyak lehetnek a tekint�lyelv�, ultra-nacionalista, rendszerellenes ideol�gi�kra, az ezekb�l levezethet� politikai cselekv�sekre.

Mivel az utols� k�t adatfelv�tel �ppen a gazdas�gi v�ls�g id�szak�t fogta �t, az eredm�nyek nem t�masztj�k al� az elm�leteket, amelyek els�sorban a kr�zis hat�s�t hangs�lyozz�k a sz�ls�jobboldal t�rsadalmi t�mogatotts�g�nak n�veked�s�ben. A vizsg�lat enn�l m�lyebb okokra visszavezethet� t�rsadalmi magatart�sokat t�kr�z: a sz�ls�jobboldali eszm�k ott bizonyulnak a legvonz�bbaknak, ahol kor�bban diktat�rikus vagy tekint�lyuralmi politikai rendszerek tart�san form�lt�k a t�rsadalom karakter�t. �gy a kelet- �s d�l-eur�pai orsz�gokban tov�bbra is j�val magasabb a sz�ls�jobboldali eszm�k ir�nti kereslet, mint Nyugaton s a sz�ls�jobb tov�bbra is els�sorban a kelet-eur�pai demokr�ci�k eset�ben jelenthet kock�zatot.

Egy�bk�nt a t�rsadalmi sz�ls�jobb nem egyenl� a politikai sz�ls�jobbal, �s a sz�ls�s�gesek csoportja sem azonos a sz�ls�jobboldal szavaz�inak k�r�vel – mutatnak r� a kutat�k. El�bbiek jelent�sebb r�sze ugyanis m�s p�rtok szavaz�t�bor�ban tal�lhat�, vagy nem szavaz. A sz�ls�jobbal rokonszenvez�k politikai jelent�s�g�t az adja, hogy fog�konyak lehetnek ilyen p�rtok �zeneteire, ugyanakkor az ig�nyeiknek val� megfelel�si k�nyszer radik�lisabb poz�ci� ir�ny�ba tolhatja a m�rs�keltebb politikai p�rtokat.

Rendp�rti a magyar

Az elm�lt �vek p�rtpolitikai jobbratol�d�s�t az �rt�kek ter�n is jobbratol�d�s k�vette. Ez k�sz�nhet� egyr�szt annak, hogy egyre t�bben helyezik magukat politikailag a „sz�ls�jobboldalra”, m�sr�szt pedig annak, hogy az �rt�kek ter�n n�mileg rendp�rtibb� v�lt a magyar t�rsadalom. A 2003-as els� adatfelv�tel �ta a kor�bban legkev�sb� sz�ls�s�ges K�z�p-Magyarorsz�g „felz�rk�zott” Kelet-Magyarorsz�ghoz, mindk�t orsz�gr�szben 12 sz�zal�kos a sz�ls�s�gesek ar�nya, m�g Nyugat-Magyarorsz�gon j�val alacsonyabb, mind�ssze 7 sz�zal�kos. A sz�ls�s�gesek ar�nya jelent�sen n�tt a nagyv�rosokban, ugyanakkor cs�kkent a falvakban. Ar�nyuk a legfiatalabb koroszt�lyban 8, a legid�sebb koroszt�lyban 11 sz�zal�k. A sz�ls�jobboldali eszm�k ir�nti ig�ny a Jobbik szavaz�t�bor�ban a leger�sebb (csaknem 30 sz�zal�k), a Fidesz �s az MSZP szavaz�t�bor�ban enn�l l�nyegesen alacsonyabb: 10, illetve 5 sz�zal�k. M�g a Jobbik szavaz�i k�z�tt a legmagasabb az el��t�letess�g, a rendszerelleness�g �s a pesszimizmus, a jobboldali �rt�korient�ci� a Fidesz szavaz�i k�r�ben a legmagasabb. A szocialist�k t�bor�ban az el��t�letess�g felt�n�en magas, nem marad el jelent�sen a Jobbik szavaz�i�t�l �s magasabb, mint a Fidesz t�bor�ban.

A Fidesz elszalasztott lehet�s�ge

2010 �sz�n a sz�ls�s�gesnek tekinthet�k a lakoss�g 11 sz�zal�k�t adt�k Magyarorsz�gon. Ez jelent�s cs�kken�s a 2009-ben m�rt 21 sz�zal�khoz k�pest, de ennek alapvet� oka a rendszerelleness�gnek, illetve a f�lelemnek �s pesszimizmusnak a v�laszt�sok ut�ni l�tv�nyos visszaes�se volt. A k�zv�lem�ny-kutat�sok szerint az �ltal�nos el�gedetlens�g �s az int�zm�nyelleness�g az�ta ism�t visszabillent a kor�bbi magas szintre. A Fidesznek, olvashatjuk a tanulm�nyban, korm�nyz�sa kezdet�n kiv�l� lehet�s�ge lett volna a hazai k�zv�lem�ny m�rs�kl�s�re, a demokratikus magatart�s-form�k megszil�rd�t�s�ra, val�di konszolid�ci�ra – ezt az es�ly�t azonban elj�tszotta.

Az adatok alapj�n az id�sebb, de m�g nyugd�j el�tt �ll� koroszt�ly a legink�bb fog�kony a radik�lis jobboldal eszm�ire. M�g a 30 �vn�l fiatalabbak eset�n az index �rt�ke 8 sz�zal�k, addig az 50 �s 59 �v k�z�ttiek k�r�ben 14 sz�zal�kos. Az azonos nem�ek kapcsolat�t elutas�t�k ar�nya k�tszer akkora az 50 felettiek k�z�tt, mint a fiatalabbak eset�ben �s a bev�ndorl�s-elleness�g is jellemz�en az id�sebbek k�r�ben magasabb. N�k �s f�rfiak k�z�tt nincs jelent�s k�l�nbs�g a sz�ls�jobboldali eszm�k ir�nti nyitotts�g vonatkoz�s�ban, ugyanakkor meghat�roz� az Iskolai v�gzetts�g. Mik�zben a fels�fok� v�gzetts�ggel rendelkez�knek mind�ssze 3 sz�zal�ka tartozik a sz�ls�s�ges t�rsadalmi csoportba, addig azok k�z�tt, akiknek legfeljebb �ltal�nos iskolai v�gzetts�g�k van, ez az ar�ny 16 sz�zal�k. A foglalkoztatotts�gi helyzetet tekintve a munkan�lk�liek k�r�ben m�rt�k a legmagasabb indexet (17%), a tanul�k k�r�ben pedig a legalacsonyabbat (6%). Az akt�v dolgoz�k �s a h�ztart�sbeliek, vagy gyermek�kkel otthon marad�k indexe kiss� az �tlag alatt, a nyugd�jasok� pedig a felett van.

A vizsg�lat azt is meg�llap�totta, hogy Magyarorsz�gon sz�ls�s�gesen nagy kileng�seket mutat a politikai int�zm�nyekbe vetett bizalom. Ez a hektikuss�g (mely az esetek t�bbs�g�ben sz�ls�s�ges bizalmatlans�gba csap �t) �nmag�ban is vesz�lyforr�s, mivel kedvezhet a hirtelen hangulat�llapotokat meglovagol� sz�ls�s�ges politikai er�knek.