Keleten és Délen él a diktatúrák öröksége

A 2010-ben végzett s most feldolgozott felmérés annak a 18 kelet-és nyugat-európai országra kiterjedő vizsgálatnak a része volt, amely a szélsőjobboldali eszmék iránti kereslet különböző vonatkozásait mérte fel. A kapott index azok arányát mutatja, akik az adott társadalomban lélektanilag, magatartásformáikat és értékeiket tekintve fogékonyak lehetnek a tekintélyelvű, ultra-nacionalista, rendszerellenes ideológiákra, az ezekből levezethető politikai cselekvésekre.

Mivel az utolsó két adatfelvétel éppen a gazdasági válság időszakát fogta át, az eredmények nem támasztják alá az elméleteket, amelyek elsősorban a krízis hatását hangsúlyozzák a szélsőjobboldal társadalmi támogatottságának növekedésében. A vizsgálat ennél mélyebb okokra visszavezethető társadalmi magatartásokat tükröz: a szélsőjobboldali eszmék ott bizonyulnak a legvonzóbbaknak, ahol korábban diktatórikus vagy tekintélyuralmi politikai rendszerek tartósan formálták a társadalom karakterét. Így a kelet- és dél-európai országokban továbbra is jóval magasabb a szélsőjobboldali eszmék iránti kereslet, mint Nyugaton s a szélsőjobb továbbra is elsősorban a kelet-európai demokráciák esetében jelenthet kockázatot.

Egyébként a társadalmi szélsőjobb nem egyenlő a politikai szélsőjobbal, és a szélsőségesek csoportja sem azonos a szélsőjobboldal szavazóinak körével – mutatnak rá a kutatók. Előbbiek jelentősebb része ugyanis más pártok szavazótáborában található, vagy nem szavaz. A szélsőjobbal rokonszenvezők politikai jelentőségét az adja, hogy fogékonyak lehetnek ilyen pártok üzeneteire, ugyanakkor az igényeiknek való megfelelési kényszer radikálisabb pozíció irányába tolhatja a mérsékeltebb politikai pártokat.

Rendpárti a magyar

Az elmúlt évek pártpolitikai jobbratolódását az értékek terén is jobbratolódás követte. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy egyre többen helyezik magukat politikailag a „szélsőjobboldalra”, másrészt pedig annak, hogy az értékek terén némileg rendpártibbá vált a magyar társadalom. A 2003-as első adatfelvétel óta a korábban legkevésbé szélsőséges Közép-Magyarország „felzárkózott” Kelet-Magyarországhoz, mindkét országrészben 12 százalékos a szélsőségesek aránya, míg Nyugat-Magyarországon jóval alacsonyabb, mindössze 7 százalékos. A szélsőségesek aránya jelentősen nőtt a nagyvárosokban, ugyanakkor csökkent a falvakban. Arányuk a legfiatalabb korosztályban 8, a legidősebb korosztályban 11 százalék. A szélsőjobboldali eszmék iránti igény a Jobbik szavazótáborában a legerősebb (csaknem 30 százalék), a Fidesz és az MSZP szavazótáborában ennél lényegesen alacsonyabb: 10, illetve 5 százalék. Míg a Jobbik szavazói között a legmagasabb az előítéletesség, a rendszerellenesség és a pesszimizmus, a jobboldali értékorientáció a Fidesz szavazói körében a legmagasabb. A szocialisták táborában az előítéletesség feltűnően magas, nem marad el jelentősen a Jobbik szavazóiétól és magasabb, mint a Fidesz táborában.

A Fidesz elszalasztott lehetősége

2010 őszén a szélsőségesnek tekinthetők a lakosság 11 százalékát adták Magyarországon. Ez jelentős csökkenés a 2009-ben mért 21 százalékhoz képest, de ennek alapvető oka a rendszerellenességnek, illetve a félelemnek és pesszimizmusnak a választások utáni látványos visszaesése volt. A közvélemény-kutatások szerint az általános elégedetlenség és az intézményellenesség azóta ismét visszabillent a korábbi magas szintre. A Fidesznek, olvashatjuk a tanulmányban, kormányzása kezdetén kiváló lehetősége lett volna a hazai közvélemény mérséklésére, a demokratikus magatartás-formák megszilárdítására, valódi konszolidációra – ezt az esélyét azonban eljátszotta.

Az adatok alapján az idősebb, de még nyugdíj előtt álló korosztály a leginkább fogékony a radikális jobboldal eszméire. Míg a 30 évnél fiatalabbak esetén az index értéke 8 százalék, addig az 50 és 59 év közöttiek körében 14 százalékos. Az azonos neműek kapcsolatát elutasítók aránya kétszer akkora az 50 felettiek között, mint a fiatalabbak esetében és a bevándorlás-ellenesség is jellemzően az idősebbek körében magasabb. Nők és férfiak között nincs jelentős különbség a szélsőjobboldali eszmék iránti nyitottság vonatkozásában, ugyanakkor meghatározó az Iskolai végzettség. Miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek mindössze 3 százaléka tartozik a szélsőséges társadalmi csoportba, addig azok között, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van, ez az arány 16 százalék. A foglalkoztatottsági helyzetet tekintve a munkanélküliek körében mérték a legmagasabb indexet (17%), a tanulók körében pedig a legalacsonyabbat (6%). Az aktív dolgozók és a háztartásbeliek, vagy gyermekükkel otthon maradók indexe kissé az átlag alatt, a nyugdíjasoké pedig a felett van.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy Magyarországon szélsőségesen nagy kilengéseket mutat a politikai intézményekbe vetett bizalom. Ez a hektikusság (mely az esetek többségében szélsőséges bizalmatlanságba csap át) önmagában is veszélyforrás, mivel kedvezhet a hirtelen hangulatállapotokat meglovagoló szélsőséges politikai erőknek.