�ssze ne t�vessze!
a boka t�j�t a toka b�j�val,
a borztany�t a torz bany�val,
a cs�rda zaj�t a z�rda csaj�val,
a sz�radt f�zet a f�radt sz�zzel,
a fart�t a tar f�vel,
a harcsa m�j�t a Marcsa h�j�val,
a j� bor kulcs�t a k�bor Julcs�val,
a csokorban adott b�kot a bokorban adott cs�kkal,
a foltos b�l�nyt a boltos-f�l�nnyel,
a h�s ember nev�t a n�s ember hev�vel,
a r�ti pipacsot a p�ti ripaccsal…

Ezek bizony egyfajta keresztszerkezetek (kiazmusok), l�tjuk, hogy vannak k�zt�k mesteri kett�s, de h�rmas cser�k is. �s szinte „d�lnek” az �jabb p�ld�k, most m�r a „Nem mindegy…” kezdettel �s persze egyre vaskosabb tartalommal (mert a „mai folkl�r” olykor a diszfemizmus�val akar ir�ni�t kelteni):

Nem mindegy…

hogy egy�ntet� vagy �n egy tet�,
hogy v�zibusz vagy buzi visz,
hogy m�g�ttem vagy nem �ttem m�g,
hogy rovarszervet ivartalan�tani vagy ivarszervet rovartalan�tani,
hogy helyet cser�lni vagy csehet her�lni,
hogy v�res p�rbaj vagy p�ros v�rbaj,
hogy k�h�gve r�p�lsz vagy r�h�gve k�p�lsz.

M�g k�t „mesteri” p�lda, egy irodalmi �s egy n�pi (merthogy vicck�nt gy�jt�ttem):

Nem mindegy, hogy G�d�n van szobrod, vagy Szobon van g�dr�d.
No de J�zsi b�csi, nem sz�kletb�l sormint�t v�gig az ajt�ra, hanem sz�kletmint�val a sor v�g�re az ajt�hoz!

Megfigyelt�k-e m�r azt, hogy ezeknek a „cser�knek” az alapja az �sszetett szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet �gy is, �gy is t�rs�tani. S akkor �llhatnak el� olyan felcser�lhet�, vagy egy�ltal�n felcser�lhet� p�rok a k�vetkez� k�plettel: ab = ba.

b�rl�t�rs – t�rsb�rl�
�llamp�rt – p�rt�llam
cs�nakmotor – motorcs�nak
padl�sz�nyeg – sz�nyegpadl�
lisztcukor – cukorliszt
r�di�magn� – magn�r�di�

Az �sszetett szavak nemcsak megford�that�k, hanem tov�bbi �sszet�telek alapjai is lehetnek. Ekkor keletkezhetnek eg�szen saj�tos �sszet�telek, amelyekben az els� �sszetett sz� ut�tagja egyszersmind a k�vetkez� �sszetett sz� el�tagja, a k�vetkez� k�plet szerint: ab + bc= abc.

A vicctechnika is el�szeretettel megford�t szerkezeteket:

– Te, ha �n k�v�t iszom, nem tudok elaludni!
– N�lam ez pont ford�tva van!
– Hogyhogy?
– Ha alszom, nem tudok k�v�t inni!

– Mi a k�l�nbs�g a k�s �s a vonat k�z�tt?
– A vonat tud k�sni, de a k�s nem tud vonatni.

Miel�tt belet�rne a nyelv�nk, l�ssunk n�h�ny nyelvt�r�t az igen gazdag term�sb�l! Kevesebb is volt a besz�dhib�s (legal�bbis a logop�dusok szerint), amikor ilyenekkel torn�ztatt�k a gyerekeket:

L�ttam sz�r�s h�rcs�g�t. �ppen sz�rp�t sz�rcs�g�tt. Ha a h�rcs�g sz�rp�t sz�rcs�g, r�t�rnek a h�rcs�gg�rcs�k.
Meggymag. Szel�d meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?
Piros cs�kos cinkcs�sz�ben cukros csirkecomb.
Agosty�nban agg aty�k a gaty�ikat aggatj�k!
A Moszkvics-slusszkulcs luxussz�ks�glet.

A k�pis�g �s k�lt�is�g �sszekapcsol�s�b�l fakad a Ki hogyan hal meg? sorozat.

A kert�sz a paradicsomba jut.
A haj�skapit�ny r�vbe �r.
A suszter feldobja a bakancs�t.
A h�zmester beadja a kulcsot.
Az arat�t lekasz�lja a hal�l.

A nyelvtani form�kn�l maradva eg�szen egyedi magyar nyelvi lehet�s�g a szavak, nevek „ragoz�sa” – ism�t egy le nem �rt, nem elemzett magyar nyelvi „lehet�s�g”! Rendk�v�li lelem�ny a kiindul� p�ld�nk, amely szem�lyes n�vm�sokkal „kezd�d�” ig�ket tartalmaz – a humort egy�bk�nt a szerkezet szokatlan �s szab�lytalan sz�ttagol�sa okozza.

�n ekelek, Te keregsz, � gyeleg
Mi nistr�lunk, Ti vorny�ztok, �k lendeznek12

Vagy egy m�g bonyolultabb ragoz�s mond�ka, amelynek l�nyege, hogy egy kiindul� szerkezethez „paradigm�t” (ragoz�si sort) tal�l ki alkot�ja:

�n sike te fuszos, � sike mi fuszos, Misike t�fuszos.

M�sfajta paradigma is meg�l sz�vicc form�j�ban: a mell�kn�vfokoz�s.

– �n inka?
– Igen, �s �n?
– �n m�g ink�bb.

Term�szetesen v�letlen, ami most k�vetkezik, de aki meg/kital�lta (sok-sok j�t�k �s persze nyelvhelyess�gi hiba k�pzelhet� el a magyar grammatika legmozg�konyabb kateg�ri�j�val, az igek�t�vel is), eg�szen k�l�nleges agy� ember lehetett. A leghosszabb magyar mondat, amely visszafel� is ugyanaz:

Kis erek ment�n, l�p, s�k �l�n, oda van a b�nya rabja, jaj Barany�ban a vadon �l� Kis P�ln�t nem keresik.

Erre az el�mint�ra alkotta meg elm�s magyar ezt a versezetet:
Az utc�n hideg sz�l s�p�r,
zsebemben egy mar�k t�p�r-
ty�, de hideg van!

A sz�ttagol�s vicc form�j�ban:
– Mi�rt nem tal�lj�k Palik�t az erd�ben?
– Mert P�l ma fa!

– Mi az, f�mb�l van �s utazik?
– Vas utas.

Illetve a szab�lyok alapj�n t�rt�n�, de m�gis szokatlan (helytelen) sz�alkot�sm�d:

– Mi az aperitif ellent�te?
– Az ut�-pia.

Hogy a magyar vicc egyed�l�ll�, minden magyar tudja. Els�sorban csak a magyar, mert a sz�vicc, a nyelvi vicc nem ford�that� le. A vicc tov�bbra is a t�rsadalmi-politikai dolgokra leggyorsabban reag�l� m�faj: energiaital, pitbull, web aligha szerepelt n�h�ny �vtizeddel ezel�tt a folkl�rban.

– Milyen a falusi energiaital?
– Kutbul.

– Milyen a falusi harci kutya?
– �lbul!

– Mit �nekelnek a molyok a szekr�nyben?
– Edda bl�zt!

– Mir�l lehet felismerni a sz�m�t�g�pes (internetes) kal�zokat?
– Webhely van az arcukon.

A sz�viccek eg�szen egyedi form�ja a sz�vegy�l�ses alakokat l�trehoz� vicc.
– Mi lesz a mack� �s a narancs keresztez�s�b�l?
– Pandarin.

– Mi lesz a paripa �s a gr�pfr�t keresztez�s�b�l?
– L�citrom.

– Mi lesz a teh�n �s a macska keresztez�s�b�l?
– M�-mia.

Ebben az �r�sban kicsit nyelvtanoztam. A viccek is tudnak a nyelvtanr�l, a nyelvtantan�t�sr�l is:

– Az iskol�ban megk�rdezi a tan�r, hogy ki mit kapott kar�csonyra.
– Pistike, te mit kapt�l?
– H�tit�sk�t!
– Fiam! H�ttal nem kezd�nk mondatot!

– Kisfiam, ett�’?
– Nem egy t�, hanem k�t t�!

– Pistike, mondj k�t n�vm�st!
– Ki? �n?