http://www.myspace.com/video/489331882/great-global-warming-swindle-magyar-felirat

A sz�n-dioxid k�s�si folyamata kereken 3500 �ves id��lland�val jellemezhet�.�ltal�nosan elfogadott alapt�zis, hogy e h�m�rs�klet-n�veked�s els�sorban az emberi tev�kenys�ggel �sszef�gg�sben az �gynevezett �vegh�zhat�s� g�zok, kiemelten a fosszilis t�zel�anyagok (sz�n, olaj, g�z) el�get�se sor�n keletkez� sz�n-dioxid (CO2) egyre n�vekv� mennyis�g�nek k�vetkezm�nye. Nem k�pzelhet� el olyan energetik�val foglalkoz� cikk, el�ad�s, konferencia, ahol ez ne hangozna el. �s ennek jegy�ben alak�tj�k az orsz�gok �s �lenj�r�k�nt az EU az energiapolitik�j�t, pr�b�lj�k visszafogni a fosszilis energiafelhaszn�l�st, er�ltetik a m�g nem versenyk�pes meg�jul� energiaforr�sok felhaszn�l�s�t �s a jap�n fukusimai atomer�m� trag�di�ja ut�n egyre nehezebben v�dhet�en az atomenergia alkalmaz�s�t, sz�n-dioxid-bont� �s -t�rol� elj�r�sokat kutatnak (dekarboniz�ci�). �j ipar�gak alakulnak ki mindezekre �p�lve, �ri�si p�nzeszk�z�ket mozg�s�tva, �s bevezett�k piaci eszk�zk�nt a fikt�v sz�n-dioxid-kv�t�kkal val� kereskedelmet.

A h�tt�rben term�szetesen glob�lis p�nz�gyi �s gazdas�gi �rdekek h�z�dnak meg. Els�sorban nem a felmeleged�s k�vetkezm�nyeinek elh�r�t�s�val, hanem a sz�n-dioxid-kibocs�t�s hamisan cseng� cs�kkent�s�vel foglalkoznak. Csakhogy az alapt�zis nem igaz.

Bizony�that� viszont a ford�tottja: a glob�lis h�m�rs�klet v�ltoz�sa k�vetkezt�ben v�ltozik id�ben k�slekedve a leveg� sz�n-dioxid tartalma, d�nt�en az �ce�nokban bek�vetkez� g�zold�d�si folyamatok k�vetkezt�ben. Szimul�ci�s vizsg�lataink alapj�n a sz�n-dioxid eml�tett k�s�si folyamata kereken 3500 �ves id��lland�val jellemezhet�. A glob�lis h�m�rs�klet viszont alapvet�en a napfolttev�kenys�ggel f�gg �ssze. Teh�t az eg�sz egy vil�gm�ret�, nagy csal�s lenne? Igen, az!

A kapcsol�d�, szerte�gaz� tudom�nyos eredm�nyeket Martin Durkin angol producer hozz��rt�ssel foglalta �ssze a The Great Global Warming Swindle c�m� filmj�ben, amely a vil�gh�l�n magyar feliratoz�ssal a http://www.myspace.com/video/vid/60787461 c�m alatt tekinthet� meg.

Petz Ern� c�mzetes egyetemi tan�r