Az apák gyermekneveléssel összefüggő ellátási jogosultságai
Széles Imre, Forrás: Ügyvezető 2012.01.16. 03:35
Az apák gyermekneveléssel összefüggő ellátási jogosultsága folyamatosan bővült és az elképzelések szerint bővülni fog.
Emlékeztetőül:
Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
· egy gyermeke után kettő,
· két gyermeke után négy,
· kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti
Az Mt. 138. § (5) bekezdése értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
· a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
· a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
A fent említett időszakra vonatkozóan jelen szabályok szerint:
· bármelyik szülő igényelhet GYED-et, feltéve, hogy biztosított és a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
· bármelyik szülő igényelhetett GYES-t .
Terhességi gyermekágyi segélyre viszont csak az édesanya jogosult. Ezen a helyzeten változtatna az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4857. számú törvényjavaslat.
Az említett javaslat az Eb.tv módosítása révén lehetővé tenni, hogy az édesanyán, illetve a gyermek örökbe fogadó nőn kívül terhességi gyermekágyi segély járna
a kirendelés napjától annak a gyámnak is, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza,
a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
annak a férfinek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapotfennállásáig,
annak a férfinek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
annak a férfinek is, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.
|