A csillag�szok hat�ves megfigyel�seik sor�n jutottak az eredm�nyre, amelyet a Nature c�m� brit tudom�nyos lapban is bemutattak.
   
"Kider�lt, hogy Tej�trendszer�nkben t�bb a bolyg� mint csillag" - hangs�lyozta Arnaud Cassan, a p�rizsi Asztrofizikai Int�zet munkat�rsa, a tanulm�ny t�rsszerz�je az Eur�pai D�li Obszervat�riummal (ESO) k�z�s k�zlem�ny�ben.
   
A szak�rt�k sz�m�t�sai szerint a Tej�trendszer mintegy t�zmilli�rd csillaga rendelkezik bolyg�val az �gynevezett lakhat� z�n�ban, ahol foly�kony �llapot� v�z lehet. Hogy val�ban van-e ott �let, azt egyel�re nem tudni.
   
A tud�sok k�l�nleges m�dszerrel kutattak exobolyg�k ut�n a Naprendszeren k�v�l: ha egy csillag a F�ldr�l n�zve pontosan egy m�sik csillag el�tt halad el, neh�zs�gi ereje �gy hat, mint egy kisebb gy�jt�lencse, ami a t�volabbi csillagot f�nyesebbnek l�ttatja.
   
Ha a k�zelebbi csillagnak m�g egy bolyg�ja van, annak a neh�zs�gi ereje kis "horpad�st" hoz l�tre a t�volabbi csillag f�nyvonal�n.
   
Mivel ezekben az esetekben mink�t csillagnak pontosan egy vonalon kell elhelyezkednie, az ilyen mikrogravit�ci�s hat�sok nagyon ritk�n figyelhet�k meg.
   
A csillag�szok sz�zmilli� csillagot vettek g�rcs� al�. Amennyiben a jellegzetes f�nyingadoz�s jeleit fedezt�k fel, r�szletesen is megvizsg�lt�k a k�rd�ses csillagot.
   
"A hat �v alatt, 2002 �s 2007 k�z�tt �sszesen �tsz�z csillagot vizsg�ltunk meg nagy felbont�sban. T�z ilyen csillagn�l figyelhett�k meg egy plan�ta gravit�ci�s hat�s�t" - mondta el Uffe Grae Jorgensen, a Koppenh�gai Egyetem Niels Bohr Int�zet�nek munkat�rsa.
   
A megvizsg�lt csillagok �s a tal�lt bolyg�k sz�m�b�l kisz�m�that�, �tlagban h�ny bolyg�ja van a csillagoknak a Tej�trendszerben.