Orosz r�g�szek �vekkel ezel�tt fedezt�k fel az �gynevezett gyenyiszovai ember maradv�nyait egy szib�riai (Altaj hegys�gbeli) barlangban. A 2008-as felfedez�s ut�n viszont t�bb orsz�g genetikusai kezdt�k el vizsg�lni a t�red�kes �s rendk�v�l kicsiny csontokat, csontdarabokat.

Kider�lt ugyanis, hogy a legal�bb 30 ezer – m�s forr�sok szerint 41-44, s�t ak�r 48 ezer - �vvel ezel�tt �lt �semberek genetikai �llom�nya rekonstru�lhat�. Az is kider�lt, hogy �r�k�t�anyaguk k�l�nb�zik az akkoriban �l� k�t nagy emberi csoport�t�l, a mai ember el�dei�t�l �s a neanderv�lgyiek�t�l is.

A harmadik �g

Meghat�rozt�k Dzsingisz-k�n ut�dj�nak g�n�llom�ny�t
Dzsingisz k�n (1162 - 1227) egyenes �gi – 34. nemzed�kbeli - lesz�rmazottj�nak, egy a K�n�hoz tartoz� Bels�-Mong�li�ban �l� szem�lynek a genomj�t t�rk�pezt�k fel k�nai tud�sok. � az els� mongol, akinek szekven�lt�k a teljes genomj�t. (A szekven�l�s olyan biok�miai m�dszer, amelyet a DNS-t alkot� alapegys�gek, az �gynevezett nukleotidok sorrendj�nek meg�llap�t�s�ra haszn�lnak.)
(MTI)
 
Mindez azt jelentette, hogy l�tezett egy harmadik �ga is a Homo nemzets�gnek, amelynek ut�djai ma P�pua �j-Guine�ban �lnek. Err�l Johannes Krause �s Svante P��bo, a lipcsei Max Planck Evol�ci�s Antropol�giai Int�zet (MPEAI) kutat�i tettek k�zz� eredm�nyeket 2010-ben, mitokondri�lis DNS elemz�se alapj�n. P��bo�k eredm�nyei m�r akkor is nagy szenz�ci�t keltettek, hiszen �zsia �s �ce�nia ben�pes�l�s�nek eddig ismeretlen f�zisaira ir�ny�tott�k r� a figyelmet. M�ghozz� a 44 ezer �vvel ezel�tt t�rt�ntekre, amire m�s forr�sok csak k�zvetve utalhattak eddig.

Az�ta tov�bb folytatt�k a kutat�k a vizsg�latokat, �s id�n �jabb nagy l�p�st tettek az elm�lt h�napokban a r�szletek felt�r�s�hoz. Az amerikai Harvard Medical School �s a m�r eml�tett n�met MPEAI a kor�bbi eredm�nyeket tov�bb finom�totta. �gy p�ld�ul meg�llap�tott�k, hogy a gyenyiszovai ember ut�dai nemcsak P�pua �j-Guine�ig jutottak el, hanem Ausztr�li�ba (ahol az �slak�k g�njeiben fedezhet� fel a gyenyiszovai genetikai �r�ks�g) �s a F�l�p-szigetekre is. A F�l�p-szigeteken nem a teljes n�pess�g, hanem bizonyos – j�l meghat�rozhat� kisebbs�gek – hordozz�k a gyeniszovai g�neket.

K�t hull�mban n�pes�lt be �zsia

Ez arra utal, hogy a kor�bbi felt�telez�sekkel szemben az ember nem egy, hanem k�t hull�mban n�pes�tette be �zsi�t. Minderr�l David Reich harvardi professzor nyilatkozott a Past Horizons nev� r�g�szeti oldal szerint.

Az eredeti �slak�k, akik ma D�lkelet-�zsi�ban �s �ce�ni�ban �lnek, teh�t az els� hull�mban �rkeztek. De D�lkelet-�zsi�ban rajtuk k�v�l m�g a m�sodik hull�mban �rkezettek is megtal�lhat�ak, ez a k�s�bbi csoport Kelet-�zsi�ban alakult ki. (A mai k�naiak, pontosabban a han n�pcsoporthoz tartoz�k nem hordoznak gyenyiszovai g�neket.)

A gyenyiszovaiak ennek ellen�re Szib�ri�t�l D�lkelet-�zsia tr�pusi r�szeiig sz�ledtek sz�t – m�ghozz� hatalmas ter�leten. D�lkelet-�zsia �slak�i azonban nem minden�tt hordoznak gyenyiszovai g�neket: ez azt mutatja Mark Stoneking szerint – aki az okt�berben megjelent tudom�nyos k�zlem�ny vezet� szerz�je, az MPEAI professzora -, hogy 44 ezer �vvel ezel�tt is m�r egyfajta kevered�s zajlott D�lkelet-�zsia lak�i k�z�tt. Ugyanakkor az is kider�l ebb�l, hogy a gyenyiszovaiak maguk m�r ott �ltek akkor.

A k�naiak nem a gyenyiszovaiak ut�dai

A gyenyiszovai barlang Szib�ri�ban tal�lhat�, onnan csak t�bb ezer kilom�terrel d�lebbre bukkannak fel a mai ut�dok, �gy nyilv�nval�, hogy egy m�sik n�pess�ghull�m �rkezett id�k�zben a k�zbees� ter�letekre, �gy p�ld�ul a mai K�na ter�let�re. A mai �zsia sz�razf�ldi ter�leteir�l p�ld�ul teljesen kiszorultak a gyenyiszovaiak ut�dai. A ma �l� emberek k�z�tt a gyenyiszovai g�nek csak �zsia d�lkeleti sark�ban (a szigetorsz�gokban: Indon�zi�ban, Malajzi�ban, a F�l�p-szigeteken, t�bbek k�z�tt) �s �ce�ni�ban fordulnak el�.

K�l�nleges t�rzsek hordozz�k ezeket a g�neket. A p�pua �j-guineaiak �s az ausztr�l �slak�kon k�v�l a F�l�p-szigeteken egy „negrit�” csoport, a mamanw�k, egy szint�n negrit� t�rzs az Andam�n-szigeteken (az ong�k). Ilyenek a malajziai dzsih�jok. A mai ember �s a gyenyiszovaiak �sei 44 ezer �vvel ezel�tt keveredtek egym�ssal, teh�t m�g miel�tt az ausztr�l �slak�k lev�ltak volna az �j-guineaiakt�l. Viszont azok a mai ember-el�d�k, akik K�n�t �s Indon�zi�t megh�d�tott�k, nem rokonai a ma �l� k�naiaknak vagy indon�zeknek.