A Kaliforniai Egyetemen ecetmuslic�kkal, m�s n�ven gy�m�lcslegyekkel k�s�rletezve a hossz� �s eg�szs�ges �let titk�t kerest�k. �s a PGC-1es g�nt tal�lt�k.

Az emberben is megtal�lhat� g�n a sejtek motorj�nak, a mitokondriumnak az aktivit�s�t befoly�solja. Egy �leszt�gomb�kban tal�lhat� enzimmel meger�s�tett�k az adott g�n aktivit�s�t a l�gy ideg �s izomsz�veteiben. A k�s�rlet eredm�nye viszont a belekben mutatkozott meg.

„Dr�mai felfedez�st tett�nk. A kezel�sen �tesett gy�m�lcslegyek 50 sz�zal�kkal tov�bb �ltek, mint norm�lis t�rsaik, csup�n egy g�n kezel�se ut�n” – jelentette be David Walker biol�gus. Hozz�tette: a viselked�s�nk nem v�ltozott, ugyan �gy ettek, rep�ltek, csak hosszabb ideig, sz�val arra jutottunk, hogy nem csak az �let�ket hosszabb�tottuk meg, hanem az eg�szs�gi �llapotukon is jav�tottunk.

A kutat�k �gy v�lik, hogy a belek �llapota nem csak az eg�szs�g�rt felel�s, hanem a hosszabb �let�rt is, mivel a t�pl�l�kfelsz�v�d�s mellett, ez a g�tja a m�reganyagok felsz�v�d�s�nak, vagyis az eg�szs�ges b�lrendszer a hossz� �let egyik alapja.

A biol�gusok most azt vizsg�lj�k, hogy ha jav�tunk a belek �llapot�n, az mik�nt hathat a t�bbi szervre, az izomzatra vagy �ppen az agyra.