Reuters Kimberly WhiteA Feh�r H�z m�lt h�ten sz�letett v�lasza: az USA korm�ny�nak nincs olyan bizony�t�ka, hogy b�rmif�le �let l�tezne bolyg�nkon k�v�l, vagy hogy egy f�ld�n k�v�li l�tform�val siker�lt volna kapcsolatba l�pni, net�n az emberi faj egyik tagj�val �k vett�k volna fel a kapcsolatot – �rta Phil Larson, a Feh�r H�z tudom�nyos �s technol�giai tagozat�nak tagja. Ezen k�v�l nincs megb�zhat� inform�ci� arr�l sem, hogy a korm�nyzat b�rmif�le bizony�t�kot titkolna a nyilv�noss�g el�l. Phil Larson szerint sok tud�s kereste a v�laszt r�, l�tezik-e a f�ld�n k�v�li �let, �s k�vetkeztet�s�k szerint annak az es�lye, hogy a milli�rdnyi csillag k�z�tt valahol l�tezzen egy bolyg�, amelyen megjelent az �let egy form�ja, el�g nagy. De ugyanezen tud�sok szerint annak az es�lye, hogy kapcsolatba is l�pj�nk egy intelligens fajjal, a minket elv�laszt�, hatalmas t�vols�got figyelembe v�ve rendk�v�l kicsi.

Idegen civiliz�ci�k f�ldi jelenl�t�re teh�t bizony�t�k nincs, de ig�ny lenne r�, hiszen mi m�s�rt sz�letnek fantasztikus filmek, sci-fi reg�nyek? A modern m�dia �ltal kiv�ltott els� t�meghiszt�ria is a f�ld�nk�v�liekkel kapcsolatos. 1938-ban Orson Welles A vil�gok harca c�m� H. G. Wellsm� r�di�j�t�k-v�ltozat�t mutatta be. Az akkor mind�ssze 23 �ves Welles az Egyes�lt �llamokba helyezte �t Wells eredetileg Angli�ban j�tsz�d� sci-fij�t, �s „�l� k�zvet�t�sben” sz�molt be az ellens�ges f�ld�nk�v�liek New Jersey �llamban val� landol�s�r�l, majd a New York elleni sug�r- �s g�zt�mad�sr�l. Welles�k v�ratlan programmegszak�t�sokkal, gyorsh�rekkel �s k�l�nb�z� hanghat�sokkal olyan hitelesen manipul�ltak, hogy rengetegen val�s�gosnak hitt�k a „tud�s�t�st” – annak ellen�re, hogy az ad�s el�tt, majd alatta t�bbsz�r is felh�vt�k a figyelmet: csup�n fikci�r�l van sz�.

Az idegen �rtelem tudom�nyos kutat�sa csak az ut�bbi �tven �vben kezd�d�tt el, de ilyen gondolatok j�val kor�bban l�teztek. A n�gysz�z �vvel ezel�tt m�gly�n meg�getett Giordano Bruno t�bbek k�z�tt azt is hirdette, hogy lakott vil�gok ezreinek adhat otthont az univerzum. K�vet�i �l� �s gondolkod� l�nyekkel n�pes�tett�k be a Holdat, a Marsot �s a t�voli csillagokat – a Mars-csatorn�k term�szetes vagy mesters�ges eredet�r�l a XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l zajlott a vita. Nikola Tesla m�rn�k k�sz�tett el�sz�r olyan berendez�st, amellyel a Mars r�di�jeleit pr�b�lta venni. A XX. sz�zad els� �vtizedeinek lelkes�lts�ge az idegen �rtelem kutat�sa ter�n lassan al�bbhagyott. P�ld�ul az�rt, mert 1924-ben hi�ba fogadott „r�di�csendet” az eg�sz Egyes�lt �llamok, m�gsem hallott�k a marsbeliek r�di�ad�s�t. 1960. �prilis 8-�n Frank Drake vezet�s�vel elkezd�d�tt a Naprendszeren t�lr�l �rkez� r�di�sug�rz�sban �rtelmes �zenetet keres� SETI megfigyel�si program. Drake szerint az akkor elk�sz�lt nagy r�di�t�vcs� alkalmas arra, hogy a t�z f�ny�v t�vols�gon bel�li technikai civiliz�ci� �szrevehet� legyen. A tud�sok megpr�b�ltak az univerzumot bet�lt� r�di�zajban valami olyasmit tal�lni, amit a term�szet biztosan nem tud v�letlen�l produk�lni – mindeddig sikertelen�l. Am�g Frank Drake 1960-ban egyetlen hull�mhosszon pr�b�lkozott, addig a kilencvenes �vek elej�re olyan sz�m�t�g�pes berendez�sek sz�lettek, amelyek frekvenci�k mil li�it figyelt�k egyszerre. 1999-ben civil p�nzb�l az eg�sz vil�gra kiterjed�en elindult a SETI@home program.

„Az ut�bbi egy �vben jelent�sen �thangol�dtak a kutat�sok” – �ll�tja Alm�r Iv�n csillag�sz, akinek az id�n jelent meg a t�m�t �tfog�an, de k�z�rthet�en t�rgyal�, Kozmikus t�rskeres� c�m� k�tete. Ennek egyik oka, hogy jelent�sen megn�tt az �ltalunk ismert exobolyg�k, azaz m�s csillagok k�r�l kering� bolyg�k sz�ma. Ezek k�z�tt t�bb az �ltalunk lakhat� �vezetnek tartott t�vols�gban kering a k�zponti �giteste k�r�l. �ppen ezen bolyg�k miatt mondja mind t�bb kutat�, hogy a f�ld�n k�v�li �letet keres� kutat�sokat ki kellene terjeszteni a k�zeli, bolyg�kkal rendelkez� csillagokra is. Eddig ilyen kutat�si program csak a Naprendszeren bel�li �gitestekre, f�k�pp a Marsra ir�nyult. Az idegen civiliz�ci�k, az �rtelem felfedez�se is ezekben a t�rs�gekben kecsegtet t�bb eredm�nnyel. Azaz a bolyg�rendszerek a leg�g�retesebbek, de ahhoz, hogy eredm�nyt �rj�nk el, finom�tani kell a megfigyel�seket. Az �j ir�ny nem jelenti azt, hogy a hagyom�nyos, �tven �ve foly� SETI-programnak befellegzett, de az bizonyos, hogy �jabb forr�sokat kell bevonni az ut�bbi id�ben megtorpant megfigyel�sekbe. A f�l �vsz�zados kudarc ellen�re Alm�r Iv�n vallja: „az univerzum m�g tele lehet meglepet�sekkel.”

Ugyanakkor Alm�r Iv�n szerint szak�tanunk kell azzal a merev felfog�ssal is, hogy lakhat� �gitesteket csak a csillagok „lakhat� z�n�iban” �rdemes keresni. Abban sem lehet�nk biztosak, hogy milyenek a n�lunk id�sebb, fejlettebb civiliz�ci�k? Mire lehetnek k�pesek, �s mennyire lenn�nek bar�ts�gosak, ellens�gesek vagy �ppen k�z�mb�sek? Csak bizonytalan v�laszokat adhatunk erre, mert a vel�k kapcsolatos f�lelmeinket �s rem�nyeinket a saj�t civiliz� ci�nkr�l �s saj�t lehet�s�geinkr�l alkotott elk�pzel�seink hat�rozz�k meg.

„Ha eddig a SETI rosszul kereste c�lj�t, akkor hi�ba dolgozott �tven �vig, de ebb�l egy�ltal�n nem k�vetkezik, hogy az 51. �vben nagyobb lenne az es�lye a sikerre” – v�li Alm�r Iv�n, aki elk�pzelhet�nek tartja, hogy ut�daink ugyanolyan nevets�gesnek tal�lj�k majd a SETI-r�l foly� elm�leti vit�t, mint mi a r�gi csillag�szok�t, akik filoz�fiai alapokon pr�b�lt�k az olyan probl�m�kat megoldani, mint a bolyg�k vagy a csillagok term�szete.