(sxc) Jacob Haqq-Misra �s Eavi Kumar Kopparapu a Penn State Egyetem asztrofizikusai nem az uf�h�v�ket k�v�nj�k t�mogatni, mind�ssze az �gynevezett Fermi-paradoxonra adt�k meg a maguk v�lasz�t.

A Fermi-paradoxon egy l�tsz�lagos ellentmond�s a f�ld�n k�v�li civiliz�ci�k l�tez�s�nek magasra becs�lt val�sz�n�s�ge, �s az ilyen civiliz�ci�kra vonatkoz� bizony�t�kok hi�nya k�z�tt. Teh�t hi�ba �ll�tanak fel olyan elm�leti modelleket a tud�sok, hogy mekkora lehet az intelligens �letform�k sz�ma az Univerzumban, amikor egyetlen elfogadhat� bizony�t�kot sem tal�ltak arra vonatkoz�lag, hogy l�tezn�nek ilyenek.

Az amerikai kutat�k azt pr�b�lt�k meghat�rozni, mi okozhatja a paradoxont. Szerint�k az�rt nem tal�ltuk meg az intelligens �l�l�nyek nyomait, mert a matematikai es�ly nagyon kicsi r�, hogy felfedezz�k �ket, ak�r m�g k�zvetlen k�zel�nkben is.

P�ld�ul egy olyan olyan szonda is - mint a Voyager-1 -, mely kijutott a csillagk�zi t�rbe egy hozz�nk hasonl� f�ld�nk�v�li civiliz�ci� sz�m�ra - ha oda �vmilli�k ut�n eljutna - m�g mindig t�l kicsi lenne ahhoz, hogy �szrevehet�v� v�ljon.

Mi emberek a saj�t Naprendszer�nkben sem l�tunk mindent, s�t, ha a Holdon lenne egy idegen civiliz�ci� �ltal k�ld�tt szonda, m�g legmodernebb a Hold k�r�l kering� eszk�z az LRO - a Lunar Reconnaissance Orbiter - k�peinek seg�ts�ge alapj�n sem tudn�nk megk�l�nb�ztetni egy egyszer� holdi szikl�t�l.

A k�t kutat� azzal �rvel teh�t, mivel a Naprendszer - s�t m�g a F�ld - megfigyel�se ter�n is hi�nyosak adataink, matematikailag pedig nem lehet kiz�rni annak az es�ly�t, miszerint f�ld�n k�v�li t�rgyak lehetnek k�r�l�tt�nk, csak m�g mindig nem �szlelt�k �ket.

"LEV�L" EGY M�SIK NAPRENDSZERBEA Pioneer-10 �rszonda volt az els�, melybe az emberis�g sz�nd�kosan rejtette el egy f�ld�nk�v�li civiliz�ci� r�sz�re k�ldend� �zenet�t. A Pioneer-10-et 1972-ben ind�tott�k. 1997-ig �gy t�nt, az els� szonda lesz, mely elhagyja a Naprendszert, de a Voyager-1 megel�zte.

Az �rszonda v�gs� c�lja a v�r�s Aldebaran, a Bika csillagk�p legf�nyesebb csillaga, amelyet mintegy 2 milli� �v m�lva �r el.

�tnak ind�t�i arra a val�sz�n�tlen esetre is felk�sz�tett�k, ha net�n �rtelmes �l�l�nyek tal�ln�k meg: a fed�lzeten egy olyan aranyozott alum�niumlemezt helyeztek el, amely a Naprendszerr�l, F�ld�nkr�l �s az emberis�gr�l tartalmaz fontos inform�ci�kat