Iszapb�l van az elektr�daA motort meghajt� energi�t t�rol� �s szolg�ltat� akkumul�tor jelenleg a villamos aut�k legk�nyesebb eleme. Maga a motor sokkalta kedvez�bb tulajdons�gokkal b�r, mint a bels� �g�s� motorok, azonos teljes�tm�nyhez kisebb a t�mege, k�nnyebb a sebess�gv�lt�s vele, kev�sb� terheli a k�rnyezetet, mert nincsenek kipufog�g�zai. Mindez nem mondhat� el az akkumul�torokr�l, amelyek – legal�bb is egyel�re – s�lyosak, nagy a t�rfogatig�ny�k, �s igencsak dr�g�k. R�ad�sul e nagy t�meg anyag�nak mintegy k�tharmad�t a hordoz�szerkezet teszi ki.

A hagyom�nyos akkumul�torban az ionok a szil�rd elektr�d�k k�z�tt mozognak foly�kony vagy poralak� elektrolitben. A Yet-Ming Chiang vezette kutat�csapat akkumul�tor�ban foly�kony elektrolittel kevered� l�tiumvegy�let par�nyi r�szecsk�ib�l l�trej�v� iszapszer� anyag k�pezi az elektr�d�kat. Bel�l k�t �ramlat j�n l�tre ebb�l a f�lig foly�kony anyagb�l: az egyik pozit�v, a m�sik negat�v t�lt�s�. Ezek k�t, egym�st�l membr�nnal elv�lasztott f�mkollektoron �ramlanak kereszt�l, leadj�k a t�lt�s�ket, �s ez jut ki �ram form�j�ban a k�lvil�gba.

Mi ennek a megold�snak az el�nye? A kutat�k arr�l sz�moltak be, hogy ennek az akkumul�tornak igen nagy az energias�r�s�ge, egys�genk�nt t�zszer nagyobb teljes�tm�nyt k�pes leadni, mint a hagyom�nyos. A haszn�l�nak h�rom lehet�s�ge lehet akkuja felt�lt�s�re. Egyr�szt egyszer�en kihaj�tja az elhaszn�l�dott „iszapot”, �s �jabbat pump�l a hely�be. M�sodszor (�s ez a biztosabb megold�s a k�rnyezet meg�v�sa szempontj�b�l, mert mindig akadnak, akik gondatlanul kidobj�k a vesz�lyes anyagot) elhajt a legk�zelebbi tank�llom�sig, �s ott cser�l. A harmadik megold�s, hogy �rammal �jrat�lti az akkut. K�ts�gtelen�l ez a harmadik a leghasznosabb, de l�nyegesen t�bb id�t vesz ig�nybe, mint az el�z� kett�.

Marad m�g az �r k�rd�se. Chiang szerint az aut�snak csup�n egyharmad k�lts�g�be ker�l a csere az �jfajta akkura, mint amennyibe a r�gi ker�lt. R�ad�sul becsl�s�k szerint ezzel legal�bb 300 kilom�ter tehet� meg egy t�lt�ssel, ami m�r el�gg� biztat� adatnak l�tszik. �m ne keress�k egyel�re a boltokban a MIT-kutat�k akkuj�t, mert becsl�sek szerint m�g mintegy �t �v tov�bbi fejleszt�s kell ahhoz, hogy elk�sz�ljenek a protot�pusok. �s az sem elhanyagolhat� probl�ma, mennyi id� sz�ks�ges ahhoz, hogy el�gg� s�r� h�l�zat �p�lj�n ki az „iszapos” akku �jrat�lt�s�hez.