Rachel Caspari, a K�z�p-Michigani Egyetem antropol�giaprofesszora szerint harmincezer �ve hirtelen megszaporodott a harminc �vesn�l id�sebbek sz�ma, s ezt k�vet�en igen hamar megn�tt az elfogyaszthat� �lelmiszer mennyis�ge, bonyolult eszk�z�k �s fegyverek jelentek meg - olvashat� a The Guardian online kiad�s�ban.

"A siker titka az id�sebb, tapasztaltabb emberekben rejlik" - fogalmazott a tud�s a Scientific American leg�jabb sz�m�ban k�z�lt cikk�ben.

Kor�bban Kristen Hawkes, az Utahi Egyetem kutat�ja dolgozta ki azt az elm�letet, amely szerint a nagymam�k fontos szerepet j�tszottak a Homo sapiens felemelked�s�ben.

Az Afrik�b�l elsz�rmaz� korai emberf�l�kn�l a n�st�nyek �ltal�ban gyermek�gyban hunytak el. Amennyiben valamelyik�knek kicsivel hosszabb �let adatott, seg�thette l�nyait, amikor azok saj�t gyermekeiket hozt�k a vil�gra, r�szt vettek az �lelem el�teremt�s�ben. A napi seg�ts�g mellett ezek a n�st�nyek �t�r�k�tett�k a hosszabb �letet biztos�t� g�n�llom�nyukat is. Ily m�don kezdett lassacsk�n emelkedni az id�sebbek sz�ma a popul�ci�n bel�l.

Rachel Caspari kib�v�tette az elm�letet, r�mutatva, hogy a nagyap�knak jutott d�nt� szerep.

Az antropol�gus a hum�n evol�ci� k�l�nb�z� id�szakaib�l sz�rmaz� fossz�li�kat vizsg�lt, bele�rtve az ember el�dj�t, az Australopithecust, a neanderv�lgyi embert, valamint az Eur�p�ba els�k�nt �rkez� Homo sapiens egyedeinek f�ldi maradv�nyait.

A fogazat alapj�n becs�lte meg az egyedek kor�t, s arra a k�vetkezt�sre jutott, hogy k�z�l�k kevesen �lt�k meg a harminc�ves kort.

"A prehisztorikus ember sz�m�ra a korai hal�l nem kiv�tel, hanem �ltal�nos szab�ly volt" - fogalmazott a kutat�.

Az evol�ci� el�rehaladt�val emelkedett a harminc�vesn�l id�sebbek sz�ma, �m a n�vekm�ny igen szer�ny volt. Szembesz�k� v�ltoz�st csak a Homo sapiensn�l tapasztaltak, amelynek "el��rse" negyvenezer �ve �rkezett Eur�p�ba.

"Minden t�z neanderv�lgyire, akik fiatalon, 10 �s 30 �ves koruk k�z�tt hunytak el, mind�ssze n�gy harmincon t�li szem�ly jutott. A Homo sapiens eset�ben viszont minden t�z fiatalon elhunyt szem�lyre h�sz 30 �vesn�l id�sebb jutott" - magyar�zta Rachel Caspari.

Azt nem lehet tudni, hogy a Homo sapiensnek mi�rt adatott hosszabb �lettartam, �m mint Chris Stringer, a Londoni Term�szettudom�nyi M�zeum professzora r�mutat, a hat�sa �ri�si volt.

"Az id�sebbek �tadt�k tapasztalataikat - megtan�tott�k a fiatalokat, hogy melyek a m�rgez� n�v�nyek, megmutatt�k a forr�sokat, ahogy �tadt�k az eszk�zk�sz�t�s tudom�ny�t is. A korosabb emberek fontos szerepet j�tszottak a rokoni kapcsolatok �pol�s�ban is" - hangs�lyozta Chris Stringer.

Mint kifejtette, amikor vita kerekedett a v�z, vagy a vadban gazdag ter�let birtokl�sa k�r�l, az id�sebbeknek esz�be jutottak m�s t�rzsekn�l �l� t�voli rokonaik.

"Az id�sebbek k�nnyebben egyezs�gre tudtak jutni, l�t�k �letfontoss�g� volt a t�rzs t�l�l�se szempontj�b�l" - �sszegezte Chris Stringer professzor.