Azok a foglalkoz�sok, melyek magas szellemi kapacit�st ig�nyelnek, egyfajta agytorn�nak sz�m�tanak, ami seg�ti a fokozott agym�k�d�st �regkorban is - �llap�tja meg a tanulm�ny, amelyr�l a Medbroadcast eg�szs�g�gyi port�l sz�molt be. A szellemi kih�v�st jelent� szabadid�s tev�kenys�gek (mint p�ld�ul az olvas�s), v�delmet jelentenek az Alzheimer-k�r ellen.

Annak vizsg�lat�ra, hogy hogyan befoly�solj�k a munkahelyi kih�v�sok a ment�lis eg�szs�get, t�bb mint 10 ezer, 40 �v feletti ikret figyeltek meg. Az ikrek vizsg�lata j� m�dszer a k�l�nb�z� k�rnyezeti �s �letm�dbeli hat�sok tanulm�nyoz�s�ra, hiszen a kutat�k �gy figyelembe vehetik a genetikai adotts�gokat is.

A kutat�sban r�sztvev� ikrek k�z�l 225-nek volt diagnosztiz�lt demenci�ja, legt�bb�knek az Alzheimer-k�rnak k�sz�nhet�en. �tven�t olyan eset volt, melyben az ikerp�rnak csak egyik tagja volt beteg.

Miut�n figyelembe vett�k a nemi, oktat�sbeli �s �letkorbeli k�l�nbs�geket, a tud�sok meg�llap�tott�k, hogy azok k�z�tt, akiknek a munk�ja �sszetettebb, az emberekkel val� t�bb �s rendszeres kapcsolatot valamint vit�t k�vetel, az Alzheimer-k�r kialakul�s�nak kock�zata jelent�sen kisebb. K�l�n�sen szembe�tl� volt ez azokn�l az ikerp�rokn�l, ahol csak egyik�k szenvedett demenci�ban.

Noha m�g tov�bbi kutat�sok sz�ks�gesek annak pontos meg�rt�s�hez, hogyan befoly�solja az �sszetett munka az agym�k�d�st, az biztosnak l�tszik, min�l t�bbet haszn�ljuk az agyunkat, ann�l ink�bb ellen�ll az id�skori hanyatl�snak.