A 2011-es Budapesti Tavaszi Fesztiv�lon m�g jelen volt a Shakespeare-dalosk�nyv c�m�, hat dalb�l �ll� p�ratlanul k�lt�i ciklus�nak �sbemutat�j�n. A Tekintet c�m� foly�irat idei els� sz�m�ban tanulm�nyt publik�lt A zenem�v�szet apokaliptikus id�szaka c�mmel, amelynek z�r� mondat�ban m�g az �zente: "Alak�ts�tok meg a Zeneszeret� Zeneszerz�k Asztalt�rsas�g�t!"

Nyolcvanadik sz�let�snapj�nak tisztelet�re a Magyar �llami Operah�z 2010-ben fel�j�totta C,est la guerre c�m� egyfelvon�sos zenedr�m�j�t.

Zeneszerz�i munk�ss�g��rt 1966-ban �s 2006-ban megkapta a Kossuth-d�jat, k�t alkalommal ismert�k el Erkel-d�jjal, �rdemes m�v�sz �s kiv�l� m�v�sz, tagja a Sz�chenyi Irodalmi �s M�v�szeti Akad�mi�nak. A Haz�m-d�j �s a Bart�k B�la-P�sztory Ditta-d�j kit�ntetettje, 2005-ben �letm�v��rt a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend k�z�pkeresztje a csillaggal kit�ntet�st adom�nyozt�k neki.

Hangszeres m�vei k�zt szerepel k�t szimf�nia, h�rom von�sn�gyes, fuvolaverseny, f�v�s�t�s, zongoraverseny. Sz�mos sz�ndarabhoz �s t�bb tucat filmhez kompon�lt zen�ket.

Petrovics Emil 1964-ben lett a Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti F�iskola, 1968-ban a Zeneakad�mia tan�ra, egy ideig a zeneszerz�s tanszak vezet�je volt. 1986-1990 k�z�tt az operah�z igazgat�ja, 2003-2005 k�z�tt f�zeneigazgat�ja volt. Posztj�r�l az�rt mondott le, mert nem l�tott garanci�t az int�zm�ny megfelel� m�k�dtet�s�re.

1967-1985 k�z�tt orsz�ggy�l�si k�pvisel�k�nt tev�kenykedett, A hatvanas-hetvenes �vekben a n�pszer� Ki mit tud? vet�lked� sorozat zs�rij�ben sokakkal szerettette meg a zen�t.

Petrovics Emil 82 �vet �lt. Temet�s�r�l k�s�bb int�zkednek.