A tanulm�ny emellett �j oldalr�l k�zel�ti meg az aszpirin adagol�s�t is. Eszerint az alacsonyabb d�zis (81mg) ugyanolyan hat�kony, mint a magasabb d�zis� (325mg) felhaszn�l�s. Ez k�l�n�sen azoknak a n�knek j� h�r, akik bels� v�rz�s vesz�ly�nek vannak kit�ve, aminek kock�zat�t a magas d�zis� aszpirinfogyaszt�s n�velheti.

Term�szetesen a sz�v-�s �rrendszeri megbeteged�sben szenved� n�kre vonatkoz� optim�lis d�zis meghat�roz�s�hoz tov�bbi kutat�sok sz�ks�gesek. �ltal�nosan azonban elmondhat�, hogy az aszpirinfogyaszt�s �ltal�ban cs�kkenti a hal�l kock�zat�t a sz�vbeteg n�k eset�ben.

A kutat�sban mintegy 8928 olyan menopauz�n �tesett n�t vizsg�ltak, akiknek kor�bban sz�vinfarktusuk, stroke-juk, angin�s rohamuk vagy bypass m�t�tj�k volt. A felm�r�s sor�n �tlagosan hat �s f�l �vig k�vett�k figyelemmel a betegeket.

�sszehasonl�tva azokkal, akik nem szedtek aszpirint, azokn�l, akik rendszeresen fogyasztott�k a gy�gyszert 25 sz�zal�kkal cs�kkent a sz�v-�s �rrendszeri betegs�gb�l kifoly�lag t�rt�n� elhal�loz�s kock�zata, 14 sz�zal�kkal pedig b�rmilyen m�s betegs�g miatti hal�lesetek sz�ma. Az aszpirin d�zis�nak mennyis�ge nem volt jelent�s befoly�ssal a fenti adatokra.

A felm�r�s m�sik jelent�s eredm�nye, hogy f�nyt der�tett arra, hogy az orvosi aj�nl�sok ellen�re a tart�s sz�vbetegs�gben szenved� n�knek csak kevesebb, mint fele szed aszpirint. Pedig a klimax ut�n a n�k k�r�ben a leggyakoribb hal�lokok a sz�v-�s �rrendszeri betegs�gek, a r�k �s a csontritkul�s. Az �j kutat�si eredm�nyt�l azt v�rj�k, hogy jelent�sen cs�kkenti majd a sz�vbetegek hal�loz�si statisztik�j�t.