Mikroszk�pos felv�tel az Apollo 17 �ltal a F�ldre lejuttatott 74220

sz�m� mint�r�l, amiben az olvad�k z�rv�nyokat felfedezt�k.

A legnagyobb g�mb 0,2 millim�ter �tm�r�j�

"Az ut�bbi h�rom �vben a geok�mikusok �s a bolyg�tud�sok k�r�ben kering egy v�zben gazdag Hold lehet�s�ge" - mondta John Eiler, pasadenai Kaliforniai M�szaki Egyetem munkat�rsa, aki maga is tanulm�nyozta a holdb�li v�z lehet�s�g�t, az elemz�sben azonban nem vett r�szt. "Ez a tanulm�ny az els� egy�rtelm� bizony�t�k, ami v�laszt adhat a k�rd�sre"

2008-ban Alberto Saal, az ugyancsak Egyes�lt �llamokbeli Brown Egyetemen munkat�rsaival par�nyi, k�r�lbel�l 50 ppm mennyis�g� vizet fedezett fel az Apollo 15 �s 17 k�ldet�sek �ltal �sszegy�jt�tt vulkanikus �veg apr� bubor�kjainak belsej�ben, az eredm�nyt azonban sokan k�tkedve fogadt�k. Ezek a k�zetek megk�zel�t�leg 3 milli�rd �vvel ezel�tt alakultak ki a Hold vulk�njaib�l kil�k�d�tt magm�b�l. Most ugyanannak a mint�nak az elemz�se arr�l �rulkodik, hogy a k�zetek val�j�ban legal�bb t�zszer annyi vizet tartalmaznak, mint amit Saal csapata meg�llap�tott. Az �rt�kek 615 �s 1410 ppm k�z�tt mozognak, ami nagyon hasonl� a F�ld fels� k�peny�nek 500-1000 ppm szintjeihez.

 Ez�ttal Erik Hauri, a washingtoni Carnegie Int�zet kutat�ja elemezte a k�zetet, az �gynevezett olvad�k z�rv�nyokra (k�p�nk�n) �sszpontos�tva. Ezek az egykor olvadt k�zet g�mb�csk�i, amik foglyul estek a k�zet krist�lyaiban. A krist�lyok megv�dt�k a g�mb�csk�ket �s a benn�k rekedt vizet a k�zetek kil�k�d�sekor kialakult nagy nyom�sbeli v�ltoz�sokt�l, amik egy�bk�nt minden vizet �s g�zt kisz�vtak volna. Thomas Weinreich, a Brown Egyetem hallgat�ja t�bb ezer �vegg�mb�t vizsg�lt �t egy tit�niumban gazdag mint�ban, amit Harrison Schmitt �rhaj�s fedezett fel az Apollo 17 k�ldet�s sor�n. Weinreich v�g�l tizet tal�lt, ami olvad�k z�rv�nyt tartalmazott. A benn�k rekedt vizet egy f�kusz�lt c�zium ionsug�rral vont�k ki, majd egy t�meg spektrom�terrel megm�rt�k mennyis�g�ket.

M�r eleve az, hogy a Hold-k�zetek vizet tartalmazhatnak, ellentmond a Hold kialakul�s�r�l alkotott uralkod� elm�leteknek, melyek szerint k�r�lbel�l 4 milli�rd �vvel ezel�tt egy Mars m�ret� objektum csap�dott be a kezdeti st�dium�ban l�v� F�ldbe, kiszak�tva egy darabot bolyg�nkb�l, amib�l v�g�l kialakult a Hold. Egy ilyen heves �tk�z�s azonban az �sszes vizet elp�rologtatta volna. "Ha az eg�sz Hold rendelkezik azzal a v�zmennyis�ggel, amit elemezt�nk, akkor a becsap�d�si elm�let probl�m�s lehet" - mondta Saal, aki a mostani elemz�sekben is r�szt vett.

Eiler azonban figyelmeztet, az �j eredm�nyek m�g nem jelentik azt, hogy �gy kellene tekinten�nk a Holdra, mint egy �rett g�r�gdinny�re. "Ezek az �vegt�red�kek �sszet�tel�ket tekintve meglehet�sen egyediek" - magyar�zta. "Ezek a Hold bels� �sszet�tel�nek egy eg�szem kis h�nyad�t k�pviselik, ez�rt nem vonhat� le az a k�vetkeztet�s, hogy a Hold eg�sze v�zben gazdag, csak az, hogy bizony�tottan vannak v�zben gazdag tartom�nyai"

2009 v�g�n a NASA Hold Kr�ter Megfigyel� �s �rz�kel� M�holdja, az LCROSS �r�nk�nti 9000 kilom�teres sebess�ggel csap�dott be a holdunk d�li sarkvid�k�nek egyik kr�ter�be. A kil�k�d�tt t�rmel�k k�z�tt a sz�nk�pelemz�s legal�bb 120 liter vizet �szlelt. A tud�sok feltev�se szerint ezek a sarkvid�ki fagyott v�zk�szletek k�ls� forr�sokb�l, meteorok �s �st�k�s�k becsap�d�saib�l j�ttek l�tre, Hauri �j tanulm�nya azonban felveti a lehet�s�get, hogy a fiatal Hold vulk�nkit�r�sei egy v�zben gazdag felh�t, vagyis egy ideiglenes l�gk�rt hozhattak l�tre, ami lecsap�dott �s megfagyott a Hold legs�t�tebb �s leghidegebb ter�letein.

A k�vetkez� l�p�s a j�gsapk�k hidrog�n izot�pos �sszet�tel�nek m�r�se lesz, amit �sszehasonl�tanak a vulkanikus �vegg�mb�k izot�pos �sszet�tel�vel, tette hozz� Saal. Ha nagyj�b�l megegyeznek, akkor al�t�masztj�k azt az elm�letet, hogy a j�g a vulk�n kit�r�sekb�l sz�rmazik. Ha elt�rnek, akkor forr�sk�nt maradnak az �st�k�s- �s meteorit becsap�d�sok.
Kapcsol�d� cikkek