Ez az elv nem alkalmas arra, hogy seg�ts�g�vel a radarok sz�m�ra �szlelhetetlen rep�l�g�pek �p�ljenek. Az elk�pzel�s megval�s�t�sa zs�kutc�ba juttatn� a katonai rep�l�g�pek fejleszt�s�t. �gy v�lekedtek a szovjet l�gier� illet�kesei arr�l az 1962-ben �rt tudom�nyos cikkr�l, amelyben az akkor 31 �ves elm�leti fizikus, Pjotr Ufimcev azt �ll�totta, hogy ha k�l�nf�le eszk�z�ket, k�zt�k rep�l�g�peket megfelel�en be�ll�tott s�k lapokkal vonnak be, azok gyakorlatilag l�thatatlann� v�lnak a radarok sz�m�ra. A hadsereg annyira haszn�lhatatlannak tartotta a rengeteg sz�m�t�st felt�telez� �s rep�l�sre alkalmatlannak t�n� form�j� g�pet eredm�nyez� �tletet, hogy hamarosan feloldotta a cikk titkoss�g�t, �s Ufimcev tanulm�nya k�s�bb a Szovjetszkoje Ragyijo c�m� szaklapban is megjelenhetett.

Terv�nek kudarca ut�n Ufimcev eg�szen 1990-ig �tlagos szovjet tud�snak sz�m�tott, egy �llami kit�ntet�st lesz�m�tva nem kapott semmif�le komoly elismer�st munkahely�n, a moszkvai R�di�elektronikai Int�zetben. Egy �vvel a Szovjetuni� 1991-es sz�tes�se el�tt azonban lehet�s�ge ny�lt arra, hogy r�szt vegyen egy nyugat-eur�pai tudom�nyos tan�cskoz�son, ahol legnagyobb meglepet�s�re az amerikai tud�sok lecsaptak r�, s k�z�lt�k vele: az USA-ba a hetvenes �vekben eljutott tanulm�ny�nak fontos szerepe volt abban, hogy az amerikaiak v�g�l meg�p�tett�k a maguk lopakod�it, az F-117A-s, illetve a B-2-es harci g�pet.

Az orosz telev�zi� Rosszija csatorn�j�n a m�lt h�ten bemutatott dokumentumfilmben a lopakod� kifejleszt�s�n munk�lkod� amerikai tud�scsapat t�bb tagja, k�zt�k Ben Rich, a Lockheed kutat�csoportj�nak vezet�je is t�bbsz�r hangs�lyozta: egyik koll�g�juk akkor mutatta meg nekik Ufimcev dolgozat�t, amikor �ppen nemigen tudt�k, merre l�pjenek tov�bb a lopakod� meg�p�t�se fel�. A nem v�rt helyr�l j�tt s�g�s r�v�n viszont felgyorsultak a kutat�sok, �s a Lockheed a hetvenes �vek k�zep�n megkezdte a "Rem�nytelen Gy�m�nt" n�ven is ismert program megval�s�t�s�t, azaz a szokatlan form�j�, fed�lzeti sz�m�t�g�pek n�lk�l rep�l�sre alkalmatlan F-117A t�pus� g�p meg�p�t�s�t.

Ufimcev 1990-ben r�vid gondolkod�s ut�n elfogadta az amerikaiak megh�v�s�t, �s k�zel k�t �vtizede az Egyes�lt �llamokban �l, jelenleg a Kaliforniai Egyetemen oktat. "Hi�nyzik a haz�m, �m anyagi okokb�l nem megyek haza. Az unok�im oktat�sa annyi p�nzbe ker�l, hogy nem tudn�nk meg�lni az oroszorsz�gi fizet�semb�l" - magyar�zta Ufimcev a Rosszij�n vet�tett filmben.

A lopakod�k els� t�meges bevet�s�re egy�bk�nt az Irak elleni 1991-es �b�lh�bor� idej�n ker�lt sor, �s az els� vesztes�get 1999 m�rcius�nak v�g�n, a Szerbia elleni l�gi h�bor� els� napjaiban volt k�nytelen elk�nyvelni az amerikai hadsereg. A 8 kilom�ter magasan rep�l� g�pet - legal�bbis a lopakod�t megsemmis�t� k�t rak�t�t kil�v� Dani Zolt�n magyar nemzetis�g� jugoszl�v tiszt elmond�sa szerint - az�rt siker�lt �szlelni, mert a radarkezel�k parancsnokuk utas�t�s�ra megv�ltoztatt�k a be�ll�t�sokat, s �gy l�that�v� v�lt a bomb�z� helyzete. Azt, hogy pontosan milyen v�ltoztat�sokr�l volt sz�, �rthet� m�don sem a jugoszl�vok, sem az amerikaiak nem k�t�tt�k a k�zv�lem�ny orr�ra. Ugyanakkor �rdekes lehet, amit Ufimcev a Rosszij�nak mondott: "Mivel az F-117-esek alapvet�en nem elnyelik, hanem sz�tsz�rj�k a radarhull�mokat, csak az a lok�tor nem �szleli a visszaver�d� hull�mokat, amely kibocs�totta azokat. Ha olyan rendszert �p�tenek ki, amelyben az egyik radar �ltal kibocs�tott �s a c�lrep�l�r�l visszavert jeleket egy m�sik �llom�s �szleli, a lopakod�k l�that�v� v�lnak."

Ufimcev meg�t�l�se egy�bk�nt nem egys�ges Oroszorsz�gban. A szinte m�r a szovjet id�kre eml�keztet�, az amerikaiakat legink�bb tehetetlen, �m agressz�v t�rsas�gk�nt bemutat� dokumentumfilm f� �zenete az volt, hogy ha nem lettek volna az oroszok, nem lett volna amerikai lopakod� sem. Ufimcev egyik volt koll�g�ja, Andrej Lagarkov, az orosz lopakod�k fejleszt�s�n munk�lkod� Alkalmazott �s Elm�leti Elektrodinamikai Int�zet igazgat�ja szerint viszont az USA-ba t�vozott tud�st�rsa nem sokat tett az amerikaiak �rdek�ben. "Az eg�sz t�rt�net nem egy�b, mint m�tosz, �s az amerikaiak mindenkin�l nagyobb mesterei a f�lrevezet�snek. A hidegh�bor� idej�n bevett szok�s volt, hogy az ellenfelek igyekeztek azzal is ideges�teni a m�sikat, hogy azt �ll�tott�k, annak orra el�l loptak el egy-egy fejleszt�st. A val�s�gban azonban sok atyja volt a lopakod�nak, az oroszok mellett az amerikaiak is komoly eredm�nyeket �rtek el" - mondta Lagarkov a Rosszijszkaja Gazeta moszkvai lapnak adott nyilatkozat�ban.

N�METH ANDR�S / MOSZKVA