Kor�bban a biol�gusok �gy hitt�k, hogy magas �lettartama miatt az ember m�sk�ppen korosodik, mint a majmok, de erre amerikai kutat�k r�c�foltak a Science c�m� foly�iratban megjelent tanulm�nyukban. Anne Bronikowski, az Iowai �llami Egyetem �s Susan Alberts, a durhami Duke Egyetem kutat�i h�t majomfaj csaknem h�romezer egyed�nek az �reged�s�t hasonl�tott�k �ssze.

A sz�ban forg� �llatok madagaszk�ri szifaka makik, Costa Rica-i csukly�smajmok, braz�liai p�kmajmok, kenyai fejd�szes cerk�fok �s p�vi�nok, valamint csimp�nzok �s gorill�k voltak. �reged�si folyamatuk, amelyet a kutat�k az �let�k folyam�n alakul� elhal�loz�si val�sz�n�s�g alapj�n jellemeztek, minden fajn�l hasonl�an alakult, �s megfelelt az emberre jellemz�nek - �rja a Die Welt c�m� n�met lap internetes kiad�sa.

   
Azaz a fiatal korban jellemz� magas elhal�loz�si es�lyt egy viszonylag biztons�gos szakasz k�vette, majd ezut�n folyamatosan n�tt a kock�zat. M�s szempontb�l is hasonl�tanak a majmok az emberre: a vizsg�lt fajok szinte mindegyik�n�l a n�st�nyek �lnek tov�bb, a h�mek hal�loz�si es�lye kor�bban kezd el n�vekedni. Kiv�telt k�pez ez al�l a braz�liai p�kmajom, amelynek h�mjei hasonl� kort �rnek meg, mint a n�st�nyek, val�sz�n�leg a n�st�nyek�rt foly� kev�sb� agressz�v verseng�s miatt. A szifak�k h�mjei ezzel szemben eg�sz �let�k�n �t heves harcokat v�vnak egym�ssal a n�st�nyek kegyei�rt - �gy k�l�n�sen gyorsan �regszenek �s halnak meg.

A k�l�nb�z� fajok �reged�se k�zti k�l�nbs�g nem f�gg�tt �ssze azok rokons�gi fok�val, kiz�r�lag �letk�r�lm�nyeik befoly�solt�k. Ezek szerint pedig az ember, hossz� �lete dac�ra m�g mindig egy tipikus f�eml�s. A modern orvosl�snak k�sz�nhet�en az emberek a vil�g sz�mos r�sz�n sokkal hosszabb ideig �lnek, mint kor�bban. Azonban m�g mindig nem tudjuk, mi hat�rozza meg maxim�lis �letkorunkat - hangs�lyozta Alberts. �llati rokonaink tanulm�nyoz�s�val t�bbet tudhatunk meg �reged�s�nk rugalmass�g�r�l.