A tanulm�nyt, amely els�k�nt hasonl�totta �ssze a T�r�korsz�gban �s Magyarorsz�gon honos fajt�k genetikai �llom�ny�t, eredetileg a Journal of the American Society for Horticultural Science c�m� szaklapban tett�k k�zz� a szerz�k.

A szakemberek �gy v�lik, a kajszibarack K�n�b�l sz�rmazik, onnan ker�lt �zsi�n kereszt�l Eur�p�ba. A kajszit f�ldrajzi fellelhet�s�ge szerint n�gy f� csoportba sorolj�k: a k�z�p-�zsiai, az ir�ni-kauk�zusi, az eur�pai �s a dzungari csoportokba. A t�r�korsz�gi fajt�k a m�sodik alcsoportba tartoznak, m�g a magyarorsz�giak az eur�paiba.

A budapesti Corvinus Egyetem kutat�i t�r�k koll�g�ikkal egy�ttm�k�dve genetikai elemz�ssel meg�llap�tott�k, hogy a magyar �s az eur�pai kult�rn�v�ny-v�ltozatok v�lhet�en az ir�ni-kauk�zusi genot�pusok k�z�tti keresztez�d�sb�l sz�rmaztak. Hozz�tett�k, hogy t�rt�nelmi �s nyelv�szeti bizony�t�kok is al�t�masztani l�tszanak felt�telez�s�ket.

Mint Hal�sz J�lia kutat�svezet� elmondta, munk�juk sor�n 51 kajszifajta teljes, �s 4 fajta r�szleges S-genot�pus�t hat�rozt�k meg, �gy der�lt f�ny a k�z�s „m�ltra", �s rokons�gra.

Az eredm�nyek a leghat�konyabb fajtat�rs�t�s megv�laszt�s�ban seg�thetik a termeszt�ket �s nemes�t�ket, ami gazdas�gilag is kell� hasznot hoz, de a n�v�ny genetikai v�ltozatoss�g�t is el�seg�ti.

Nyelv �s Tudom�ny