Renitinis pigmentosa – �gy h�vj�k azt az �r�kletes szembetegs�get, aminek jellemz� t�nete m�r fiatal korban megjelenhet: sz�rk�letkor rosszabbul l�t, nehezebben t�j�koz�dik a k�rban szenved�. Hull�mz� lefoly�s�, de folyamatosan roml� betegs�gr�l van sz�, ami – a legrosszabb esetben – teljes vaks�ggal j�rhat. Ennek oka az, hogy a szem idegh�rty�j�nak f�ny�rz�kel� r�tege elpusztul. Ezt a r�teget ma m�r helyettes�teni lehet egy apr�, 3x3 mm-es chippel, ami a szem idegh�rty�j�nak sejtjei k�z� helyeznek el. A m�dszer �jdons�ga, hogy a chip kapcsolatba l�p a l�t�idegh�rtya megmaradt sejtjeivel, s azokat ingerelve, a sejtek k�pesek lesznek az agynak inform�ci�t k�ldeni. A laikus ember sz�m�ra kicsit futurisztikus, de val�ban m�k�d�, s egyre t�bb helyen alkalmazott elj�r�sr�l Kusnyerik �kos szem�sszel, a program koordin�tor�val besz�lgett�nk.

Mediz�na: N�metorsz�gban szerzett k�zvetlen tapasztalatot az elj�r�sr�l, ebb�l �rja a disszert�ci�j�t.

Kusnyerik �kos: Nagyon �rdekelt ez a t�ma, sokat olvastam a n�metorsz�gi k�s�rleti programr�l. Mikor besz�ltem err�l S�veges Ildik� professzor asszonnyal kider�lt, ismeri a T�bingeni Egyetemen zajl� kutat�s vezet�j�t: �gy csatlakozhattam a kinti munk�hoz. Amikor hazaj�ttem fontos volt, hogy – meg�rizve a kinti kapcsolatokat – itthon is megismertess�k az implant�tumot �s a behelyez�s technik�j�t. Ebben N�meth J�nos professzornak, aki a Semmelweis Egyetem Szem�szeti Klinik�j�nak igazgat�ja, vezet� szerep jutott, de hosszan sorolhatn�m azoknak a szakembereknek a nev�t, akik r�szt vesznek a m�dszer itthoni bevezet�s�ben. A Semmelweis Egyetem �s a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem k�z�sen l�tre hozott egy olyan int�zetet, ahol orvosok �s m�rn�k�k egy�tt dolgoznak ki �j elj�r�sokat, N�meth J�nos professzor �s Roska G�bor Tam�s akad�mikus vezet�s�vel.

Mediz�na: N�metorsz�gban m�r k�zel h�sz m�t�tet v�geztek. Mik a tapasztalatok?

K. �.: T�bingenben m�r lez�rult az els� szakasz, �s m�r a m�sodikban is �t m�t�t t�rt�nt. Az ut�bbiak eset�ben m�r fejlettebb implant�tumok be�p�t�s�re ker�lt sor: ezeket a b�r al� helyezt�k el, �gy a f�l m�g�tti ter�leten k�v�lr�l semmi sem l�that�.  Nincs kinti r�sz, mint az els� sz�ri�n�l: ezekn�l m�g kil�gott egy vezet�k, amihez a sz�m�t�g�pet kellett csatlakoztatni. A chipet �gy t�ltj�k fel a m�k�d�s�hez sz�ks�ges energi�val, hogy azt egy b�rre helyezett, apr� tapad�koronghoz kapcsolt t�lt�vel biztos�tjuk. J�l l�tszik teh�t, hogy r�vid id� alatt mennyit fejl�d�tt az eszk�z. Ami a m�t�tek siker�t illeti, az eredm�nyek v�ltoz�ak. M�g nek�nk is sok a tanulnival�nk, t�bbek k�z�tt a betegek kiv�laszt�s�ban is, hiszen min�l jobban tudjuk pontos�tani, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z�tt m�k�dik j�l a k�sz�l�k, ki az a beteg, aki megfelel krit�riumoknak, ann�l jobb eredm�nyek v�rhat�k.

 
Implant�tum a szemfen�ken. �j rem�ny
 
Forr�s: Retina Implant AG 
A m�t�tek kimenetele term�szetes nagyban f�gg att�l is, hogy a p�ciens a szembetegs�g�nek mely st�dium�ban kapja meg az implant�tumot. Az eddigi tapasztalatok szerint a beavatkoz�s ut�n a betegek �rz�kelt�k a f�nyt. Bel�pve egy szob�ba, meg tudt�k hat�rozni az ablak hely�t, volt, aki k�l�nb�z� magass�g� embereket is k�pes volt megk�l�nb�ztetni.  Felismert�k a fekete abroszra rakott t�ny�rt, �s k�l�nbs�get tudtak tenni az ev�eszk�z�k k�z�tt. Ezek az eredm�nyek egy j�l l�t� ember sz�m�ra tal�n eleny�sz�nek t�nnek, de egy olyan betegnek, aki addig semmit nem l�tott, nagy v�ltoz�st jelent. Hiszen a c�l az, hogy javuljon az �letmin�s�g�k, k�pesek legyenek a lak�sban egyed�l k�zlekedni, ell�tni magukat. �s tegy�k hozz�: a kutat�si program kezdeti szakasz�ban j�runk, megj�solhatatlan, mit tartogat a j�v�.

Mediz�na: Nem minden vil�gtalan embernek jelent teh�t – m�g – megold�st ez az elj�r�s. De hogyan v�lasztj�k ki az itthoni betegek k�z�l, hogy kit fognak megoper�lni?

K. �.: Sokan jelentkeztek a felh�v�sunkra, az adatokat most dolgozzuk fel. A kiv�laszt�s alapja, hogy a p�ciensnek a renitinis pigmentosa-n k�v�l lehet�leg ne legyen m�s szembetegs�ge. Egyel�re ezzel az elj�r�ssal azoknak nem tudunk seg�teni, akik p�ld�ul z�ldh�lyog, cukorbetegs�g, vagy trauma okozta k�rosod�s miatt vesztett�k el a l�t�sukat. Fontos m�g, hogy a m�t�tre v�llalkoz� beteg j� �ltal�nos �llapotban legyen, hiszen t�bb �r�s, altat�sban v�gzett oper�ci�r�l van sz�. A p�ciensnek lelkileg is k�szen kell �llnia arra, hogy olyan „felfedez��tra” induljon vel�nk, ahol m�g vannak kev�ss� ismert ter�letek. A m�t�t ut�n szoros kapcsolatban kell maradnia az orvos-csoport tagjaival, gyakran j�nnie kell ellen�rz�sre, meg kell osztania a tapasztalatait a szakemberekkel. Csak ilyen egy�ttm�k�d�ssel �rhet� el, hogy egyre jobb implant�tumokat fejleszthess�nk ki.

Mediz�na: Hogyan zajlik egy m�t�t?

K. �.: A f�l-orr g�g�sz k�sz�ti el a f�l m�g�tt azt a kis helyet, ahov� be lehet �ltetni az implant�tum vev�egys�g�t. Ezut�n bevezetik a szemhez a k�sz�l�ket, majd a szemseb�sz teszi a hely�re a chip-et.

Mediz�na: Meg�ll-e a betegs�g el�rehalad�sa az implant�tum behelyez�se ut�n?

K. �.: Erre csak hossz� t�v� eredm�nyek ismeret�ben lehet majd v�laszt adni. De azt felt�telezz�k, hogy a beavatkoz�s lass�thatja, esetleg meg is �ll�thatja a k�r lefoly�s�t. Az adatok mindenesetre rem�nyt kelt�ek.