A l�lekb�v�rok �ltal vizsg�lt kisebbs�g ritka csodabogarakb�l �ll. Angolul „weird”-nek (ejtsd vi�rd), azaz furcs�nak nevezn�nk �ket. Ez most az�rt l�nyeges, mert a New Scientist november k�zep�n megjelent cikk�ben a WEIRD bet�sz�k�nt szerepel, �s nyugati (Western), m�velt (Educated), iparosodott orsz�gban �l� (Industrialised), gazdag (Rich) �s demokratikus (Democratic) szem�lyeket takar, akik – mint mindj�rt kider�l – az emberis�g eleny�sz� kisebbs�g�t adj�k. Vajon ez egyben k�l�ncs�get is jelent? Nagyon �gy n�z ki.

Miut�n az emberek agya egyf�le, bocs�natos t�ved�s lenne azt gondolni, hogy a fej�nkben zajl� folyamatok �ltal�nosak. Pedig erre a hallgat�lagos felt�telez�sre �p�l a pszichol�gia. Amikor a l�lekb�v�rok ki akarj�k puhatolni, mik�nt gondolkodnak az emberek, k�nnyen el�rhet� vizsg�lati alanyokat szerveznek k�s�rleteikbe. A publik�lt cikkek elemz�se felt�rta, hogy ezek 96 sz�zal�kban nyugati, iparosodott orsz�gb�l sz�rmaz� �nk�ntesek vizsg�lat�r�l sz�molnak be, akiknek t�bb mint k�tharmada r�ad�sul pszichol�gushallgat�. A pszichol�gusok azt�n hajlamosak azt hinni, hogy eredm�nyeik egyszer�en extrapol�lhat�k az emberis�g marad�k�ra, �s nem veszik figyelembe, hogy az emberi t�rsadalmak t�bbs�g�t nem WEIRD-szem�lyek adj�k, akikre eg�szen m�sfajta gondolkod�s jellemz�.

„A vil�g legfurcs�bb emberei?” c�mmel nemr�giben �tfog� tanulm�ny jelent meg kanadai szerz�kt�l, akik szerint a pszichol�gusok ilyen hozz��ll�sa dr�maian elferd�tette az emberi megismer�ssel kapcsolatos tud�sunkat. Persze vannak mindenkire �rv�nyes univerz�lis mint�k, �m a lista egyre sz�k�l, ahogy egyre t�bb, k�l�nb�z� kult�r�kban v�gzett vizsg�lat eredm�nyei felt�rj�k, hogy hatalmas elt�r�sek tal�lhat�k az �nmagunkr�l kialakult k�pt�l, a gondolkod�son �t a vil�g �szlel�s�ig sz�mtalan ter�leten. Az �j, metaelemz�s igazi meglepet�se az, hogy a WEIRD-szem�lyek olyan csodabogarak, akik gyakran a pszichol�giai vizsg�latok sor�n nyert eredm�nyek eloszl�s�nak valamely sz�ls� csoportj�ba tartoznak.

N�zz�nk n�h�ny p�ld�t. Itt van mindj�rt a M�ller–Lyer-ill�zi�, ahol k�t egyforma hossz�s�g� szakasz k�t-k�t v�g�t elt�r� ir�nyba mutat� ny�l z�rja le. Az egyik hosszabbnak t�nik, puszt�n a nyilak ir�nya miatt. Egy amerikai kutat�csoport k�l�nb�z� kult�r�ban �l� emberek ezen ill�zi�val szembeni �rz�kenys�g�t tesztelte. Kider�lt, hogy amerikai di�kok eset�ben ak�r 20 sz�zal�kkal is meg kellett hosszabb�tani a r�videbbnek l�tsz� szakaszt, hogy a kett�t a di�kok v�gre egyform�nak l�ss�k, m�g a Kalah�ri sivatagban �l� san �slakosok eset�ben szinte semmilyen korrekci�ra nem volt sz�ks�g. Ez azt sugallja, hogy az �szlel�s eddig „hardvernek”, ez�rt �ltal�nos �rv�ny�nek tartott r�sz�t val�j�ban a fejl�d�s�nk sor�n minket k�r�lvev� kult�ra befoly�solja. B�r m�g messze vagyunk e jelens�g meg�rt�s�t�l, az amerikai kutat�k azt a magyar�zatot adt�k r�: a b�torok k�z�tt feln�tt emberek, azaz a WEIRD-ek, agy�t vil�guk geometri�ja �gy hangolja �t, hogy fog�konyabbak legyenek az ill�zi�ra.

Aki teh�t ebbe a kateg�ri�ba tartozik, annak k�l�n�s a vil�gl�t�sa. Ez pedig a besz�lt nyelv�ben is tetten �rhet�. Az indoeur�pai nyelvcsal�dba tartoz� n�pek a t�rgyak elhelyezked�s�t egocentrikusan adj�k meg, azaz a besz�l�h�z viszony�tva. P�ld�ul egy angol azt mondja, hogy „a rend�r a kocsim bal oldal�n �ll”. A tud�sok sok�ig �gy v�lt�k, ez minden nyelvre igaz, azt�n elkezdtek szaporodni a kiv�telek.

Az eml�tett holland �s m�s kutat�k megkezdt�k kb. 50 nyelv t�rbeli viszony�t�si rendszer�nek vizsg�lat�t, �s eddigi elemz�seikb�l az der�lt ki, hogy csak az iparosodott orsz�gokban besz�lt nyelvekben haszn�ltak el�szeretettel egocentrikus viszony�t�st. A kutat�k �gy v�lik, a hagyom�nyos, kism�ret� t�rsadalmakban allocentrikus (az egy�nen k�v�l es�) viszony�t�si pontokat haszn�lnak, az egocentrikus viszony�t�s sokkal �jabb kelet�.

Az is meglep�, ahogy a WEIRD-ek a term�szetr�l v�lekednek. Az amerikai Scott Atran szerint az emberek eredetileg az �l�l�nyeket legal�bb nemzets�gek szintj�n ismert�k, tal�n mert sokszor az �let�k m�lt ezen. Az urbaniz�ci�val viszont egy�tt j�r a term�szett�l val� elszakad�s, �s ez mag�val hozta a term�szet ismeret�nek cs�kken�s�t is. 2008-ban Atran azt tapasztalta, hogy az amerikai di�kok a kir�ndul�sokon l�tott f�k 75 sz�zal�k�ra a fa megnevez�st haszn�lt�k, �s nem r�szletezt�k, hogy b�kk�t, t�lgyet vagy m�st l�ttak. Meglepet�s�re azonban a WEIRD-emberek agya is az �s�k�hez hasonl�an szeretn� elemezni a term�szetet, �s b�r a k�l�nb�z� nemzets�geket nem tudj�k megk�l�nb�ztetni, m�gis b�kkr�l �s t�lgyr�l akarnak hallani biol�giai esem�nyek kapcs�n.

Nem kell azonban meglep�dni a WEIRD-ek szokatlan term�szetfelfog�s�n, sem a magukr�l kialakult saj�tos k�pen! Sz�mos tanulm�ny igazolta, hogy a nyugati, f�k�nt az �szak-amerikai �s a nyugateur�pai gondolkod�s� emberek auton�m egy�nk�nt tekintenek magukra, m�g pl. az �zsiaiak egy nagyobb k�z�ss�g elv�laszthatatlan r�szek�nt. Az individualista vagy kollektivista hozz��ll�ssal pr�b�lt�k magyar�zni, mi�rt akar kil�gni a sorb�l egy nyugati, m�g abba beleilleni egy keleti szem�ly. R�ad�sul mindez �sszef�gg a gondolkod�sm�ddal. A nyugatiak hajlamosak a kateg�ri�kat �s t�rv�nyeket figyelembe vev� analitikus gondolkod�sra, a keletiek pedig a holisztikusra, �k ink�bb a mint�kra �s az �sszef�gg�sekre fi gyelnek. Egy k�nai kult�rpszichol�gus szerint az egy�nre mindk�t gondolkod�sm�d jellemz� lehet, azonban a legt�bb emberben az egyik m�gis domin�ns. Ha az eg�sz emberis�get vessz�k alapul, kider�l, hogy a legelterjedtebb gondolkod�sm�d a holisztikus. Ezek szerint az analitikus gondolkod�s is a kisebbs�gre, f�k�nt a m�velt kisebbs�gre jellemz�, azaz a WEIRD-ekre.

�s ez m�g mindig nem minden. Az erk�lcsi �rz�k�nk is szokatlan. Jonathan Haidt amerikai pszichol�gus szerint az erk�lcs�ss�g valamif�le megegyez�sen alapul� hallucin�ci�. A k�l�nb�z� kult�r�kban elv�gzett vizsg�latok is ezt t�masztj�k al�. A WEIRD-ek erk�lcsi felfog�s�ban az a furcsa, hogy a hangs�lyt az igazs�g �s az egy�ni jogok absztrakt fogalmaira helyezik. M�s t�rsadalmak is figyelembe veszik ezeket, �m ott az erk�lcsi n�zetek sokkal ink�bb az emberek k�z�ss�g�kkel szembeni k�telezetts�geivel �s gyakran isteneikkel kapcsolatosak.

Az erk�lcs�ss�g egyik alappill�re a becs�letess�g, amit r�g�ta egyetemes emberi tulajdons�gnak v�lnek. Joe Heinrich kanadai kutat� antropol�gusokkal �s k�zgazd�szokkal egy�tt dolgozva azonban �rdekes eredm�nyre jutott k�l�nb�z� kult�r�j� emberekkel v�gzett j�t�kelm�leti vizsg�latok elemz�se sor�n. A WEIRD-ek itt is kil�gtak a sorb�l. R�viden �sszefoglalva, az emberek z�me m�st tart „fair play”-nek, mint amit �k.

Ezek ut�n nem meglep�, hogy l�lektanunk elt�r a t�bbs�g�t�l. Miut�n a t�rsadalom hat�ssal van a gondolkod�sunkra, a WEIRD-kult�ra pedig oly t�vol �ll a fajunk kifejl�d�s�nek b�lcs�t ad� t�rsadalmi berendezked�st�l, nem k�ne meglep�dn�nk k�l�ncs�g�nk�n. Sokan m�gis ebbe a hib�ba esnek. Ez�rt a cikk arra figyelmezteti a WEIRD-kutat�kat, hogy vigy�zzanak saj�t, illetve a k�s�rleti eszk�zeikbe v�letlen�l be�p�tett el��t�letekkel. A standard IQ-tesztekben p�ld�ul lehet olyan k�rd�s, amelyre az analitikus v�lasz a helyes, �s a holisztikus helytelen. A fentiek �rtelm�ben viszont az ilyen k�rd�sekre az emberek t�bbs�ge helytelen�l v�laszol.

Az eredm�nyek tanuls�ga a pszichol�gusokra n�zve, hogy �vatosabban kell �szszev�logatniuk vizsg�lati alanyaikat, ha messzemen� k�vetkeztet�seket akarnak levonni az emberi faj l�lektan�r�l, vagy ezeket a k�vetkeztet�seket csak az adott szubkult�r�ra szabad vonatkoztatniuk. Ha pedig legk�zelebb bennsz�l�ttekr�l olvas, jusson esz�be, hogy nem �k, hanem �n, az olvas� az egzotikus! Amit mindenki egyform�n csin�l Mai tud�sunk szerint m�g sok a k�z�s az eg�sz s�ges emberekben.

Ilyen tulajdons�gok: sz�n�rz�kel�s, bizonyos �rzelmek, (pl. f�lelem, undor) t�kr�z� arckifejez�sek felismer�se, mennyis�g becsl�sekor a hozz�vet�leges sz�m�rz�k, tudatelm�let: annak felismer�se, hogy m�sok is rendelkeznek gondolatokkal, hittel �s cselekedeteiket ir�ny�t� sz�nd�kokkal – b�r az, hogy ezen k�pess�g h�ny �ves korban jelenik meg, m�r kult�r�nk�nt m�s �s m�s, t�rsv�laszt�s: a f�rfiak az iparosodott �s nem iparosodott t�rsadalmakban is a 0,7 der�k-cs�p� ar�ny� n�ket kedvelik (ezt pl. Naomi Campbell testes�ti meg).

A hossz� �s a r�vid A �s B szakasz egyforma hossz�, de ahhoz, hogy ezt a k�l�nb�z� t�rsadalmakb�l sz�rmaz� emberek is �gy l�ss�k, A-t 1–19%-kal meg kell hosszabb�tani.