De mi �rtelme a hossz� �letnek, ha annak m�sodik fele z�mmel szenved�sben telik, hisz az �reged�s nem a legkellemesebb folyamat. Persze mindj�rt m�s, ha az egyre hosszabb �lettartamot fiatalon, �d�n, �s eg�szs�gesen tudjuk meg�lni. Ehhez jutott egy l�p�ssel k�zelebb Ronald DePinho professzor, aki a r�k ellenszer�t kereste, s most �gy t�nik, megtal�lta az �r�k fiatals�g elix�rj�t.

A hatvan �ves emberek naponta csup�n 2,5 alkalommal mosolyognak
- 2025-re 1,2 milli�rd a f�ld lakoss�g�b�l id�sebb lesz hatvan �vesn�l - mondta a professzor. - Az �regkori betegs�gekkel, kering�si �s sz�vpanaszokkal, Alzheimer k�rral k�zd�k eltart�sa hatalmas terhet r� majd a fiatalokra. �m egy olyan m�dszer, amivel a fiatals�g, az eg�szs�g ak�r 70-80 �ves korig meg�rizhet�, eg�szen m�s j�v� v�rna r�nk.

DePinho professzor egy olyan k�l�nleges enzimre bukkant kutat�sai sor�n, ami az emberi b�rben, hajban, �s a bels� szervekben is visszaford�tja az �reged�st. Az enzim c�lzott adagol�s�val visszaford�that� a r�ncosod�s, a haj elveszt�se, illetve a l�tfontoss�g� szervek le�p�l�se. A szert most el�sz�r pr�b�lt�k ki �llatokon, s az egereken v�gzett k�s�rletek sikeresek. Az enzimmel kezelt r�gcs�l�k b�re, sz�rzete, m�ja �s ves�je h�napokkal fiatalodott, s sokkal virgoncabbak is lettek. Az embereken val� kipr�b�l�s persze m�g v�rat mag�ra, r�ad�sul egyes emberjogi �s vall�si szervezetek, akik b�nnek tartj�k az emberi �let term�szetes folyamataiba val� beavatkoz�st, m�ris tiltakoznak.

- Nem v�letlen�l �l�nk addig, ameddig, mesters�gesen megn�velni az �letkort, csak a bolyg� t�ln�pesed�s�hez, v�gs� soron az �hez�k, a nincstelenek sz�m�nak n�veked�s�hez vezet - v�li az egyik, egy�bk�nt a kl�noz�s elleni harc jegy�ben l�trej�tt szervezet munkat�rsa.