|
A nvnyek fnyvisszaver kpessge htheti a Fldet
Forrs: hirado.hu/MTI 2010.11.09. 08:41
Brit kutatk szerint, fnyvisszaver kpessggel br haszonnvnyek teleptse tbb mint egy Celsius-fokkal hthetn Eurpban a nyri kzphmrskletet
A nvnyek - ragyog leveleik vagy finom szreik rvn - visszatkrzik a napfny, s ezzel egytt az energia egy rszt - rszleteztk a Bristoli Egyetem szakemberei a brit tudomnyos akadmia htfi kzlemnyben.
Az aloe vera levelnek pldul ersen fnyvisszaver fellete van, de haszonnvnyeknek is rendelkeznek hasonl tulajdonsggal - mutatott r Joy Singarayer, a kutatcsoport egyik tagja, megjegyezve azonban, hogy mg csak a kutatsok elejn jrnak. A szakemberek abbl indulnak ki, hogy ilyen nvnyek nagy terleten val ltetsvel bizonyos rgikban akr egy fokkal is lehetne cskkenteni a hmrskletet.
A mdszer elssorban Eurpban, szak-Amerikban, valamint zsia dli rszben lenne megvalsthat, vagyis azokon a vidkeken, ahol kiterjedt a mezgazdasg. A kutatk javasoltk, hogy bza, rozs s ms gabonk ltetsnl a jvben vlasszk azokat a fajtkat, amelyek a legtbb fnyt verik vissza. A fokozott fnyvisszaverds rvn Eurpban tlagosan tbb mint egy Celius-fokkal lehetne cskkenteni a nyri hmrskletet - vlekednek.
A javaslat rsze azoknak a projekteknek, amelyekrl jelenleg is trgyalnak. Ezek a programok a technika rvn befolysolnk a Fld ghajlatt, hogy cskkentsk a felmelegeds mrtkt. A brit tudomnyos akadmia kt mdszert vizsgl. Az egyik a Carbon Dioxide Removal (CDR), vagyis a szn-dioxid kivonsa a lgkrbl. A msik a Solar Radiation Management (SRM), a napsugarak kezelse. Utbbi rsze egy olyan elkpzels, amelynek keretben risi naptkrket installlnnak a vilgrben, hogy eltereljk a napfny egy rszt.
|