Kizs�km�nyol�s:  idegen munkaterm�knek ellenszolg�ltat�s n�lk�li elsaj�t�t�sa a termel�si eszk�z�k tulajdonosa �ltal. A proletari�tus, mivel nem rendelkezik termel�si eszk�z�kkel, k�nytelen a munkaerej�t �ruba bocs�tani, �s a megtermelt �rt�kt�bbletet a termel�si eszk�z�k tulajdonosa kisaj�t�tja. A kizs�km�nyol�st csak a szocialista forradalom sz�molja fel, megsz�ntetve a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�t.

 
Kommunista:   mindenekel�tt k�z�ss�gi ember, a kommunista p�rt tagja, aki meggy�z�d�ses marxista-leninista, a kommunizmus �gy�nek harcosa, akt�van m�k�dik valamely p�rtszervezetben, tagd�jat fizet,  �ntudatos, nem a vakfegyelem, de az �ntudatosan v�llalt fegyelem h�ve, k�vetkezetesen k�pviseli a p�rt politik�j�t, magatart�s�ban �s erk�lcs�ben megfelel a p�rt szervezeti szab�lyzat�ban el��rt k�vetelm�nyeknek, a munk�ban �s az �let egy�b ter�letei �len j�r, elvszer� kapcsolatokat tart k�rnyezet�vel �s �lland�an m�veli mag�t, forradalm�rk�nt harcol, �l �s dolgozik. A kommunizmusban term�szetesen m�r nincs kommunista p�rt, aki az ellenkez�j�t �ll�tja, az nem kommunista, hanem elvakult sz�ls�s�ges, aki val�j�ban nem akar kommunizmust, azaz az oszt�lyok , az �llam , a p�rtok, a t�ke  �s az �rutermel�s megsz�ntet�s�t.
Kommunista Erk�lcs:  a kommunista t�rsadalmat �p�t� emberre jellemz� magatart�si elvek �s szab�lyok �sszess�ge, melynek objekt�v krit�riuma a kommunista t�rsadalom gy�zelm��rt foly� harc. A Szovjetuni� Kommunista P�rtja programj�ban r�gz�tette a kommunista erk�lcs alapelveit. Ezek: a kommunizmus �gye ir�nti odaad�s, a t�rsadalmi javak n�vel�se a munka r�v�n, magas rend� t�rsadalmi k�teless�gtudat, kollektivizmus, humanizmus, internacionalizmus, engesztelhetetlens�g a kommunista erk�lcs norm�inak meg�rt�s�vel szemben stb. A kommunista erk�lcs t�rt�nelmi �s elm�leti forr�sa a munk�soszt�ly vil�gn�zete �s erk�lcse, amely egyben a m�lt halad� oszt�lyainak elemi �s magas rend� erk�lcsi szab�lyait is mag�ba olvasztotta. A munk�soszt�ly emellett olyan �j erk�lcsi szab�lyokat is kialak�tott, mint p�ld�ul az oszt�lyszolidarit�s, az internacionalizmus, a kollektivizmus, a dolgoz� n�p felszabad�t�s��rt foly� harc. A munk�soszt�ly a kommunista erk�lcsben egyes�ti az �ltal�nos emberi erk�lcs valamennyi halad� szab�ly�t, teh�t az emberis�g erk�lcsi fejl�d�s�nek legmagasabb fok�t a kommunista erk�lcs jelenti. Szab�lyai nem szor�tkoznak puszt�n az emberi magatart�sra, hanem a t�rsadalom �talak�t�s�nak �s a nevel�snek is hat�kony t�nyez�i. Ebben az �rtelemben a kommunista erk�lcs szab�lyai az emberek magatart�s�n kereszt�l hat�ssal vannak a kommunizmus t�rsadalmi int�zm�nyeinek kialakul�s�ra �s a t�rsadalom fejl�d�s�nek eg�sz menet�re is. A kommunista erk�lcs szab�lyainak �ltal�nos elterjed�se fokozatosan feleslegess� teszi az egy�n �s a t�rsadalom k�z�tti viszony t�rv�nyhoz�i �s adminisztrat�v szab�lyoz�s�t, �s ez forradalmat id�z majd el� mag�ban az erk�lcsben. A t�rsadalmi k�teless�gtudat �ltal meghat�rozott emberi magatart�s kiz�rja a k�ls� k�nyszer minden form�j�t �s a szem�lyis�g igazi szabads�g�nak kibontakoz�s�t eredm�nyezi. Napjainkban a kommunista erk�lcs szab�lyainak er�s�d�s�t k�t ter�leten akad�lyozz�k a nem kommunista erk�lcsi szab�lyok. Egyr�szt a szocialista t�rsadalmon bel�l a m�lt maradv�nyak�nt m�g tartj�k magukat r�gi, t�lhaladott norm�k, s ezek a t�rsadalom t�rv�nyeinek meg�rt�s�ben, erk�lcstelen cselekedetekben fejez�dnek ki. M�sr�szt  a kommunista erk�lccsel szemben �ll a polg�ri t�rsadalom erk�lcse, amely k�ls� behat�sk�nt akad�lyozza fejl�d�s�t. E bonyolult harc sor�n alakul ki a kommunista erk�lcs, az eg�sz emberis�g elj�vend� erk�lcse.
 A gond csak az, hogy az SZKP nem tartotta be a saj�t erk�lcsi el��r�sait,  a p�rt saj�t mag�t z�llesztette le, �s ennek r�v�n is a szocializmust c�lz� forradalmi �tmenetet buk�sra �t�lte m�s p�rttal egy�tt.

 
Kommunista �s Munk�sp�rtok T�j�koztat� Irod�ja:  Bulg�ria, Csehszlov�kia, Franciaorsz�g, Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, Olaszorsz�g, Rom�nia �s a SZU kommunista �s munk�sp�rtjai alap�tott�k a p�rtok k�z�tti tapasztalatcsere �s tev�kenys�g�k k�lcs�n�s megegyez�s alapj�n t�rt�n� egyeztet�se c�lj�b�l. Az alap�t� tan�cskoz�s 1947 szeptember�ben Lengyelorsz�gban volt. Ezt k�vette az 1948 janu�ri majd az 1948 j�niusi �rtekezlet Rom�ni�ban �s az 1949 Magyarorsz�gon. A tan�cskoz�sokon dokumentumokat fogadtak el a nemzetk�zi helyzetr�l �s a p�rtok k�z�tti tapasztalatcser�r�l, tev�kenys�g�k koordin�l�s�r�l (1947), a munk�soszt�ly egys�g�r�l �s a kommunista �s munk�sp�rtok feladatair�l, tov�bb� a b�ke v�delm�r�l (1949). Az 1949-es – a JKP helyzet�vel foglalkoz� – hat�rozat alapj�n a JKP-t kiz�rt�k a T�j�koztat� Irod�b�l. Sz�khelye 1947-48-ban Belgr�dban, 1948-56 k�z�tt Bukarestben volt. 1956 �prilis�ban egy�ntet� hat�rozattal megsz�ntett�k az Irod�t.

 
 „A Kommunista Ki�ltv�ny”:  a tudom�nyos kommunizmus els� programja, a marxizmus alapjainak els� teljes kifejt�se. Marx �s Engels 1848 elej�n adt�k ki. Az els� fejezetben – „Burzso�k �s prolet�rok”- felt�rj�k a t�rsadalmi fejl�d�s t�rv�nyeit �s bebizony�tj�k a termel�si m�dok v�ltakoz�s�nak elker�lhetetlens�g�t �s t�rv�nyszer�s�g�t.  Marx �s Engels abb�l kiindulva, hogy az �sk�z�ss�g kiv�tel�vel az eg�sz t�rsadalom t�rt�nete oszt�lyharcok t�rt�nete, megindokolj�k a kapitalizmus puszt�t�s�nak sz�ks�gess�g�t, s kijel�lik az �j t�rsadalmi rend, a kommunizmus megteremt�s�nek �tj�t. Ugyanebben a fejezetben megjel�lik a prolet�ri�tus t�rt�nelmi szerep�t a r�gi t�rsadalom forradalmi �talak�t�s�ban �s az �j t�rsadalom megteremt�s�ben, ami egybeesik az �sszes dolgoz�k �rdekeivel. A m�sodik fejezetben – „Prolet�rok �s kommunist�k” – Marx �s Engels megvil�g�tj�k a Kommunista P�rtnak mint a munk�soszt�ly r�sz�nek �s �lcsapat�nak t�rt�nelmi szerep�t. A kommunist�k legk�zelebbi c�lja „a proletari�tus oszt�lly� alak�t�sa, a burzso� uralom megd�nt�se, a politikai hatalom megh�d�t�sa a proletari�tus �ltal”. Marx �s Engels ebben a fejezetben kifejtik a prolet�rdiktat�ra eszm�j�t, tiszt�zz�k a kommunist�k viszony�t a csal�dhoz, a tulajdonhoz, a haz�hoz, �s felv�zolj�k azokat a gazdas�gi int�zked�seket, amelyeket a proletari�tusnak hatalomra jut�sa ut�n v�gre kell hajtania. A harmadik fejezetben – „Szocialista �s kommunista irodalom” – Marx �s Engels m�lyrehat�an b�r�lj�k azokat a burzso� �s kispolg�ri �ramlatokat, amelyek a szocializmus z�szlaja alatt l�ptek fel, kifejtik az ut�pikus szocializmussal �s kommunizmussal kapcsolatos �ll�spontjukat. A negyedik fejezetben – „A kommunist�k viszonya a k�l�nb�z� ellenz�ki p�rtokhoz” – Marx �s Engels ismertetik a kommunist�knak a t�bbi ellenz�ki p�rttal kapcsolatos taktik�j�t. A Kommunista Ki�ltv�ny ezzel a halhatatlan jelmondattal fejez�dik be: „Vil�g prolet�rjai, egyes�ljetek!”. A Kommunista Ki�ltv�ny t�rt�nelmi jelent�s�g�t m�ltatva Lenin azt �rta: „Ez a kis k�nyvecske k�tetekkel �r fel. Szelleme mindm�ig �lteti �s viszi el�re a civiliz�lt vil�g eg�sz szervezett �s harcol� proletari�tusok”.
Kommunista Munka: a kommunizmus fel�p�t�s�vel a t�rsadalom jav�ra v�gzett munka minden embernek nemcsak k�teless�g�v�, hanem tudatosan v�llalt els�rend� �letsz�ks�glet�v� v�lik. Lenin szavaival „…..a kommunista munka, a sz� sz�kebb �s szorosabb �rtelm�ben, ingyenes munka a t�rsadalom jav�ra…..�nk�ntes munka, norma n�lk�li munka, d�jaz�si felt�tel n�lk�li munka, a k�z�ss�g jav�ra megszok�sb�l v�gzett a k�z�ss�g jav�ra szolg�l� munka sz�ks�gess�g�hez val� �ntudatos viszonyb�l fakad� munka, az eg�szs�ges szervezet sz�ks�gletek�nt v�gzett munka”.

Kommunista Nevel�s:  a szocialista �s a kommunista t�rsadalom �ntudatos, a m�lt negat�v tulajdons�gait�l mentes, sokoldal�an fejlett embereinek kiform�l�sa. A kommunista nevel�s a kapitalizmusb�l a kommunizmusba val� �tmenet idej�n a t�rsadalom �talak�t�s�nak egyik legfontosabb eszk�ze. A szocializmus �s a kommunizmus nem �p�theti fel az emberek tudat�nak, n�zeteinek, erk�lcs�nek m�lyrehat� �tform�l�sa n�lk�l. A kommunista nevel�s d�nt� t�nyez�je az emberek t�rsadalmi l�t�nek v�ltoz�sa, a szocialista �s a kommunista �p�t�sben val� r�szv�tel�k. A kommunista �p�t�s gyakorlata a kommunista nevel�s legjobb iskol�ja; az �j t�pus� ember megjelen�se viszont er�teljesen visszahat a t�rsadalom gyakorlati �talak�t�s�ra. A kommunista nevel�s folyamata nem spont�n m�don, nem puszt�n objekt�v t�nyez�k hat�s�ra megy v�gbe, rendszeres, c�ltudatos nevel�munk�t k�vetel, s ennek sikere az �lettel, a t�rsadalom jav�ra v�gzett munk�val kapcsolat�t�l f�gg. A kommunista nevel�s d�nt� oldala a munk�hoz val� kommunista viszony kialak�t�sa, amely mag�ban foglalja a munka magas rend� t�rsadalmi jelent�s�g�nek meg�rt�s�t, a n�ppel szembeni k�teless�g tudat�t. A kommunista szellemben nevelt embernek a munka els�rend� �letsz�ks�glet, magatart�s�nak �lland� von�sai. A kommunista nevel�s fontos feladata a tudom�nyos vil�gn�zet kialak�t�sa. Ez csak �gy fejleszthet� ki, ha az ember elsaj�t�tja a m�lt eg�sz halad� kult�r�j�t, az emberis�g �ltal felhalmozott ismeretek gazdag t�rh�z�t. A marxista��-leninista elm�let tanulm�nyoz�sa hozz�seg�ti a dolgoz�kat a t�rsadalmi fejl�d�s t�rv�nyeinek, tev�kenys�g�k t�rt�nelmi jelent�s�g�nek meg�rt�s�hez. A kommunista nevel�s m�dszeres harcot k�vetel az emberek tudat�ban meglev� kapitalista cs�kev�nyek – a vall�si el��t�letek, a burzso� ideol�gia behat�sa – ellen. A kommunista nevel�s fontos mozzanata az eg�szs�ges �s fejlett eszt�tikai �zl�s kialak�t�sa.

Kommunista P�rtok: a munk�soszt�ly �j t�pus�, forradalmi p�rtjai, �lcsapatai, amelyek �sszeforrva a munk�soszt�ly eg�sz�vel �s a dolgoz�k sz�les t�megeivel, a marxizmus-leninizmus alapj�n vezetik a prolet�ri�tus harc�t a szocializmus, majd a kommunizmus megval�s�t�s��rt. Szervezetileg a demokratikus centralizmus elv�n �p�lnek fel. Biztos�taniuk kell a tudatos p�rtfegyelmet, a p�rtokon bel�l nem t�rhetik meg a frakci�k �s csoportok tev�kenys�g�t. Feladatuk a p�rtegyess�g, a p�rt eszmei-politikai �s cselekv�si egys�g�nek meg�rz�se. V�gs� c�ljuk a kommunizmus vil�gm�ret� gy�zelm�nek kiharcol�sa. A kommunista p�rtok a nemzetk�zi munk�soszt�ly �rdekeit k�pviselik, k�z�sek a c�ljaik, eszm�ik, ellens�geik, a prolet�rinternacionalizmus vez�rli �ket, ez�rt a k�z�tt�k lev� egys�g term�szetes. M�gis az ut�bbi �vekben megbomlott az egys�g aminek oka az, hogy a K�nai Kommunista P�rt megtagadta a kommunista p�rtok k�z�sen kidolgozott strat�gi�j�t �s taktik�j�t, szakad�r tev�kenys�get folytat a mozgalomban. A kommunista vil�gmozgalom f� osztagainak strat�gi�ja: a szocialista orsz�gok kommunista p�rtjainak feladata a szocializmus teljes fel�p�t�se; a fejlett t�k�sorsz�gok kommunista p�rtjainak feladata a monopolt�ke megd�nt�se, az �j t�pus� demokr�cia, majd a szocializmus megteremt�se; a gyarmati �s a volt gyarmati orsz�gok kommunista p�rtjainak feladata a teljes f�ggetlens�g kiv�v�sa, a nem kapitalista �t, illetve v�gs� soron a szocialista �t biztos�t�sa. A k�z�s feladatok �sszehangol�sa �s a n�zetek kicser�l�se �rdek�ben a kommunista p�rtok rendszeres kapcsolatokat tartanak egym�ssal, emellett id�r�l id�re nemzetk�zi tan�cskoz�sokat rendeznek.

 
Kommunizmus: a kapitalista t�rsadalmat felv�lt� t�rsadalmi-gazdas�gi alakulat, a munk�smozgalom v�gc�lja. Fejl�d�s�nek t�bb szakasza van: als� foka a szocializmus, fels� foka a kommunizmus. A kapitalizmus �s a szocializmus k�z�tt ugyanakkor egy t�rt�nelmi t�vlat� �tmenet van, azaz a   „Hossz� vaj�d�s”-os �tmenet.  Elm�letileg Marx �s Engels alapozta meg. Az SZKP programja a k�vetkez�k�ppen hat�rozza meg a kommunizmust: „Oszt�ly n�lk�li t�rsadalmi rendszer, amelyben a termel�si eszk�z�k egys�ges k�ztulajdonban vannak, ahol megval�sul a t�rsadalom valamennyi tagj�nak teljes t�rsadalmi egyenl�s�ge, ahol az emberek sokoldal� fejl�d�s�vel egy�tt �lland�an fejl�d� tudom�ny �s technika alapj�n n�nek a termel�er�k, ahol a t�rsadalmi gazdas�g minden forr�sa teljes b�s�gben buzog, �s megval�sul a nagyszer� elv: = Mindenki k�pess�gei szerint, mindenkinek a sz�ks�gletei szerint. = A szabad �s �ntudatos dolgoz�k magas szervezetts�g� t�rsadalma, amelyben megval�sul a t�rsadalmi �nigazgat�s, a t�rsadalom jav�ra v�gzett munka mindenki sz�m�ra els�dleges �letsz�ks�glett�, felismert sz�ks�gszer�s�gg� v�lik, k�pess�geit mindenki a leghasznosabban fogja gy�m�lcs�ztetni a n�p jav�ra.”

 
Komplex Program:  a KGST 25. �l�sszak�n (1971-ben) elfogadott, a gazdas�gi egy�ttm�k�d�s tov�bbi er�s�t�s�t �s t�k�letes�t�s�t, valamint a KGST-tag�llamok szocialista integr�ci�j�nak fejleszt�s�t c�lz� tervezet. A program a t�bbi k�z�tt r�mutat: „A KGST-tag�llamok abb�l indulnak ki, hogy – a termel�er�k �ltaluk el�rt magas fejletts�gi sz�nvonala, a termel�s �s a fogyaszt�s szf�r�j�ban bek�vetkezett nagy szerkezeti v�ltoz�sok, a tudom�nyos-technikai forradalom feladatainak, a m�szaki halad�s minden eszk�zzel t�rt�n� meggyors�t�s�nak, a t�rsadalmi termel�s hat�konys�ga n�vel�s�nek �s a n�pj�l�t emel�s�nek id�szer�s�ge, valamint a szocialista termel�si viszonyok jellege �s az imperializmussal v�vott oszt�lyharc k�vetelm�nyei miatt – l�tfontoss�g� a KGST-tag�llamok gazdas�gi �s tudom�nyos-m�szaki egy�ttm�k�d�s�nek �lland� m�ly�t�se �s t�k�letes�t�se, valamint a szocialista gazdas�gi integr�ci� fejleszt�se, a t�bbi szocialista orsz�gokkal megval�sult gazdas�gi �s tudom�nyos-m�szaki kapcsolatok fejleszt�se. Az egy�ttm�k�d�s tov�bbi elm�ly�t�se �s t�k�letes�t�se, valamint a szocialista gazdas�gi integr�ci� fejleszt�se el�seg�ti a szocialista vil�grendszer gazdas�gi erej�nek n�vel�s�t, minden egyes orsz�g n�pgazdas�g�nak meger�s�t�s�t. Az egys�g er�s�d�se �s a kapitalizmussal szemben a t�rsadalmi �let minden ter�let�n jelentkez� f�l�ny – a gy�zelem fontos t�nyez�je a szocializmus �s kapitalizmus k�z�tti versenyben.” A Komplex Programban a nemzeti �s a nemzetk�zi �rdekek szoros egys�get alkotnak. Megval�s�t�sa valamennyi tag�llamnak, k�zt�k haz�nknak is �rdeke.

 
Kompromisszum:  k�lcs�n�s engedm�nyekkel j�r� megegyez�s ellent�tes ir�nyzatok, p�rtok, korm�nyok, oszt�lyok vagy m�s er�k k�z�tt valamilyen k�zvetlen, k�z�s c�l �rdek�ben. A munk�soszt�ly politik�j�ban az olyan kompromisszum helyes, amely el�seg�ti a f� c�lok el�r�s�t.

 
Koncentr�ci�: k�zpontos�t�s: 1.sz�kebb – politikai gazdas�gtani �rtelemben: gazdas�gi egys�gek (t�k�k) n�veked�se, saj�t forr�sb�l (t�kekoncentr�ci�), amikor a t�rsadalmi gazdas�g (t�rsadalmi �sszt�ke) mennyis�ge is n�vekszik. 2. T�gabb �rtelemben a termel�s �sszpontosul�sa, teh�t a centraliz�ci�t is mag�ban foglalja.

Koncepci�s Perek: olyan t�rv�nys�rt�, jogtipr� politikai perek, amelyeket koholt v�dak alapj�n folytatnak le egyes politikusok ellen. (pl. a Rajk-per)

Konjunkt�ra:  a gazdas�gi helyzet kedvez� alakul�sa, kedvez� �zletmenet. Ebben az �rtelemben t�k�s viszonyok k�z�tt az �jratermel�si ciklus, meg�l�nk�l�s �s fellend�l�s szakasz�nak felel meg. Konjunkt�r�r�l besz�lhet�nk az eg�sz gazdas�g vagy egyes �gazatok viszonylat�ban. Ellent�te a dekonjunkt�ra. T�gabb �rtelemben a konjunkt�ra, a gazdas�gi helyzet alakul�sa �ltal�ban.

 
Konkr�t Munka:  az �rutermel� munka egyik oldala, az absztrakt munka ellenp�tja, amely haszn�lati �rt�ket hoz l�tre. A konkr�t munka �ltal l�trehozott haszn�lati �rt�kek alkotj�k a t�rsadalom anyagi gazdas�g�t. Az �rutermel�s folyamat�ban a konkr�t munka viszi �t a termel�si eszk�z�k �rt�k�t az �j term�kre. A kapitalizmusban a munk�sok konkr�t munk�ja, a munk�s �ltal el��ll�tott haszn�lati �rt�k a t�k�s tulajdona lesz, mert a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdonban vannak. A konkr�t munka csak annyiban �rdekli a t�k�seket, amennyiben az �ruk haszn�lati �rt�ke az �rt�k �s az �rt�kt�bblet hordoz�ja. A szocializmusban a konkr�t munka a t�rsadalmi gazdas�g n�veked�s�nek forr�sa. Hat�konys�g�t a termel�kenys�g fejezi ki.

 
Konkurencia:  a t�k�s gazdas�gban az egyes t�k�sek, illetve t�k�s csoportok egym�s k�z�tti harca a min�l nagyobb profit�rt. A szocialista gazdas�gban a szab�lyozott piac egyik t�nyez�je, amely �szt�nzi a v�llalatokat a n�pgazdas�gi �rdekek hat�konyabb kiel�g�t�s�re.
Korpor�ci�:  1. C�hbeli, rendi, kereskedelmi vagy m�s �rdekeken alapul� egyes�l�s, test�let, t�rsul�s, sz�vets�g; 2. A fasiszta �llamok korpor�ci�s �llamoknak nevezt�k magukat, mert arra t�rekedtek, hogy a k�l�nb�z� t�rsadalmi r�tegeket foglalkoz�si �gak, hivat�sok, szakm�k stb. szerint korpor�ci�kban egyes�ts�k, �s ez�ltal a fasizmusnak oszt�lyok feletti l�tszatot adjanak.

Kozmopolitizmus:  reakci�s burzso� ideol�gia, amely tagadja az �n�ll� nemzeti l�tet, lemond a nemzeti hagyom�nyok �s kult�ra �pol�s�r�l, a haza �rdekeinek v�delm�r�l �s a nemzeti szuverenit�sr�l, k�z�mb�s a nemzettel �s a haz�val szemben. Azt hirdeti, hogy az ember vil�gpolg�r, haz�ja az eg�sz vil�g. L�nyeg�t tekintve a burzso� nacionalizmus m�sik oldala, amely a monopolt�ke nemzetk�zi jelleg�t, nemzetk�zi terjeszked�s�t t�kr�zi. A mai burzso� propaganda igen fontos ideol�giai fegyvere.

 
K�lcs�n�s Gazdas�gi Seg�ts�g Tan�csa, KGST: az eur�pai szocialista orsz�gok gazdas�gi egy�ttm�k�d�si szervezete. 1949 janu�rj�ban alakult. Alap�t� tagjai: SZU, Bulg�ria: Csehszlov�kia? Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, Rom�nia. 1949-ben csatlakozott hozz� Alb�nia, amely azonban 1962 �ta nem vesz r�szt munk�j�ban. 1950-ben tagja lett az NDK, 1962-ben Mong�lia, 1972-ben Kuba. 1964-t�l kezdve Jugoszl�via mint megfigyel� vesz r�szt a k�l�nb�z� bizotts�gok munk�j�ban. 1973-ban Finnorsz�g egy�ttm�k�d�si szerz�d�st �rt al� a KGST-vel. F� c�lkit�z�sei: a r�szt vev� orsz�gok gazdas�gi egy�ttm�k�d�s�nek tervszer� alapokra helyez�se; a rendelkez�sre �ll� termel�er�k leghat�konyabb felhaszn�l�sa �s a fejleszt�s r�v�n el�seg�teni a fejl�d�sbeli k�l�nbs�gek kiegyenl�t�d�s�t; a t�k�sorsz�gok diszkrimin�ci�j�nak ellens�lyoz�sa. A c�lkit�z�seket a KGST tagorsz�gai �gy val�s�tott�k meg, hogy �sszehangolt�k az egyes orsz�gok n�pgazdas�gi terveit; hossz� lej�rat� �ruforgalmi meg�llapod�sokat k�t�ttek, l�p�seket tettek a szakos�t�sra �s a kooper�ci�ra �s m�szaki-tudom�nyos egy�ttm�k�d�st val�s�tottak meg; egys�ges�tett�k a szabv�nyokat. A KGST hat�kony int�zm�nynek bizonyult �s megfelelt az eredetileg kit�z�tt c�loknak. A KGST szervei: a Tan�cs, a V�grehajt� Bizotts�g, a Terviroda, a Titk�rs�g, �lland� bizotts�gok �s int�zm�nyek. A KGST orsz�gok gazdas�gi egy�ttm�k�d�s�ben �j szakaszt nyitott az 1971 �vi 25. tan�cs�l�s. Ezen elfogadt�k a szocialista gazdas�gi integr�ci� Komplex Programj�t. A KGST a t�k�s restaur�ci�val megsz�nt.

K�lcs�n�s Hader�-cs�kkent�si t�rgyal�sok: a SZU �s m�s szocialista orsz�gok az eur�pai biztons�gi �s egy�ttm�k�d�si rendszer ki�p�t�s�nek r�szek�nt m�r �vek �ta javasolt�k a NATO-�llamoknak a k�t katonai t�mb fegyveres er�inek fokozatos cs�kkent�s�t. Noha a SZU kezdett�l fogva az �sszeur�pai hader�cs�kkent�s mellett foglalt �ll�st, hajland� volt kezdeti l�p�sk�nt elfogadni azt a NATO javaslatot, amely csak K�z�p-Eur�p�t �rinti. A NATO hatalmak ugyanakkor eltekintettek att�l a k�vetel�s�kt�l, hogy „ kiegyenl�tett” hader�cs�kkent�sr�l t�rgyaljanak (egy NATO-hadoszt�ly leszerel�se fej�ben k�t Vars�i Szerz�d�s-hadoszt�ly leszerel�s�t). Ilyen el�zm�nyek k�z�tt kezd�d�tt meg B�csben 1973janu�r 31-�n az el�zetes megbesz�l�s  12 NATO-orsz�g (Franciaorsz�g, Portug�lia �s Izland kiv�tel�vel) �s a Vars�i Szerz�d�s 7 �llama k�z�tt. Hossz� vita alakult ki a r�szt vev� orsz�gok st�tus�t illet�en, m�g v�g�l 1973 m�jus 14-�n teljes jog� r�sztvev�nek min�s�tett�k Belgiumot, az USA-t, Hollandi�t, Kanad�t, Luxemburgot, Nagy-Britanni�t, az NSZK-t, Csehszlov�ki�t, Lengyelorsz�got, az NDK-t �s a SZU-t, m�g speci�lis st�tusszal rendelkez� r�sztvev�nek D�ni�t, G�r�gorsz�got, Olaszorsz�got, Norv�gi�t, T�r�korsz�got, Bulg�ri�t, Magyarorsz�got �s Rom�ni�t. Miut�n siker�lt meg�llapodni az elj�r�si m�dozatokban, 1973 okt�ber 30-�n megkezd�dtek B�csben az �rdemi t�rgyal�sok, amelyek az eur�pai �s az �ltal�nos nemzetk�zi helyzet f�ggv�nyek�nt �vekig elh�z�dnak.
Ma az USA ,�s az Orosz F�der�ci� k�z�tt folynak START t�rgyal�sok, mint vezet� kapitalista hatalmak k�z�tti ellent�tek csillap�t�sa �rdekben.

 
„K�z�poszt�ly T�rsadalma”: a burzso� propaganda �ltal n�pszer�s�tett „elm�let”, amely szerint a fejlett t�k�s orsz�gokban fokozatosan megsz�nnek az oszt�lyok, illetve egy �j k�z�poszt�lyban integr�l�dnak. Ez az �j k�z�poszt�ly mag�ba olvasztja a munk�sokat �s a t�k�seket egyar�nt. Az „elm�let” c�lja, hogy elterelje a figyelmet az oszt�lyk�l�nbs�gekr�l.

 K�zt�rsas�g:  respublika: olyan �llamforma, amelyben az �llamf�t �s a legfels�bb �llamhatalmi, t�rv�nyhoz� szervet (parlamentet) az alkotm�nyban meg�llap�tott m�don �s id�tartamra v�lasztj�k, a v�grehajt� hatalom (korm�ny) e t�rv�nyhoz� szerv el�tt felel�s. A k�zt�rsas�gi rendszer �nmag�ban m�g nem hat�rozza meg az �llam oszt�lyjelleg�t. K�zt�rsas�g l�tezett m�r az �kori rabszolgatart� �llamokban (G�r�gorsz�gban, R�m�ban), majd a feudalizmus keresked�v�rosaiban (Velenc�ben, Firenz�ben, Genov�ban, Novgorodban) is. A kapitalizmus idej�n l�trej�ttek a burzso� k�zt�rsas�gok (a legt�bb kapitalista �llamform�ja k�zt�rsas�g), amelyekben a burzso�zia (a fejlett orsz�gokban napjainkban a monopolt�k�sek) diktat�r�ja val�sul meg. A k�zt�rsas�g szocialista form�ja els�nek a SZU-ban alakult ki.
 Ma a Magyar K�zt�rsas�g=Burzso� K�zt�rsas�g.

 
Kultur�lis Forradalom: a szocialista forradalom egyik �ltal�nos t�rv�nyszer�s�ge. Azt jelenti, hogy a forradalomnak t�bb�-kev�sb� r�vid id� alatt �t kell �p�tenie az eg�sz n�pm�vel�st, hozz�f�rhet�v� kell tennie a sz�les n�pt�megek sz�m�ra a kult�ra legmagasabb rend� v�vm�nyait. Ezzel l�trej�nnek a sz�ks�ges felt�telek ahhoz, hogy a dolgoz�k k�zvetlen�l r�szt vegyenek a gazdas�gi, �llami �s t�rsadalmi �let ir�ny�t�s�ban, hogy kinevel�dj�n a szocialista �rtelmis�g �s l�trej�jj�n az �j, szocialista kult�ra. A kultur�lis forradalom az egyes orsz�gokban a szocialista fel�p�t�s felt�teleinek megfelel� saj�tos form�ban val�sul meg. A Szovjetuni�ban a kultur�lis forradalom kivezette Oroszorsz�g dolgoz� t�megeit a szellemi rabs�gb�l �s s�t�ts�gb�l; az orsz�g, amelyben a lakoss�g t�bbs�ge azel�tt �r�studatlan volt, hatalmas l�ptekkel indult el a kult�ra cs�csai fel�. Ma a Szovjetuni�ban ismeretlen az �r�studatlans�g, magas sz�nvonalon �ll a k�zoktat�s, a tudom�ny, a technika, a kult�ra.

 
Legnagyobb Kedvezm�ny Elve:  a nemzetk�zi kereskedelemben alkalmazott elv, amely szerint a szerz�d� felek a szerz�d�sben meghat�rozott ter�leteken egym�snak k�lcs�n�sen biztos�tj�k mindazokat a kereskedelmi, v�m stb. kedvezm�nyeket, amelyeket b�rmelyik m�s �llamnak ny�jtanak vagy ny�jtani fognak. A szocialista �s t�k�s orsz�gok k�zti viszonyok normaliz�l�sa megk�veteli, hogy a legnagyobb kedvezm�ny elve �rv�nyes�lj�n a gazdas�gi kapcsolatokban.

 
L�lektani Hadvisel�s:  (pszichol�giai h�bor�): h�bor� vagy h�bor�s el�k�sz�letek idej�n a szemben �ll� felek m�dszere a pszichol�giai, norm�lis er� gyeng�t�s�re. a m�sodik vil�gh�bor� ut�n az imperialista k�lpolitika egyik fontos t�nyez�je. C�lja a szocialista orsz�gok egys�g�nek megbont�sa, a burzso� ideol�gia terjeszt�se, a fellaz�t�si politika �rv�nyes�t�se. Nagy anyagi er�forr�sokkal rendelkez� propagandaszervezeteket �ll�tottak e politika szolg�lat�ba: Szabad Eur�pa R�di�, Amerika Hangja stb.
Ma a t�k�s restaur�ci� megtart�sa �rdek�ben a burzso�zia alkalmazza a l�lektani hadvisel�s m�dszereit �s eszk�zeit a baloldali p�rtok, �s mozgalmak ellen�ben.

 
Lenin, Vlagyimir Iljics (1870-19249):  Marx �s Engels m�v�nek folytat�ja, az oroszorsz�gi munk�soszt�ly �s a vil�gproletari�tus�nak vezet�je, a Szovjetuni� Kommunista P�rtja �s a szovjet �llam megalap�t�ja. 1870-ben Szimbirszkben (a mai Uljanovszkban) sz�letett. 1877-ben fejezte be a gimn�ziumot �s a kaz�nyi egyetem jogi kar�ra iratkozott be. Itt di�kmozgalomban val� r�szv�tel��rt letart�ztatt�k �s rend�ri fel�gyelet al� helyez�s mellett sz�m�zt�k. 1891-ben, a p�terv�ri egyetemen mag�n�ton fejezete be tanulm�nyait. Lenin Kaz�nyban (1888-1889) �s Szamar�ban (1889-1893-ban) tanulm�nyozta a marxista elm�letet, ennek hat�s�ra marxist�v� v�lt �s Szamar�ban megszervezte az els� marxista csoportot. 1893-ban P�terv�rra k�lt�z�tt �s a p�terv�ri marxist�k vezet�je lett. Itt igen jelent�s munk�t v�gzett a munk�sok k�z�tt. 1894-ben �rta meg els� jelent�s m�v�t, a „Kik azok a n�pbar�tok �s hogyan hadakoznak a szoci�ldemokrat�k ellen” c�mmel, melyben bebizony�totta a narodnyikok elm�let�nek �s taktik�j�nak tarthatatlans�g�t �s megmutatta Oroszorsz�g munk�soszt�ly�nak a harc igazi �tj�t. 1895.ben a „Harci Sz�vets�g a munk�soszt�ly felszabad�t�s�ra” nev� szervezetben egyes�tette P�terv�r marxista csoportjait. R�viddel k�s�bb letartoztatt�k, beb�rt�n�zt�k, majd Szib�ri�ba sz�m�zt�k. 1900 elej�n k�lf�ldre sz�k�tt, ahol megalap�totta az els� �sszoroszorsz�gi marxista �js�got, az „Iszkr�”-t. az „Ikszkr�”-nak rendk�v�l nagy szerepe volt az �j t�pus� marxista p�rt megalakul�s�ban �s els� programj�nak kidolgoz�s�ban, melyet a reformist�k az opportunist�k elleni harcban val�s�tottak meg. 1903-ban, az OSZDMP II. kongresszus�n alakult meg a Bolsevik P�rt, mely az orosz prolet�ri�tust �s a dolgoz� paraszts�got Lenin vezet�s�vel harcba vitte a c�ri �nk�nyuralom ellen, a szocialista t�rsadalmi rend megteremt�s��rt. E harc egyes szakaszai: 1905-ben az orosz polg�ri demokratikus forradalom; 1917-ben a febru�ri forradalom �s a gy�zelmes Okt�beri Szocialista Forradalom. Lenin rendk�v�li t�rt�nelmi �rdeme, hogy Marx �s Engels hal�la ut�n az �j t�rt�nelmi felt�teleknek megfelel�en alkot� m�don alkalmazta �s tov�bbfejlesztette a marxizmus tanait, konkretiz�lva azt az orosz �s a nemzetk�zi forradalmi mozgalom tapasztalataira. A t�k�s termel�s elemz�s�t – amit Marx a „T�k�”-ben m�r kidolgozott – Lenin az „Imperializmus legfels�bb foka” c�m� munk�j�ban (1916) folytatta, �s felt�rta az imperializmus gazdas�gi �s politikai fejl�d�s�nek t�rv�nyszer�s�geit. A leninizmus alkot� szelleme jut kifejez�sre a szocialista forradalom Lenin �ltal kidolgozott elm�let�ben. Ebben bebizony�totta, hogy az �j t�rt�nelmi felt�telek k�z�tt lehet�s�g van a szocializmus gy�zelm�re el�sz�r egy vagy egyn�h�ny orsz�gban, ez�rt nem sz�ks�gszer� a forradalom egyidej� gy�zelme az �sszes fontosabb t�k�s orsz�gokban. Lenin dolgozta ki a proletari�tus p�rtj�r�l, mint a proletari�tus vezet� �s szervez� erej�r�l sz�l� elm�letet, amelynek �rtelm�ben marxista p�rt n�lk�l lehetetlen a prolet�rdiktat�ra kiv�v�sa �s a kommunista t�rsadalom fel�p�t�se. Lenin lett az els� prolet�r�llam vezet�je. Ez az �llam az � ir�ny�t�s�val meg tudta v�deni l�t�t a bels� �s k�ls� ellens�g elleni harcban, �s r�t�rhetett a szocializmus b�k�s �p�t�s�re. Lenin dolgozta ki – Marx �s Engels elm�let�t tov�bbfejlesztve – a szocializmus �p�t�s�nek konkr�t programj�t a Szovjetuni�ban, �s e programot a p�rt �s az eg�sz szovjet n�p vez�relv�v� tette. A marxizmus egyes alkot�r�szeinek, �gy a filoz�fia fejl�d�s�nek is �j korszaka f�z�dik Lenin nev�hez. Kezdett�l fogva nagy figyelmet ford�tott a dialektikus �s a t�rt�nelmi materializmus tov�bbfejleszt�s�re. Sz�m�ra a marxista filoz�fia az �j t�rt�nelmi korszakban a munk�soszt�ly �s annak p�rtja el�tt felmer�l� k�rd�sek megold�s�nak eszk�ze volt. A marxista filoz�fi�t egy sor �j eszm�vel is gazdag�totta. 1908-ban �rta meg alapvet� filoz�fiai m�v�t, „A materializmus �s empiriokriticizmus” c�mmel. E m�v�ben m�lyrehat�an elemezte a dialektikus materializmus talaj�n a term�szettudom�nyok �j eredm�nyeit, tov�bbfejlesztette a marxista filoz�fia alapvet� t�teleit, k�l�n�sen az ismeretelm�letet (a materialista visszat�kr�z�d�si elm�let tudom�nyos megalapoz�sa; az objekt�v igazs�g �s fejl�d�s�nek dialektik�ja a viszonylagos igazs�gt�l az abszol�t igazs�g fel�; az anyag, a t�r �s id�, tov�bb� az oks�g kateg�ri�inak meghat�roz�sa; az anyag saj�toss�gainak bonyolults�ga �s kimer�thetetlens�ge stb.). Lenin megl�tta a machizmusban a modern polg�ri �s revizionista filoz�fi�nak azt a tendenci�j�t, amely a materializmust �j m�dszerekkel k�v�nja al��sni, s a gnoszeol�gi�ra �s logik�ra specializ�lva mag�t, pr�b�lja v�delmezni az idealizmust. A machizmusra vonatkoz� kritik�ja mindm�ig id�szer�, �s ma is a reakci�s filoz�fi�k elleni harcra neveli a marxist�kat. Lenin rendk�v�li hat�rozotts�ggal vetette fel a filoz�fia p�rtoss�g�nak k�rd�s�t, megk�vetelve a marxist�kt�l az idealizmus �s metafizika minden v�lfaja elleni k�vetkezetes harcot. Lenin sokat tett a materialista dialektika tov�bbfejleszt�se �rdek�ben, amelyet a „marxizmus lelk�nek”, a marxizmus elm�leti fundamentum�nak nevezett. Bebizony�totta a dialektik�nak, mint a fejl�d�s elm�let�nek sokoldal�s�g�t, �s megalkotta a dialektika, a logika �s az ismeretelm�let egybees�s�r�l �s egys�g�r�l sz�l� rendk�v�l fontos t�tel�t. Lenin ezen a t�ren a „Filoz�fiai f�zetek”-ben �rdekes gondolatok t�meg�t ny�jtotta, utalva arra, hogy a dialektika, a logika �s az ismeretelm�let egys�g�nek mintaszer� megval�sul�sa Marx „A t�ke” c�m� m�ve. Lenin e gondolatai a dialektika tov�bbi kidolgoz�s�nak eg�sz programj�t alkotj�k. A gazdas�g, a politika, a strat�gia �s taktika legk�l�nb�z�bb k�rd�seivel foglalkoz� m�vei fel�lm�lhatatlan p�ld�i a dialektika re�lis �letre val� alkalmaz�s�nak. „A harcos materializmus jelent�s�g�r�l” (1922) c�m� cikk�ben Lenin kijel�lte a marxista filoz�fia fejl�d�s�nek tov�bbi feladatait a vall�sos vil�gn�zet elleni harc ter�n is, ezek az �tmutat�sok ma is id�szer�ek. Lenin a marxista filoz�fia legnagyobb v�vm�nyainak a materialista t�rt�netfelfog�st tekintette. A t�rt�nelmi materializmusban a t�rsadalom fejl�d�st�rv�nyei meg�rt�s�nek �s a t�rsadalom szocialista �talak�t�s��rt folytatott forradalmi harcnak elm�leti alapj�t l�tta. Az �j korszak gazdas�gi, politikai �s szellemi �let�t alkot� m�don vizsg�lta �s ezen kereszt�l tov�bbfejlesztette a marxista szociol�gi�t. Igen jelent�sek az oszt�lyokr�l �s az oszt�lyharcr�l, az �llamr�l �s a forradalomr�l (�llam �s forradalom-1917), tov�bb� a n�pt�megeknek a szocialista forradalomban �s a kommunista t�rsadalom �p�t�s�ben j�tszott szerep�r�l, a t�megek, a p�rt �s a vez�rek kapcsolat�r�l sz�l� tanulm�nyai (Baloldalis�g, a kommunizmus gyermekbetegs�ge-1920). A szocialista �p�t�s sor�n jelentkez� �j t�rsadalmi t�rv�nyszer�s�geknek megfelel� �j eszm�ket dolgozott ki a gazdas�g �s a politikaviszony�r�l, a kult�r�r�l �s a kult�rforradalomr�l, a szocialista erk�lcsr�l, a szocialista m�v�szetr�l stb. Jelent�s Lenin elm�leti munk�ss�ga a marxista filoz�fiat�rt�net ter�let�n is. M�lyensz�nt�an �s tal�l�an �rdekelte a m�lt filoz�fusait (az �kori filoz�fusokat, a francia materialist�kat, Kantot, Hegelt stb). Nagyra becs�lte az orosz forradalmi demokrata gondolkod�k – Belinszkij, Herzen, Csernisevszkij stb. – szerep�t. A leninizmus mint a marxizmus folytat�sa �s tov�bbfejleszt�se, a marxizmus-leninizmus mint egys�ges elm�let, korunkban a b�k��rt, a demokr�ci��rt �s a szocializmus�rt harcol� halad� emberis�g vil�gn�zete, amely persze tov�bbfejleszt�st ig�nyel, �s a r�rak�d�sokt�l  val� megtiszt�t�st.

 
L�nyeg �s Jelens�g:  filoz�fiai kateg�ri�k, amelyek a val�s�g minden objektum�ra sz�ks�gszer�en jellemz� oldalakat t�kr�zik. A l�nyeg a t�rgy legm�lyebb, legtart�sabb tulajdons�gainak �s viszonyainak az �sszess�ge, amely meghat�rozza l�trej�tt�t, jelleg�t �s fejl�d�s�nek ir�ny�t. A jelens�g a t�rgy sokf�le, k�ls�, v�ltoz�, �rz�ki �ton k�zvetlen�l felfoghat� tulajdons�gainak �s viszonyainak �sszess�ge, a l�nyeg megnyilv�nul�s�nak, megjelen�s�nek a m�dja. Az idealist�k hamis magyar�zat�t adj�k e kateg�ri�knak: vagy eszmeinek tartj�k a l�nyeget, vagy a jelens�get szubjekt�vnek, a l�nyeget pedig objekt�vnek �s megismerhetetlennek, vagy eleve szubjekt�vnek min�s�tik mag�nak a l�nyegnek �s jelens�gnek a megk�l�nb�ztet�s�t, avagy pedig teljesen tagadj�k a l�nyeget, a jelens�get pedig az �rz�kel�ssel azonos�tj�k. A l�nyeg �s a jelens�g elv�laszthatatlan egys�get alkot; amik�nt nincsen „tiszta”, „mag�nval�” l�nyeg, �gy nincs l�nyeg n�lk�li jelens�g sem; „a l�nyeg megjelenik, a jelens�g l�nyegi” (Lenin m�vei). A l�nyeg �s jelens�g egys�ge egym�sba val� �tmenet�kben is megnyilv�nul. Az, ami egy bizonyos esetben (meghat�rozott vonatkoz�sban) l�nyeg, m�s esetben (illetve m�s vonatkoz�sban) lehet jelens�g �s megford�tva. A l�nyeg �s jelens�g egys�g�ben azonban bels� ellentmond�s van, a l�nyeg �s jelens�g az ellentmond�s oldalai. A l�nyeg a meghat�roz�, a jelens�g a meghat�rozott; a jelens�g k�zvetlen�l adott, a l�nyeg rejtett; a jelens�g jegyeiben gazdagabb mint a l�nyeg, a l�nyeg azonban m�lyebb; a l�nyeg a t�rgyban mindig egy, ez azonban a jelens�gek sokas�g�ban jelenik meg; a jelens�g mozg�konyabb a l�nyegn�l, ugyanaz a jelens�g k�l�nb�z�, s�t ellent�tes l�nyegek megnyilv�nul�sa lehet; a jelens�g kifejezheti a l�nyeget hamisan, nem adekv�t m�don (l�tszat). De nemcsak a l�nyeg �s jelens�g k�z�tt van ellentmond�s, hanem mag�ban a l�nyegben is, ezek az ellentmond�sok a t�rgy alapvet� ellentmond�sai, amelyek eg�sz�ben meghat�rozz�k fejl�d�s�t. A dialektikus materializmus, a metafizik�val ellent�tben, elismeri a l�nyeg v�ltozhat�s�g�t. A l�nyeg �s a jelens�g ellentmond�sa okozza a megismer�s folyamat�nak bonyolult, ellentmond�sos jelleg�t „…. minden tudom�ny f�l�sleges volna, ha a dolgok megjelen�si form�ja �s l�nyege k�zvetlen�l egybeesn�k…”  (Marx, A t�ke). A megismer�s c�lja  a jelens�gt�l a l�nyeghez val� sz�ntelen k�zeled�s, a dolgok mind m�lyebb l�nyeg�nek felt�r�sa a k�ls� jelens�gek m�g�tt, a l�nyeg k�l�nb�z� megjelen�si m�djai okainak kider�t�se. Az ember a k�zvetlen �rz�ki szeml�let �tj�n a felsz�nen lev� jeleneket ismeri meg. A l�nyeg megismer�se viszont az elvont gondolkod�s seg�ts�g�vel t�rt�nik. A jelens�gt�l a l�nyeghez val� �tmenet a tudom�nyos megismer�sben a k�s�rlett�l (megfigyel�st�l) a le�r�son kereszt�l az interpret�ci�hoz val� �tmenet specifikus form�j�t �lti.

L�nyeges �s L�nyegtelen Tulajdons�gok:  a dolgok vagy jelens�gek tulajdons�gai, amelyek az azokban bet�lt�tt szerep tekintet�ben k�l�nb�znek. A t�rgy l�nyeges tulajdons�gai n�lk�l nem l�tezhet, de valamely l�nyegtelen tulajdons�ga n�lk�l igen. A l�nyeges tulajdons�gok a t�rgy l�nyeg�b�l fakadnak. A filoz�fi�ban l�nyeges tulajdons�gokat attributumoknak, a l�nyegtelen tulajdons�gokat akcidenci�knak nevezik. A tulajdons�gok megk�l�nb�ztet�s�nek a dolgokr�l alkotott ismeretek min�s�t�se, mint a t�rgyak objekt�v l�tez�s�b�l ered� meghat�rozott �rt�kel�s szempontj�b�l van jelent�s�ge. A szubjekt�v idealizmus a l�nyeges �s l�nyegtelen tulajdons�gokat a szubjektum szempontj�b�l magyar�zza �s mag�ban a term�szetben nem tal�l ilyen k�l�nbs�get. A tulajdons�gok meg�t�l�s�ben neh�zs�get okoz az, hogy a megismer�s kezdeti szakasz�n mind a l�nyeges, mind a l�nyegtelen tulajdons�gokat logikai �ton, �sszehasonl�t�s r�v�n t�rjuk fel. A val�s�gos megk�l�nb�ztet�s k�s�bb, a tulajdons�goknak a l�nyegb�l val� levezet�se alapj�n t�rt�nik, amikor a l�nyeges �ltal�nosk�nt mutatkozik. A l�nyeges tulajdons�gok megk�l�nb�ztet�s�nek d�nt� felt�tele az emberi gyakorlat, amiben a dolog a maga l�nyeges tulajdons�gaiban jelenik meg.

L�t:  1. Filoz�fiai fogalom a tudatt�l f�ggetlen�l l�tez� objekt�v vil�g, az anyag jel�l�s�re. A t�rsadalomra vonatkoztatva a „t�rsadalmi �let” kifejez�s haszn�latos. A dialektikus materializmus, amely a vil�g anyagis�g�t �s a l�tet azonos fogalmaknak tekinti, elveti a l�t idealista elk�pzel�s�t, valamint a l�tnek a tudati aktusb�l val� levezet�s�re tett idealista k�s�rleteket. Ugyanakkor nem elegend� csup�n a l�t objekt�v volt�nak a hangs�lyoz�sa, mivel ez esetben tiszt�zatlan marad a l�t materi�lis vagy ide�lis jelleg�nek k�rd�se. A dialektikus materializmus a l�tet tekinti els�dlegesnek, a tudatot m�sodlagosnak, mindamellett a tudatot nemcsak passz�v t�kr�z�d�s�k�nt fogja fel, hanem akt�v er�k�nt, amely hat�st gyakorol a l�tre. 2. A leg�ltal�nosabb �s legelvontabb fogalom, amely �ltal�ban valaminek a l�tez�s�t jel�li. Ebben az esetben a l�tet meg kell k�l�nb�ztetni a realit�st�l, a l�tez�st�l, a val�s�gt�l stb., mint az objekt�v folyamatok �s jelens�gek konkr�tabb �s m�lyebb jellemz�it�l.

 
L�t�rt Val� K�zdelem:  az �l� szervezetek ellen�ll�sa az �lettelen �s �l� term�szet azon t�nyez�ivel szemben, amelyek fennmarad�sukra �s szaporod�sukra n�zve kedvez�tlenek. A l�t�rt val� k�zdelemben a k�rnyezet felt�teleihez legjobban alkalmazkod� egyedek maradnak �letben �s hozz�k l�tre a leg�letk�pesebb ut�dokat. A l�t�rt val� k�zdelem az egy falhoz tartoz� egyedek �s k�l�nb�z� fajok egyedei k�z�tt k�lcs�n�s  viszony form�ja, a n�v�ny �s �llatvil�g evoluci�j�nak t�nyez�je. A l�t�rt val� k�zdelemnek az emberi t�rsadalomra val� megengedhetetlen kiterjeszt�se volt a forr�sa a burzso� szociol�gia egyik legreakci�sabb �ramlat�nak: a szoci�ldarwinizmusnak.

 
L�tez�s:  a v�ltoz� dolgok eg�sz sokf�les�ge �sszef�gg�seikben �s k�lcs�nhat�saikban. A dolgok l�tez�se nem korl�tozhat� bels� l�nyeg�kre, vagy puszt�n l�t�kre. Hib�sak azok a filoz�fiai elm�letek, amelyek a l�nyeget, mint a dolgok alapj�t f�l�be helyezt�k l�tez�s�knek, �s ezt alacsonyabb rend�nek, v�letlennek �s r�vid �let�nek tartott�k. De hib�s az az elm�let is, amely a dolgok l�tez�s�t l�nyeg�k f�l� helyezi, �s vagy egy�ltal�n tagadja a l�nyeg l�tez�s�t, vagy felfoghatatlannak, az emberi megismer�s �s gyakorlat sz�m�ra el�rhetetlennek tartja. Val�j�ban sem a l�nyeg nem lehets�ges a l�tez�s n�lk�l, (mivel a l�nyeg �nmag�ban a vil�g teljes mozdulatlans�g�t jelenten�, aminek semmi k�ze a term�szet �s a t�rsadalom val�s�gos �let�hez), sem a l�tez�s nem lehets�ges l�nyeg n�lk�l (mivel az �nmag�ban vett l�tez�s eset�n csak a k�ls�dleges, a nyugalom n�lk�li szakadatlan v�ltoz�, a v�letlen r�gz�t�dn�k). Csak a l�tez�s �s a l�nyeg, a l�t �s a l�tez�s egys�ge teszi lehet�v�, hogy minden l�tez�t meg�rts�nk.

Luk�cs Gy�rgy: (1885-1971) filoz�fus �s eszt�ta, akad�mikus. Munk�ss�g�t mint eszt�ta a „Nyugat”-ban �s a „Huszadik Sz�zad”- ban megjelent essz�ivel kezdte, majd t�bb �n�ll� tanulm�nyk�tete jelent meg a dr�ma �s a reg�ny t�rt�neti fejl�d�s�r�l.(„A l�lek �s a form�k”1910; „A modern dr�ma fejl�d�s�nek t�rt�net�r�l”1911). Ekkor m�g a n�met idealista filoz�fia talaj�n �llt, s �r�sait romantikus sz�nezet� antikapitalizmus jellemezte. A Tan�csk�zt�rsas�g alatt a kultur�lis �gyek n�pbiztosa volt. 1919 ut�n B�csbe emigr�lt. 1923-ban n�met nyelven jelent meg els� marxista ig�ny� m�ve („Geschichte und Klassenbewusstsein”  - T�rt�nelem �s oszt�lytudat), amelyben a hegeli dialektika elemz�se sor�n nem emeli ki kell�k�ppen a hegeli dialektika �s a marxista dialektika k�l�nb�z�s�g�t. K�s�bb N�metorsz�gban, majd a Szovjetuni�ban folytatta munk�ss�g�t. Igyekezett lek�zdeni a hegeli idealista filoz�fia kor�bbi hat�s�t, az ifj� Hegelr�l �rott munk�ja azonban m�g mindig a hegeli filoz�fia eszm�ny�t�se. Luk�cs 1945-ben visszat�rt Magyarorsz�gra, a budapesti egyetem tan�ra lett, �s a kibontakoz� kultur�lis �letben jelent�s szerepe volt; t�bbek k�z�tt eredm�nyesen terjesztette a realizmus eszm�j�t a formalista t�rekv�sekkel szemben. A realizmusr�l adott eszt�tikai-filoz�fiai elemz�sei l�nyeges pozit�v eredm�nyek mellett hib�kat is tartalmaznak: t�l�rt�kelte a kritikai realizmust �s al�becs�lte a szocialista realizmus eredm�nyeit �s lehet�s�geit. �rt�kel�seiben h�tt�rbe szorultak az oszt�lyharc �s a prolet�rdiktat�ra aktu�lis probl�m�i („Irodalom �s demokr�cia”,1947; „A polg�ri filoz�fia v�ls�ga”,1949). E n�zeteit1949-ben Rudas L�szl�, R�vai J�zsef �s m�sok �lesen b�r�lt�k. K�s�bb – r�szleges �nb�r�lat�nak eredm�nyek�nt – megjelentette tanulm�nyk�tet�t a szovjet irodalom kiemelked� alkot�sair�l („Szocialista realizmus”1952). „Az �sz tr�nfoszt�sa”(1952) c�m� m�v�ben az irracionalista filoz�fia sz�mos ir�nyzat�nak sokoldal�, �rt�kes elemz�s�t �s b�r�lat�t adta. 1957-ben jelent meg „A k�l�nbs�g mint eszt�tikai kateg�ria” c�m� tanulm�nya, majd 1964-ben n�met nyelven �tfog� eszt�tikai m�ve („Die eingenart des Asthetischen” – Az eszt�tikum saj�toss�ga). 1976-ban jelent meg posztumusz m�ve „A t�rsadalmi l�t ontol�gi�j�r�l”.

Magyar Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g, KISZ: az MSZMP vezet�se alatt m�k�d� ifj�s�gi t�megszervezet. Magyarorsz�gon 1918 november�ben alakult meg a kommunista ifj�s�gi mozgalom Ifj�munk�sok Orsz�gos Sz�vets�ge (IOSZ) n�ven. Miut�n az IOSZ egyes�lt a Szocialista Ifj�munk�sok Sz�vets�g�vel, Kommunista Ifj�munk�sok Magyarorsz�gi Sz�vets�ge (KIMSZ) n�ven m�k�d�tt tov�bb(1919 �prilis 6-t�l). Tagjai akt�van r�szt vettek a Tan�csk�zt�rsas�g megszil�rd�t�s�ban, v�delm�ben, a szocialista kult�ra terjeszt�s�ben. Az ellenforradalmi rendszer idej�n a KIMSZ illeg�lisan m�k�d�tt �s h�si harcot v�vott a dolgoz� fiatalok szoci�lis �s kultur�lis helyzet�nek jav�t�s��rt, a SZU ellen k�sz�l� h�bor� elh�r�t�s��rt, az ifj�s�g politikai jogai�rt. A fasiszta terror sok �ldozatot k�vetelt a KIMSZ soraib�l. 1936-ban ideiglenesen feloszlatt�k a KIMSZ sejtjeit. A kommunista fiatalok ett�l kezdve a szakszervezetek ifj�s�gi csoportjaiban �s a Szoci�ldemokrata P�rt szervezeteiben m�k�d� leg�lis ifj�s�gi csoportokban tev�kenykedtek. 1936-ban a kommunist�k ker�ltek t�bbs�gbe az Orsz�gos Ifj�s�gi Bizotts�gban (OIB). Az OIB �s az SZDP ifj�s�gi vezet� szervek�nt 1930-ban alakult. Az illeg�lis KMP ir�ny�t�s�val a kommunista fiatalok nagy befoly�sra tettek szert, �s jelent�s eredm�nyeket �rtek el a szakszervezeti �s szoci�ldemokrata fiatalok balratol�d�s�ban, a KMP �ltal meghirdetett munk�segyess�g �s antifasiszta n�pfrontpolitika n�pszer�s�t�s�ben. 1944 okt�ber 28-�n �jj�alakult a KIMSZ, Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g (KISZ) n�ven. Feladat�ul t�zte ki az ifj�s�g mozg�s�t�s�t a n�met megsz�ll�k elleni harcra. A KISZ kezdem�nyez�s�vel alakult meg 1944 november�ben a Magyar Ifj�s�g Szabads�gfrontja. A KISZ fegyveres csoportokat szervezett, melyek h�siesen harcoltak a megsz�ll�k �s magyar cinkosaik ellen. 1945 febru�rj�ban, Budapest felszabadul�sa ut�n a KISZ besz�ntette m�k�d�s�t, mert a p�rt kezdem�nyez�s�re �s vezet�s�vel megalakult a Magyar Demokratikus Ifj�s�gi Sz�vets�g (MADISZ). Az ifj�s�g demokratikus egys�g�t azonban a MADISZ nem tudta megval�s�tani, mert a koal�ci�ban r�szt vev� p�rtok jobboldali er�i l�trehozt�k saj�t ifj�s�gi  szervezet�ket �s r�videsen �jb�l m�k�dni kezdtek a reakci�s ifj�s�gi szervezetek. Az ifj�s�gi egys�g megbont�s�ra a demokratikus er�k v�lasza  az ifj�s�g egyes r�tegeit t�m�r�t� szervezetek l�trehoz�sa volt . l�trej�tt az ifj�munk�s mozgalom trad�ci�j�ra t�maszkod� Szakszervezeti Ifj�munk�s �s Tanoncmozgalom (SZIT). Kommunista kezdem�nyez�sre fejl�d�snek indult az egyetemist�k szervezete, a Magyar Egyetemist�k �s F�iskol�sok Egys�ges Sz�vets�ge. (MEFESZ), a N�pi Koll�giumok Orsz�gos Sz�vets�ge (N�KOSZ) �s a gyermekeket t�m�r�t� �tt�r�mozgalom. Minden szervezetek munk�j�nak koordin�l�s�ra 1946 m�rcius�ban megalakult a Magyar Ifj�s�g Orsz�gos Tan�csa (MIOT). A szocialista forradalom el�rehalad�sa megteremtette az egys�ges ifj�s�gi szervezet megalak�t�s�nak felt�teleit. 1948 tavasz�n l�trej�tt az egyes r�tegszervezeteket �sszefog� Magyar Ifj�s�g N�pi Sz�vets�ge (MINSZ) �s ezzel egyid�ben megsz�ntek az egyes p�rtok ifj�s�gi szervezetei. 1950  j�nius�ban sor ker�lt a szervezeti sz�ttagolts�g megsz�ntet�s�re �s megalakult a Dolgoz� Ifj�s�g Sz�vets�ge (DISZ). A DISZ mozg�s�totta az ifj�s�got a szocializmus �p�t�s�re. A sikerek mellett azonban hib�kat is elk�vetett, melyek �sszef�ggtek az akkori p�rtvezet�s hib�ival. Az ellens�ges er�k az ellenforradalom el�k�sz�t�se idej�n nagy s�lyt helyeztek arra, hogy megbonts�k az ifj�s�gi egys�get �s felbomlassz�k a DISZ-t. Az ellenforradalom napjaiban az ifj�s�g egy kis r�sz�t siker�lt a reakci�nak f�lrevezetni �s felhaszn�lni szocialistaellenes c�ljai �rdek�ben, s�t hozz�kezdett a r�gi fasiszta, f�lfasiszta, polg�ri ifj�s�gi szervezetek l�trehoz�s�hoz. Az ellenforradalom lever�se ut�n r�vid ideig m�g m�k�dtek egyes r�tegszervezetek, de a szocialista hatalom megszil�rd�t�sa lehet�v� tette a p�rt vezet�se alatt �ll� egys�ges ifj�s�gi szervezet megteremt�s�t. 1957 m�rcius�ban megalakult a KISZ. A KISZ az MSZMP vezet�s�vel, a marxizmus-leninizmus alapj�n m�k�dik. F� feladata seg�teni a p�rtnak az ifj�s�g szocialista nevel�s�ben, mozg�s�tani a fiatalokat a szocializmus �p�t�s�re. A KISZ tev�kenyen r�szt vesz az ifj�s�got �rint� probl�m�k megold�s�ban. Az MSZMP K�zponti Bizotts�ga 1970 febru�r 18-i �l�s�n foglalkozott az ifj�s�gpolitika k�rd�seivel. Hat�rozat�ban r�szletesen foglalkozik a p�rtszervezetek ifj�s�ggal kapcsolatos feladataival, a KISZ kommunista jelleg�nek er�s�t�s�vel. A hat�rozat szerint az ifj�s�ggal kapcsolatos teend�k koordin�l�sa �rdek�ben l�tre kell hozni a K�zponti Bizotts�g, a Bp-i �s megyei p�rtbizotts�gok ifj�s�gi munkabizotts�gait. A Minisztertan�cs mellett l�trehoztak egy bizotts�got, melynek feladata, hogy az �llami �let ter�let�n ellen�rizze �s koordin�lja az ifj�s�ggal kapcsolatos munk�t. A KISZ tagja a Demokratikus Ifj�s�gi Vil�gsz�vets�gnek. A szervezet megsz�nt a rendszerv�lt�ssal. A KISZ a rendszerv�lt�ssal megsz�nt, helyette k�l�nb�z� ifj�s�gi szervezetek j�ttek l�tre �s ezen bel�l baloldali, kommunista ir�nyults�g�ak is.

Magyar Szocialista Munk�sp�rt, MSZMP:  A Magyar N�pk�zt�rsas�g vezet�, marxista-leninista p�rtja. 1918 november 24-�n alakult a Kommunista Magyarorsz�gi P�rtja (KMP) n�ven. A p�rt vezet�je Kun B�la lett. A p�rt programja kifejezte a n�p akarat�t, �gy r�vid id� alatt a n�pt�megek t�bbs�ge a p�rtot k�vette, s ez megteremtette a prolet�rdiktat�ra egyik legfontosabb felt�tel�t. 1919 m�rcius 21-�n a prolet�ri�tus �tvette a hatalmat, kiki�ltott�k a Tan�csk�zt�rsas�got. A t�ler�ben lev� imperialist�k azonban levert�k a Tan�csk�zt�rsas�got, �s elkezd�d�tt a kegyetlen Horthy-rendszer. A kommunist�k ellen f�ktelen terror kezd�d�tt, sok ezer kommunist�t k�zt�k sz�mos vezet�t meggyilkoltak �s sokan emigr�ci�ba k�nyszer�ltek. A p�rt s�lyos illeg�lis k�r�lm�nyek k�z�tt folytatta harc�t, nagy mozgalmakat szervezett, k�l�n�sen a gazdas�gi v�ls�g �veiben. Az uralkod� oszt�ly kegyetlen terrorral v�laszolt a megmozdul�sokra. A KOMMINTERN VII. kongresszusa ut�n a p�rt munk�segys�g er�s�t�s�t �s a n�pfront megteremt�s�t t�zte ki c�lul. Amikor Magyarorsz�g Hitler oldal�n bel�pett a m�sodik vil�gh�bor�ba, a p�rt meghirdette a nemzeti f�ggetlens�g�rt, Magyarorsz�gnak a h�bor�b�l val� kil�p�s��rt a harcot. Jelszava a „ F�ggetlen, szabad demokratikus Magyarorsz�got” lett. 1942-ben a reakci� s�lyos csap�st m�rt a p�rtra. T�bb sz�z kommunist�t letartoztattak �s megk�noztak, kiv�gezt�k a p�rt titk�r�t, Sch�nherz Zolt�nt, �s agyonvert�k a „Szabad n�p” szerkeszt�j�t, R�zsa Ferencet. A KB melynek �l�re K�d�r J�nos �llt, neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �jj�szervezte sorait. 1944 m�jus�ban l�trehozta a fasisztaellenes er�ket egyes�t� Magyar Frontot. 1944 nyar�n elkezd�d�tt a fasiszta megsz�ll�kkal szembeni fegyveres ellen�ll�s. S�gv�ri Endre a fasiszta elnyom� szervek egy csoportj�val v�vott fegyveres harcban vesztette �let�t. 1944 szeptember�ben a p�rt a Magyar Kommunista P�rt (MKP) nevet vette fel. A felszabadul�s ut�n a p�rt demokratikus fejl�d�s vezet� p�rtja lett. Programot adott az �jj��p�t�sre, a f�ldreformra, az �llamos�t�sokra. Vezette a harcot a n�pi demokratikus forradalom k�vetkezetes v�gigvitel��rt. 1948 j�nius�ban  - miut�n a Szoci�ldemokrata P�rt megtiszt�totta mag�t a jobboldali elemekt�l – a k�t p�rt Magyar Dolgoz�k P�rtja (MDP) n�ven egyes�lt. A p�rt hatalmas sikereket �rt el a szocializmus �p�t�s�ben. A fejl�d�st megzavarta, hogy eluralkodott R�kosi M�ty�s szem�lyi kultusza, ami s�lyos k�rokat okozott a p�rt- �s �llami �letben, a gazdas�gpolitik�ban, mindez rontotta a p�rt �s a t�megek kapcsolat�t. A p�rt 1953 j�nius�ban felt�rta a hib�kat, ez azonban nem j�rt a hib�k kijav�t�s�val, mert egyr�szt a r�gi vezet�s ragaszkodott hozz�juk, m�sr�szt a hib�kat �s az �nkritik�t felhaszn�lva egyre er�s�d�tt a Nagy Imre vezette revizionista csoport. Az SZKP XX. kongresszusa szellem�ben a p�rt 1956 j�lius�ban helyes hat�rozatokat hozott a hib�k kijav�t�s�ra, a revizionista elemek azonban mindent megtettek, hogy ezt megakad�lyozz�k. 1956 nyar�ra sz�les ellenforradalmi front j�tt l�tre, amely az imperialist�k �ltal t�mogatott reakci�s er�kt�l a p�rton bel�li revizionist�kig terjedt. Ezek, kihaszn�lva a kor�bbi �vek hib�it, t�mad�sba lend�ltek a szocialista rendszer ellen. Okt�ber 23-�n kirobbantott�k az ellenforradalmat. A magyar kommunist�k november 4-�n K�d�r J�nos vezet�s�vel �j k�zpontot hoztak l�tre, megalak�tott�k a Magyar Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�nyt �s a SZU seg�ts�g�t k�rt�k a szocializmus megment�s�re. A p�rt neve Magyar Szocialista Munk�sp�rt lett. A p�rt – miut�n tiszt�zta az ellenforradalom okait �s kidolgozta azokat a feladatokat, amelyek biztos�tj�k, hogy a r�gi hib�k ne ism�tl�djenek meg – nagy sikereket �rt el a szocializmus �p�t�s�ben. A p�rt a sz�les n�pt�megekre t�maszkodva, a szocializmus minden h�v�t �sszefogva vezeti az orsz�got. Legfels�bb szerve az 5 �venk�nt �sszeh�vott kongresszus. Az MSZMP megsz�nt p�rt a rendszerv�lt�ssal. Bel�le alakult meg az MSZP  �s az MSZMP - Munk�sp�rt, majd az ut�bbib�l az MKMP, �s a M MP 2006

 
Maoizmus: �ltal�ban ezzel a megjel�l�ssel illetik Mao Ce-tung eszm�it. Ezek jegy�ben folyt le a hatvanas �vek m�sodik fel�ben a „nagy prolet�r kultur�lis forradalom”, s ker�lt sor a k�nai politika s�lyos szovjetellenes l�p�seire. A mai k�nai �ll�spont szerint Mao Ce-tung eszm�i jelentik korunk marxizmus�t. Megjegyzend� azonban, hogy a maoizmus nem fejl�d�tt t�telesen defini�lhat� elm�lett�, ez�rt ez az elnevez�s tulajdonk�ppen csak a KKP jelenlegi vonal�nak jellemz�s�re szolg�lhat. Ezt az ir�nyzatot s kommunista p�rtok t�lnyom� t�bbs�ge elutas�tja, mert elm�letileg ellent�tes a marxizmus-leninizmussal, a prolet�r internacionalizmussal, a maoizmusb�l fakad� politika pedig szemben �ll a szocialista orsz�gokkal, a kommunista vil�gmozgalommal.

MARX, Karl (1818-1833): a tudom�nyos kommunizmus, a dialektikus t�rt�nelmi materialista filoz�fia, a tudom�nyos politikai gazdas�gtan megalkot�ja, a nemzetk�zi proletari�tus tan�t�ja �s vezet�je. 1818 m�jus 5-�n Trierben (Poroszorsz�g, Rajna tartom�ny) sz�letett, apja nagy m�velts�g�, liber�lis szellem� �gyv�d volt. Marx 1835-ben fejezte be a trieri gimn�ziumot, majd a bonni �s berlini egyetemeken tanult. Vil�gn�zeti fejl�d�s�nek kiindul�pontja a hegeli filoz�fia, illetve ennek radik�lis �rtelmez�se volt. Marx az ifj�hegeli�nusok sz�ls� baloldali csoportj�hoz tartozott, forradalmi demokrata elveket vallott. Legkor�bbi munk�j�ban, doktori disszert�ci�j�ban. Marx m�g idealista ugyan, de messzemen�en radik�lis �s ateista k�vetkeztet�seket vont le Hegel filoz�fi�j�b�l. 1842-ben lett „Rheinische Zeitung” munkat�rsa, majd szerkeszt�je. Vezet�se alatt az �js�g a forradalmi demokr�cia org�num�v� v�lt. A gyakorlati tev�kenys�g �s az elm�leti meggondol�sok Marxot ny�ltan szembeford�tott�k a hegeli filoz�fi�val, mert a hegeli filoz�fia b�k�l�keny tendenci�ja �s konzervat�v politikai k�vetkeztet�sei miatt nem felelt meg a re�lis t�rsadalmi fejl�d�s k�vetelm�nyeinek, s a viszonyokb�l fakad� forradalmi feladatoknak. Hegellel �s az ifj�hegeli�nusokkal val� szembefordul�s�t mutatja az a t�ny, hogy filoz�fiai t�ren kezd a materializmus �ll�spontj�ra helyezkedni. E folyamatot seg�tette el� a val�s�gos �letviszonyok, mindenekel�tt a gazdas�gi �let tanulm�nyoz�sa �s Feuerbach hat�sa. Marx filoz�fiai fejl�d�s�nek v�gleges fordulata (1844) �sszef�gg a forradalmi demokratizmusr�l a prolet�r kommunizmusra val� �tt�r�ssel, amely az eur�pai oszt�lyharc fejl�d�s�nek hat�s�ra alakult ki Marx �ll�sfoglal�s�ban. K�l�n�sen nagy hat�st tett r� az 1844-es n�metorsz�gi szil�ziai felkel�s, valamint szem�lyes r�szv�tele a p�rizsi forradalmi megmozdul�sokban, ahov� 1843-ban, a „Rheinische Zeitung” betilt�sa ut�n utazott. Marx vil�gn�zet�nek kialakul�s�hoz hozz�j�rult a politikai gazdas�gtan, az ut�pikus szocializmus �s a t�rt�nelem tanulm�nyoz�sa is. Marx �j �ll�spontja a „N�met-francia �vk�nyvek b�r�lat�hoz. Bevezet�s” �s „A zsid�k�rd�shez”. Ezekben
b�r�lat�hoz. Bevezet�s” �s „A zsid�k�rd�shez”. Ezekben a munk�kban Marx el�sz�r t�rta fel a proletari�tus t�rt�nelmi szerep�t, s jutott el addig a k�vetkeztet�sig, hogy a forradalom elker�lhetetlen, a munk�smozgalmat egyes�teni kell a tudom�nyos vil�gn�zettel. Ebben az id�ben k�t�tt bar�ts�got Engelsszel �s vele egy�tt kezdett hozz� az �j vil�gn�zet rendszeres kidolgoz�s�hoz. A tudom�nyos kutat�sok eredm�nyeinek �ltal�nos�t�sa �s az �j elm�let alapt�teleinek kidolgoz�sa a „Gazdas�gi-filoz�fiai k�ziratok”-ban (1844), tov�bb� az Engelsszel k�z�sen �rt „A szent csal�d” 81845) �s „A n�met ideol�gia”(1845-1846) c�m� m�vekben, a „T�zisek Feuerbachr�l”(1845) c�m� munk�j�ban �s a kiforrott marxizmus egyik els� alkot�s�ban, a „Filoz�fia nyomor�s�g�”-ban(1847) l�tott napvil�got.

A marxizmus mint teljes, egys�ges tan�t�s alakult ki, amelynek alkot�r�szei szerves egys�gben vannak egym�ssal. 1847-ben az akkor Br�sszelben �l� Marx csatlakozott az „Igazak Sz�vets�ge” (k�s�bb „Kommunist�k Sz�vets�ge”) nev� titkos propagandista t�rsas�ghoz; r�szt vett a Sz�vets�g II kongresszus�n. A kongresszus megb�z�s�b�l Marx �s Engels �ssze�ll�tott�k „A Kommunista P�rt ki�ltv�ny�”-t (1848), e nagyszer� m�vet, amelyben m�r befejez�d�tt a marxizmus alapelveinek megform�l�sa. E m�ben vil�gosan kifejtett�k „az �j vil�gszeml�let, a k�vetkezetes, a t�rsadalmi �let ter�let�t is �tfog� materializmust, a dialektik�t, mint a legsokoldal�bb �s legm�lyebb fejl�d�stant, az oszt�lyharc elm�let�t �s a proletari�tusnak, az �j, kommunista t�rsadalom megalkot�j�nak vil�gt�rt�nelmi, forradalmi szerep�r�l sz�l� elm�letet”. A dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus igaz�n tudom�nyos filoz�fia, szerves egys�get alkot benne a materializmus �s a dialektika, a term�szet �s a t�rsadalom materialista �rtelmez�se, a l�tr�l �s megismer�sr�l sz�l� tan�t�s, az elm�let �s a gyakorlat. Ez lehet�v� tette a Marx el�tti materializmus metafizikuss�g�nak �s jellemz�inek: a saj�tos szeml�l�d� jellegnek, az antropologizmusnak, s a t�rt�nelem idealista �rtelmez�s�nek lek�zd�s�t. Marx filoz�fi�ja a vil�g megismer�s�nek �s �talak�t�s�nak legink�bb adekv�t m�dszere. A tudom�ny �s a gyakorlat fejl�d�s�nek t�rt�nete a XIX – XX sz�zadban meggy�z�en bizony�totta a marxista filoz�fia f�l�ny�t az �sszes idealista �s metafizikus materialista filoz�fi�kkal szemben. A marxizmus tan�t�sa abban a harcban �rett �s er�s�d�tt, v�lt a prolet�r ideol�gia egyed�li form�j�v�, amelyet a k�l�nf�le tudom�nytalan, prolet�rellenes �s kispolg�ri n�zetek ellen folytatott. Marx tev�kenys�g�nek jellemz� von�sa – a p�rtoss�g, a tudom�nyos elm�lett�l val� b�rmilyen elt�r�ssel szemben engesztelhetetlens�g. Marx nemcsak a tudom�nyban volt forradalm�r, hanem tev�kenyen vett r�szt a proletari�tus felszabadul�s��rt v�vott harcban. Az 1848-1849-es forradalmak id�szak�ban N�metorsz�gban ott volt a politikai harc els� vonal�ban. Marx megalap�totta �s vezette a „Neue Rheinische Zeitungot”; a lap has�bjain hat�rozottan v�delmezte a prolet�r �ll�spontot a forradalomban. 1849-ben kiutas�tott�k N�metorsz�gb�l �s v�glegesen Londonban telepedett le. A Kommunist�k Sz�vets�ge feloszl�sa (1852) ut�n Marx prolet�rmozgalmi tev�kenys�ge az I Internacion�l� l�trehoz�s�ban (1864) �s annak eg�sz munk�j�ban �rte el tet�pontj�t. Marx figyelemmel k�s�rte a forradalmi mozgalom fejl�d�s�t minden orsz�gban. �let�nek v�g�ig mindenkor az aktu�lis politikai k�zdelmek s�r�j�ben �lt, ebb�l mer�tette a sz�ks�ges anyagot elm�lete fejleszt�s�hez. Az 1848-1849-es eur�pai polg�ri forradalmak tapasztalata adta az alapot a szocialista forradalom �s az oszt�lyharc elm�let�nek tov�bbfejleszt�s�hez. A forradalom tapasztalatai alapj�n fejlesztette tov�bb a prolet�rdiktat�r�nak, a polg�ri forradalomban k�vetend� prolet�rtaktik�nak, tov�bb� a munk�soszt�ly �s paraszts�g sz�vets�ge sz�ks�gszer� volt�nak eszm�it mutatott r� a burzso� �llamg�pezet sz�tz�z�s�nak elker�lhetetlens�g�re. A P�rizsi Komm�n tapasztalatainak tanulm�nyoz�sa alapj�n t�rta fel a prolet�rdiktat�ra �llamform�j�t. A tudom�nyos kommunizmus elm�let�t fejlesztette tov�bb a „Gothai program kritik�ja” (1875) c�m� m�ben. Marx tudom�nyos �rdekl�d�se f�k�nt a politikai gazdas�gtanra �s f� m�ve: „A t�ke” megalkot�s�ra ir�nyult. A tudom�nyos politikai gazdas�gtan kidolgoz�sa a tudom�nyos kommunizmus megalapoz�s�nak legfontosabb eszk�ze volt, ez�rt tekintette Marx legf�bb c�lj�nak „A t�ke” meg�r�s�t, ford�totta minden erej�t, fel�ldozva csal�dja �rdekeit �s saj�t eg�szs�g�t. „A t�k�”-nek kimagasl� filoz�fiai jelent�s�ge van, a kutat�s dialektikus m�dszer�nek ragyog� megtestes�l�se. Marx kor�bbi k�zgazdas�gtani munk�j�nak el�szav�ban „A politikai gazdas�gtan b�r�lat�hoz” (1859) c�mmel fejtette ki t�m�ren a t�rt�nelem materialista �rtelmez�s�nek l�nyeg�t. „A t�k�”-ben ez az �rtelmez�s hipot�zisb�l tudom�nny� v�lt. Marx levelez�se is sok, filoz�fi�j�ra jellemz� anyagot tartalmaz. Az emberis�g t�rt�nelm�ben egyetlen tan�t�s sem igazol�dott m�g �gy a gyakorlatban, mint Marx tan�t�sa. Marx m�v�t az �j t�rt�nelmi k�r�lm�nyek k�z�tt Lenin fejlesztette tov�bb.