. A marxizmus alkot�r�szei: a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus; a politikai gazdas�gtan; a tudom�nyos kommunizmus elm�lete. Lenin megv�dte Marx �s Engels tan�t�sait a k�l�nf�le revizionist�k �s opportunist�k t�mad�saival �s hamis�t�saival szemben, �s tov�bbfejlesztette az imperializmus, a prolet�rforradalmak korszak�ra alkalmazva. Elemezte az imperializmust, �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a szocialista forradalom gy�zelmet arathat egy orsz�gban is ott, ahol az imperializmus l�nca a leggyeng�bb. Kidolgozta a polg�ri forradalomb�l a szocialista forradalomba val� �tmenet k�rd�seit, a szocialista forradalom elvi �s gyakorlati k�rd�seit, a szocializmus �p�t�s�nek legf�bb elveit, a szocialista �llam feladatait, a szovjethatalom k�l- �s belpolitik�j�t. L�trehozta �s vezette azt az �j t�pus� forradalmi p�rtot, amely k�pes a szocialista forradalom vezet�s�re. A marxizmus-leninizmus hatalmas eszmei fegyvere lett a vil�g dolgoz�inak �s �lcsapatuknak: a kommunista �s munk�sp�rtoknak a t�rsadalom forradalmi �talak�t�s��rt v�vott harcban. A marxizmus-leninizmust korunkban a szocialista orsz�gok, a kommunista �s munk�sp�rtok tapasztalatai gazdag�tj�k. a kommunista �s munk�sp�rtok feladata a marxizmus-leninizmus megv�d�se mindenfajta revizionista t�mad�st�l �s dogmatikus ferd�t�st�l.

 
Materializmus:  az egyed�li tudom�nyos filoz�fiai ir�nyzat, amely mer�ben ellent�tes az idealizmussal. A materializmus fogalmat t�bb �rtelemben haszn�lj�k, jel�lik vele egyr�szt az emberek �szt�n�s meggy�z�d�s�t a k�lvil�g objekt�v l�tez�s�r�l, m�sr�szt a materialista filoz�fiai vil�gn�zetet, amely az �szt�n�s materializmus szeml�let�nek tudom�nyos elm�ly�t�se �s tov�bbfejleszt�se. A filoz�fiai materializmus az anyag els�dlegess�g�t �s a szellemi, az eszmei m�sodlagoss�got vallja, ami azt jelenti, hogy a vil�g �r�k �s nem teremtett l�tez�, mely t�rben �s id�ben v�gtelen. A materializmus a tudatot az anyag term�k�nek, a k�lvil�g visszat�kr�z�d�s�nek tekinti, s ez�rt a vil�g megismerhet�s�g�t hirdeti. A filoz�fia t�rt�net�ben a materializmus �ltal�ban a halad� t�rsadalmi oszt�lyok �s r�tegek vil�gn�zete volt, amennyiben azoknak �llt �rdek�ben a vil�g helyes visszat�kr�z�se, az ember term�szet feletti uralm�nak fokoz�sa. A tudom�nyos eredm�nyek �ltal�nos�t�s�val a materializmus el�seg�tette a tudom�nyos m�dszerek t�k�letesed�s�t, ami kedvez�en hatott vissza az emberi gyakorlatra, a termel�er�k fejl�d�s�re. A materializmus �s a szaktudom�ny fejl�d�se �s k�lcs�nhat�sa sor�n a materializmus megjelen�si form�i is v�ltoztak. Az els� materialista elm�letek az �kori G�r�gorsz�g, K�na �s India rabszolgatart� t�rsadalmaiban, a filoz�fia l�trej�tt�vel egyidej�leg alakultak ki, t�bb sz�z �vvel id�sz�m�t�sunk el�tt, a tudom�nyos ismereteknek, a csillag�szat, a matematika �s m�s tudom�nyok ter�let�n el�rt fejl�d�s�vel �sszef�gg�sben. Az �kori, nagyr�szt m�g na�v materializmus (Lao-ce, Jang Csu, Vang csu,,, lokaj�ta iskola, H�rakleitosz, Anaxagorasz, Empedokl�sz, D�mokritosz, Epikurosz stb) k�z�s von�sa volt a vil�g anyagis�g�nak �s az emberek tudat�t�l f�ggetlen l�tez�s�nek hirdet�se. K�pvisel�i arra t�rekedtek, hogy megtal�lj�k a term�szet sokf�les�g�ben minden l�tez� k�z�s �selv�t (elem). Az �kori materializmusnak �rdeme, hogy kidolgozta az anyag atomos szerkezet�nek hipot�zis�t. Sz�mos �kori materialista egyben �szt�n�s dialektikus is volt. Egyesek azonban m�g nem hat�rolt�k el �lesen a fizikait �s a pszichikait, �s pszichikus tulajdons�ggal ruh�zt�k fel az eg�sz term�szetet. A materialista �s dialektikus n�zetek fejl�d�se az �kori materializmusban m�g egybefon�dott a mitol�gikus vil�gk�p hat�s�val. A k�z�pkorban a renesz�nsz idej�n a materialista tendenci�k a nominalizmusban, a panteista elm�letekben, �s „az isten �s a term�szet egy�ttes �r�kk�val�s�g�nak” elm�let�ben fejez�dtek ki. A materializmus a XVII-XVIII sz�zadban az eur�pai orsz�gokban fejl�d�tt tov�bb (Bacon, Gailei, Hobbes, Gassendi, Spinoza, Lvcke), �jkori form�ja ( a metafizikus, mechanikus materializmus) a sz�let�ben lev� kapitalizmus talaj�n j�tt l�tre �s �sszef�gg�tt annak fejl�d� termel�s�vel, �j technik�j�val �s tudom�ny�val. A materialist�k, akik az akkor m�g halad� burzso�zia ideol�gusak�nt l�ptek fel, harcoltak a k�z�pkori skolasztika �s az egyh�zi tekint�ly ellen, figyelm�ket a tapasztalatra mint tan�t�ra �s a term�szetre mint a filoz�fia t�rgy�ra ford�tott�k. A XVII-XVIII sz�zadi materializmus az akkori rohamosan fejl�d� matematik�hoz �s mechanik�hoz kapcsol�dott, �s ennek folyt�n mechanikus jelleg� volt. M�sik saj�toss�ga: az anal�zisra, a term�szetnek t�bb�-kev�sb� �n�ll�, egym�st�l f�ggetlen kutat�si ter�letekre �s t�rgyakra val� oszt�s�ra t�rekedett, s emellett fejl�d�s�kt�l elszak�tva vizsg�lta e ter�leteket �s t�rgyakat. Ezen id�szak materialista filoz�fusai k�z�tt k�l�nleges helyet foglaltak el a francia materialist�k. A mozg�s �rtelmez�s�ben Toland-ot k�vett�k �s azt eg�sz�ben v�ve m�g mechanikusan fogt�k fel, de a term�szet egyetemes �s elidegen�thetetlen saj�toss�g�nak tartott�k. Elhat�rolt�k magukat att�l a deista k�vetkezetlens�gt�l, amely a XVIII sz�zadi materialist�k t�bbs�g�t jellemezte. Az a szerves kapcsolat, amely mindenf�le materializmus �s az ateizmus k�z�tt megvan, a XVIII sz�zadi materialist�kn�l k�l�n�sen mark�nsan jutott kifejez�sre. A materializmus e form�ja Nyugat-Eur�p�ban Feuerbach „antropol�giai” materializmus�ban �rte el cs�cspontj�t. Ugyanakkor Feuerbachn�l mutatkozott meg legvil�gosabban a valamennyi Marx el�tti materializmust jellemz� szeml�l�d� jelleg. Oroszorsz�gban �s Kelet-Eur�pa m�s orsz�gaiban �rte el a Marx el�tti materializmus legfejlettebb fok�t, nevezetesen a XIX sz�zad m�sodik fel�ben m�k�d� forradalmi demokrat�k filoz�fi�j�ban. A forradalmi demokrat�k Lomonoszov, Ragyicsev �s t�rsaik hagyom�ny�ra t�maszkodtak, fel�lemelkedtek az antropol�gizmus �s a metafizikus m�dszer sz�k l�t�k�r�s�g�n. A materializmus legmagasabb rend� �s legk�vetkezetesebb form�ja a dialektikus materializmus, amelyet Marx �s Engels alkotott meg a XIX sz�zad k�zep�n. A dialektikus materializmus a r�gi materializmusnak nemcsak az eml�tett fogyat�koss�gait k�zd�tte le, hanem lesz�molt a r�gi materializmus k�pvisel�it jellemz� idealista t�rt�netfelfog�ssal is. a k�s�bbiekben a materializmus t�rt�net�ben �lesen k�l�nv�lik k�t elvileg ellent�tes vonal. Egyik a dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus fejl�d�se, a m�sik a materializmusnak sz�mos leegyszer�s�tett �s vulgariz�lt fajt�ja. Ez ut�bbiak k�z�l a legtipikusabb az a vulg�r materializmus volt, amely v�g�l a pozitivizmusba torkolt. Ez ut�bbihoz tartoztak a vulg�r materializmus azon v�lfajai is, amelyek a sz�zadfordul� idej�n a dialektikus materializmus torzul�sak�nt keletkeztek.

 
Megismer�s:  a val�s�g gondolati visszat�kr�z�s�nek �s reproduk�l�s�nak a t�rsadalom fejl�d�st�rv�nyei �ltal meghat�rozott �s a gyakorlattal szorosan �sszef�gg� folyamata, amelynek c�lja az objekt�v igazs�g felt�r�sa. A megismer�si folyamat sor�n a k�lvil�g tudatosodik benn�nk, ismereteket, fogalmakat nyer�nk a re�lis jelens�gekr�l, amelyeket a gyakorlati tev�kenys�g�nkben a vil�g megv�ltoztat�s�ra, a term�szet emberi sz�ks�gleteknek megfelel� �talak�t�s�ra alkalmazunk. A megismer�s, valamint a term�szet �s t�rsadalom gyakorlati �talak�t�sa az egys�ges t�rt�nelmi folyamat k�t, egym�st k�lcs�n�sen felt�telez�, egym�st k�lcs�n�sen �that� oldala. Maga a megismer�s a t�rsadalmi-gyakorlati tev�kenys�g sz�ks�gszer� mozzanata, minthogy az emberek e tev�kenys�get csakis a dolgok �s t�rgyak tulajdons�gainak �s funkci�inak megismer�se alapj�n folytathatj�k. M�sr�szt viszont, az emberek t�rsadalmi-gyakorlati tev�kenys�ge a megismer�si folyamat sz�ks�gszer� mozzanata. Az ismeretelm�let akkor v�lt val�di – az anyagi vil�gr�l szerzett ismeretek keletkez�s�nek �s fejl�d�s�nek objekt�v t�rv�nyeit felt�r� – tudom�nny�, amikor a gyakorlatot is bekapcsolt�k az ismeretelm�let k�r�be. A megismer�s forr�sak�nt jelent�s szerepet j�tszik a tev�keny gyakorlati r�hat�s a term�szetre, a nyersanyagok gyakorlati feldolgoz�sa, a term�szeti t�rgyak tulajdons�gainak felhaszn�l�sa a termel�sben. A gyakorlati tev�kenys�g sor�n nemcsak a t�rgyak k�ls� tulajdons�gai, hanem gyakorlati funkci�juk �s objekt�v l�nyeg�k is felt�rul, �s az emberi ismeretek, fogalmak, elm�letek tartalm�v� v�lik. A megismer�s k�l�nf�le form�kban v�gbemen� bonyolult, dialektikus folyamat, amelynek saj�tos szakaszai �s fokozatai vannak, s az ember k�l�nb�z� k�pess�gei vesznek r�szt benne. A megismer�s tapasztalatra, a gyakorlatra t�maszkodik, s a k�lvil�g �rz�ki megismer�s�vel kezd�dik. A megismer�s folyamat�ban �ppen ez�rt nagy szerepet j�tszik az „eleven szeml�let”, az ember k�zvetlen �rz�ki kapcsolata a vil�ggal. Az �rzetek megker�l�s�vel az ember semmit sem ismerhet meg a val�s�gb�l. Az „eleven szeml�let” az �szlelet, �rzet, k�pzet form�j�ban, a t�nyek k�zvetlen �rz�ki tanulm�nyoz�sa, a jelens�gek megfigyel�se r�v�n val�sul meg. Az �rz�ki megismer�s k�l�nf�le form�i �tj�n a dolgok k�ls�, konkr�t tulajdons�gait ismerj�k meg. Megk�l�nb�ztetj�k a h�t, a hideget, a sz�neket, a szagokat, a szil�rds�got, a l�gys�got stb., �s ez�ltal helyesen t�j�koz�dunk a dolgok vil�g�ban, k�l�nbs�get tudunk tenni k�z�tt�k, k�l�nf�le inform�ci�kat szerz�nk a k�rnyezet�nkben v�gbemen� v�ltoz�sokr�l. A t�rgyak k�peinek �szlel�se �s k�pzeteinkben val� meg�rz�se teszi lehet�v�, hogy szabadon haszn�ljuk a t�rgyakat, kapcsolatot teremts�nk k�ls� tulajdons�gaik �s funkci�juk k�z�tt. De b�rmennyire jelent�s is a megismer�s �rz�ki form�ja, �nmag�ban nem teszi lehet�v� a dolgok l�nyeg�be val� behatol�st, a val�s�g t�rv�nyeinek felt�r�s�t. M�rpedig �ppen ez az ut�bbi a megismer�s f� feladata. Az „eleven szeml�let”, a tapasztalat adatait magasabb megismer� k�pess�ge – az  elvont logikai gondolkod�s – �tj�n dolgozza fel �s �ltal�nos�tja az ember; a gondolkod�s form�i: a fogalom, az �t�let, a k�vetkeztet�s. A fogalmak is az ember t�rsadalmi termel�tev�kenys�g�nek term�kei. A dolgok tulajdons�gai, funkci�i objekt�v jelent�s�g�k a gyakorlat szempontj�b�l a jelz�rendszerben r�gz�dve, a szavak jelent�s�v� �s �rtelm�v� v�lnak, melyek seg�ts�g�vel az emberi gondolkod�s meghat�rozott fogalmakat alkot a dolgokr�l, tulajdons�gaikr�l �s megnyilv�nul�si m�djukr�l. A gondolkod�s mint logikai tev�kenys�g sokf�le form�ban val�sul meg: az indukci� �s dedukci�, anal�zis �s szint�zis, hipot�zis- �s elm�letalkot�s stb. r�v�n. Jelent�s szerep�k van a megismer�sben a k�pzel�er�nek, az alkot� fant�zi�nak, az intuici�nak, mert lehet�v� teszik, hogy tapasztalati adatok alapj�n sz�les k�r�en �ltal�nos�tsuk a dolgok term�szet�r�l nyert k�pzeteinket. �mde a gondolkod�s sor�n kialak�tott eszm�k, gondolatok m�g szubjekt�vek, nyitva �ll m�g a k�rd�s: megfelelnek-e a val�s�gnak. E k�rd�st nem csup�n elm�leti megfontol�sok �s bizony�t�sok d�ntik el, hanem mindenek el�tt a t�rsadalmi-t�rt�neti gyakorlat. Az elm�let csak abban az esetben lesz a megismer�s egy-egy ciklus�t lez�r� objekt�v igazs�g, ha a t�rsadalmi-gyakorlati tev�kenys�g, mely k�zvetve vagy k�zvetlen�l ezen elm�leten alapszik, lehet�v� teszi az ember sz�m�ra a term�szet vagy a t�rsadalom er�i feletti uralmat. Csak akkor besz�lhet�nk a n�zetek, ismeretek, elm�letek igaz volt�r�l, ha a t�rsadalmi-termel�si gyakorlat igazolja, hogy megfelelnek a val�s�gnak. Lenin ezt �rta: ”Az eleven szeml�lett�l az absztrakt gondolkod�shoz, �s ett�l a gyakorlathoz – ez az igazs�g megismer�s�nek dialektikus �tja”. A tudom�nyos igazs�gokat nem egyetlen, elszigetelt, speci�lisan levezetett k�s�rlet (tapasztalat) igazolja. A t�rsadalom eg�sz termel� tev�kenys�ge, t�rt�neti l�te sz�ntelen�l pontosabb� teszi, m�ly�ti, t�k�letes�ti, ellen�rzi ismereteinket. Az igazs�g folyamat. A gyakorlat el�g biztos t�mpont ahhoz, hogy megk�l�nb�ztesse az objekt�v igazs�got a t�ved�st�l, meger�s�tse ismereteink igaz volt�t, de ugyanakkor a gyakorlat maga is fejl�d� folyamat, mely minden adott szakaszban a termel�s adta lehet�s�gekt�l, a technikai sz�nvonalt�l f�gg. ez azt jelenti, hogy a gyakorlat is viszonylagos, s ez�rt fejl�d�se nem engedi megv�ltozhatatlan dogm�v� merevedni az igazs�got. Csakis az objekt�v t�rsadalmi �s term�szeti t�rv�nyek helyes megismer�se alapj�n v�lik lehet�v� a t�rsadalom forradalmi �talak�t�sa �s a kommunizmus �p�t�se.

 
Mennyis�gi V�ltoz�sok �tcsap�sa Min�s�gi V�ltoz�sokba:  a dialektika egyik alapt�rv�nye, amely az anyagi val�s�g objekt�v, egyetemes fejl�d�si t�rv�ny�t fejezi ki, mely szerint az �szrev�tlen, fokozatos mennyis�gi v�ltoz�sok felhalmoz�sa – mindenegyes folyamat sz�m�ra specifikusan – sz�ks�gszer�en l�nyeges, gy�keres min�s�gi v�ltoz�sokhoz vezet, vagyis a r�gi min�s�g �j min�s�gbe csap �t. E t�rv�ny a term�szet, a t�rsadalom �s a gondolkod�s �sszes fejl�d�sfolyamataiban �rv�nyes�l. A mennyis�gi �s min�s�gi v�ltoz�sok �sszef�ggnek egym�ssal �s felt�telezik egym�st: nemcsak mennyis�gi v�ltoz�sok mennek �t min�s�gi v�ltoz�sokba, hanem a ford�tott folyamat is fenn�ll: a dolgok �s jelens�gek min�s�gi v�ltoz�s�nak eredm�nyek�nt megv�ltoznak a mennyis�gi jellemz�k is. �gy p�ld�ul a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� �tmenet a mennyis�gi mutat�k tekintet�ben is jelent�s v�ltoz�st okozott: meggyorsult a gazdas�gi �s kultur�lis fejl�d�s �teme, emelkedett a nemzeti j�vedelem �s a dolgoz�k munkab�re. A mennyis�gi �s min�s�gi v�ltoz�sok viszonylagosak. Egy �s ugyanazon v�ltoz�s bizonyos (kev�sb� �ltal�nos) tulajdons�gokhoz k�pest lehet min�s�gi, m�s (�ltal�nosabb) tulajdons�gokhoz k�pest viszont csak mennyis�g� jelleg�. �gy a monopolkapitalizmus szakasz�ba val� �tmenet a kapitalizmuson bel�l nem a min�s�g abszol�t v�ltoz�sa: a kapitalizmus min�s�ge jelen esetben csup�n abban az �rtelemben v�ltozott, hogy bizonyos �j, l�nyeges jellemvon�sok �s tulajdons�gok alakultak ki, amelyek nem v�ltoztatt�k meg a kapitalizmus l�nyeg�t. A mennyis�gi v�ltoz�sok �tcsap�sa min�s�gi v�ltoz�sokba olyan dialektikus t�rv�nyszer�s�g, amely a mozg�s �s a fejl�d�s mik�ntj�re, m�dj�ra mutat r�. Minden fejl�d�si folyamat egyidej�leg folytonos �s megszak�tott. A megszak�totts�g min�s�gi ugr�s form�j�ban nyilv�nul meg, a folytonoss�g pedig mennyis�gi v�ltoz�sok form�j�ban jelentkezik. A fejl�d�s ilyen �rtelmez�se sz�ges ellent�tben �ll a metafizikus felfog�ssal, amely egyoldal�an szembe�ll�tja az evol�ci�val az egyes – ismeretlen eredet�nek tartott – ugr�sokat. A marxizmus bebizony�tja a polg�ri ideol�gusok �s revizionist�k azon n�zet�nek tudom�nytalan volt�t, amely a t�rsadalmi fejl�d�st csup�n lass� evol�ci�ra, apr� reformokra korl�tozta, az ugr�sokat, a forradalmi v�ltoz�sokat pedig tagadja; �gyszint�n tudom�nytalan az anarchist�k �s a „balos” kalandorok �ll�spontja is, mely lebecs�li az er�gy�jt�sre sz�nt, a d�nt� forradalmi tettekre el�k�sz�t�, kitart�, apr�l�kos t�megmunk�t. A dialektikus materializmus az idealizmussal ellent�tesen �rtelmezi a mennyis�gi v�ltoz�sok min�s�gi v�ltoz�sokba val� �tcsap�s�nak t�rv�ny�t. Hegel, aki els�k�nt fogalmazta meg e t�rv�nyt, a dialektika t�bbi t�rv�ny�hez hasonl�an misztifik�lta azt. Hegeln�l a mennyis�gi, a min�s�g kateg�ri�ja �s k�lcs�n�s �tcsap�suk kateg�ri�i el�bb absztrakt form�ban, az abszol�t szellem keret�ben jelentkeznek, s csak ut�bb a term�szetben. A marxista filoz�fia szerint e t�rv�ny nem a vil�gteremt�s el�felt�tele, hanem ellenkez�leg, az objekt�v val�s�g visszat�kr�z�d�se, �s ebben az �rtelemben a k�lvil�g tanulm�nyoz�s�nak eredm�nye. Minthogy a fenti t�rv�ny az objekt�v val�s�g egyik alapvet� t�rv�nye, egyben a vil�g megismer�s�nek �s tudatos gyakorlati megv�ltoztat�s�nak is egyik alapvet� elve. Megv�ltozott t�rsadalmi felt�telek k�z�tt a dialektika t�rv�nyei saj�tos form�ban nyilv�nulnak meg. �gy, a szocializmus idej�n a mennyis�gi v�ltoz�sok �tcsap�sa min�s�gi v�ltoz�sokba (ugr�sok) m�r egyetlen esetben sem politikai forradalmakban val�sul meg, hanem a t�rsadalmi v�ltoz�sok fokozatosan, a r�gi elhal�sa �s az �j elemek n�veked�se r�v�n mennek v�gbe. Ez a szocializmusb�l a kommunizmusba val� �tmenet egyik alapvet� t�rv�nyszer�s�ge.

 
Munka:  „A munka mindenekel�tt olyan folyamat, amely az ember �s a term�szet k�z�tt megy v�gbe, amelyben az ember saj�t tett�vel k�zvet�ti, szab�lyozza �s ellen�rzi a term�szettel val� anyagcser�j�t”(Marx -A t�ke). Az ember, mik�zben hat a term�szetre, megv�ltoztatja mind a term�szetet, saj�t tudatos c�lj�t val�s�tja meg, a term�szet t�rgyait a maga sz�ks�gleteinek megfelel�en alak�tja �t. A munka-folyamat h�rom mozzanatot foglal mag�ba:1. Az ember c�ltudatos tev�kenys�g�t, vagyis mag�t a munk�t. 

             2. A munka t�rgy�t

             3. A munkaeszk�z�ket, amelyekkel az ember a munka t�rgy�ra hat.

A munka az emberi l�tez�s els� �s alapvet� felt�tele. Nemcsak az ember �let�hez sz�ks�ges eszk�z�ket biztos�tja, hanem a munka teremtette meg mag�t az embert, emelte ki az �llatvil�gb�l. Az ember �s az �llat k�z�tt �ppen az a l�nyeges k�l�nbs�g, hogy az �llat a term�szet k�sz term�keit haszn�lja fel, az ember viszont, munk�ja folyt�n c�ljainak a szolg�lat�ba �ll�tja, megv�ltoztatja, saj�t sz�ks�gleteinek rendeli al� a term�szetet. A k�l�nb�z� t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban a munka k�l�nb�z� form�kat �lt �s mutat�ja a kor t�rsadalmi viszonyai fejletts�g�nek. Az �sk�z�ss�gi rendben k�z�s, kollekt�v volt a munka, k�z�s tulajdont k�peztek a termel�si eszk�z�k �s a munka eredm�nyei. Az �sk�z�ss�gi t�rsadalmat k�vet� antagonisztikus t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatokban minden�tt kegyetlen�l kizs�km�nyolt�k az emberi munk�t. A munka kizs�km�nyol�sa a kapitalizmusban �ri el tet�fok�t, itt a munka szellemileg �s fizikailag megnyomor�tja �s t�nkreteszi az embert. A szocialista forradalom megszabad�tja a munk�st a kizs�km�nyol�st�l. A szocializmusban �s k�l�n�sen a kommunizmusban �ri el a munka a maga igazi rendeltet�s�t: nem csak a l�tfenntart�s forr�sa, hanem az alkot�i ihlet �s gy�ny�r�s�g forr�s�v� is v�lik.

 
Munkamegoszt�s:  a munkatev�kenys�g k�l�nb�z� fajt�inak k�l�nv�l�sa �s egym�st k�lcs�n�sen felt�telez� l�tez�se a t�rsadalmi termel�s egys�ges rendszer�ben. A munkamegoszt�s jelleg�t �s form�it a termel�er�k fejletts�ge hat�rozza meg. A munkamegoszt�s jellemzi a termel� er�k fejletts�gi fok�t, s ugyanakkor a munkatermel�kenys�g tov�bbi n�veked�s�t id�zi el�, �s ezzel el�mozd�tja a termel�si viszonyok t�k�letesed�s�t �s t�pusaik v�ltakoz�s�t. Az �sk�z�ss�gben a munkamegoszt�s a legegyszer�bb form�ban jelentkezik, mint nem �s kor szerinti munkamegoszt�s; a rabszolgatart� t�rsadalomban kiv�lik az �llatteny�szt�s, a k�zm�vess�g elv�lik a f�ldm�vel�st�l, s k�l�nv�lik a kereskedelem; megsz�letik �s kifejl�dik a ter�leti, szakmai �s nemzetk�zi munkamegoszt�s; a szellemi munka elvlik a fizikai munk�t�l; a t�k�s manufakt�ra id�szak�ban a munkamegoszt�s behatol mag�ba az �zembe, �s r�szleges munkamegoszt�s alakj�t �lti. Ez ut�bbi a g�pi technika megjelen�s�vel megszil�rdul �s elm�ly�l. A kizs�km�nyol� t�rsadalmi alakulatokban a munkamegoszt�s folyamata ellentmond�sos jelleg�, �sszefon�dik az oszt�lyantagonizmusokkal. Ez k�l�n�s �less�ggel jelentkezik a t�k�s munkamegoszt�s eset�ben, amely a termel�t r�szmunk�ss� v�ltoztatja, s �lete v�g�ig egy bizonyos munkam�velethez l�ncolja hozz�. A szocializmus tudatosan �s tervszer�en felhaszn�lja a munkamegoszt�s �r�kl�tt form�it, de egyben azonnal hozz�fog a r�gi munkamegoszt�s megsz�ntet�s�hez �s az �j, kommunista munkamegoszt�s felt�teleinek megteremt�s�hez. A r�gi fajta munkamegoszt�s felsz�mol�sa sz�ks�ges felt�tele a t�rsadalmi termel�s tov�bbi n�veked�s�nek, a szem�lyis�g sokoldal�, harmonikus fejl�d�se biztos�t�s�nak, a kommunizmus fel�p�l�snek. A kommunista munkamegoszt�s megteremt�se azon alapszik, hogy meggyorsul a termel�er�k fejl�d�se, a t�rsadalomban megval�sul a term�kb�s�g (ez ugyanis megszabad�tja az egy�nt att�l, hogy anyagi okokb�l egy bizonyos tev�kenys�gfajt�hoz, egy bizonyos foglalkoz�shoz k�sse mag�t); ezenk�v�l elv�laszthatatlanul �sszef�gg az oszt�lyok elhal�s�val �s mindennem� t�rsadalmi egyenl�tlens�g megsz�ntet�s�vel. A kommunista munkamegoszt�s l�nyege a legmagasabb fok� specializ�l� �sszekapcsol�sa a sz�les l�t�k�rrel, sokoldal� tud�ssal �s k�pess�gekkel a tev�kenys�g szabad megv�laszt�sa �s peri�dikus v�ltogat�sa mellett.

 
   „A Munka R�sze a Majom Emberr� v�l�s�ban”:  Engels m�ve (1876), amely az ember �s az emberi t�rsadalom kialakul�s�nak t�rsadalmi t�rv�nyszer�s�geit vizsg�lja. Engels a biol�gia, a paleontol�gia �ltal felhalmozott anyagot �ltal�nos�tva kimutatja, hogy a biol�giai evol�ci� folyamat�ban l�trej�nnek a munk�ra val� �tt�r�s felt�telei (k�tl�bon j�r�s, az el�ls� v�gtagok felszabadul�sa, az emberszab�s� majmoknak, az ember el�deinek magasan fejlett pszichikuma). A munka akkor �lti a specifikusan emberi tev�kenys�g jelleg�t, amikor megkezd�dik a szersz�mk�sz�t�s. Ennek r�v�n azut�n kialakul a besz�d �s a gondolkod�s, amelyek az �let t�rsadalmi form�j�nak l�trej�tt�vel p�rhuzamosan fejl�dnek tov�bb. Az ember szolg�lat�ba �ll�tja a term�szet er�it. Nemcsak k�zvetlen fogyaszt�sra haszn�lja �ket, mint az �llatok, hanem k�nyszer�ti �ket, hogy az � el�re kit�z�tt c�ljait szolg�lj�k. A munka, a besz�d, a gondolkod�s �s az ember testi fel�p�t�se k�lcs�n�sen hat egym�sra az ember kialakul�sa folyam�n. „A munka r�sze… befejezetlen k�zirat, Engels eredeti elk�pzel�se szerint bevezet� lett volna „A rabszolgas�g h�rom alapform�ja” c�m� terjedelmes munk�hoz, amely azonban nem k�sz�lt el. A k�zirat els� �zben 1896-ban jelent meg n�met nyelve . k�s�bb „A term�szet dialektik�ja” c�m� k�tetbe ker�lt.
 
Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom:  1917 okt�ber 25-�n gy�z�tt a forradalom. A kommunista p�rt �ltal vezetett forradalom a vil�g 1/6 r�sz�n megd�nt�tte a t�k�s- �s f�ldbirtokos oszt�ly hatalm�t, megteremtette a prolet�ri�tus diktat�r�j�t, a szovjethatalmat, l�trehozta a szocialista t�rsadalom �p�t�s�nek alapj�t. A NOSZF gy�zelme hatalmas l�k�st adott a forradalmi mozgalmaknak. A szovjethatalom l�te �s fejl�d�se bebizony�totta, hogy a kommunista p�rt vezette munk�soszt�ly az imperialist�k minden ellens�ges cselekedet�vel szemben k�pes az orsz�g vezet�s�re �s a szocializmus fel�p�t�s�re. A NOSZF gy�zelme elm�ly�tette a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�g�t, megnyitotta a kapitalizmusb�l a szocializmusba val� vil�gm�ret� �tmenet korszak�t.1991-el azonban a forradalmi �tmenet  r�szben megsz�nt a SZU - val egy�tt  a kapitalista restaur�ci� r�v�n.

 
Nemzeti J�vedelem:  /GDP/meghat�rozott id� – �ltal�ban egy �v – alatt adott orsz�gban az anyagi termel�s k�l�nb�z� �gaiban l�trehozott �j �rt�k; a t�rsadalmi �sszterm�knek a termel�sben felhaszn�lt, illetve elhaszn�l�dott termel�si eszk�z�k �rt�k�nek levon�sa ut�n fennmarad� r�sze. Term�szeti form�j�t tekintve nagyr�szt fogyaszt�si cikkekb�l, kisebb r�szt azokb�l a termel�si eszk�z�kb�l �ll, amelyekkel b�v�tik az �ll�- �s forg�alapokat �s tartal�kokat k�peznek. A nemzeti j�vedelem nagys�ga a t�rsadalmi munka termel�kenys�g�t�l, a termel�si alapokt�l �s azok hat�konys�g�t�l, a termel�s ter�let�n foglalkoztatottak sz�m�t�l f�gg. Eloszt�sa sor�n fogyaszt�si alapra �s felhalmoz�si alapra oszlik.

 
Nemzeti K�rd�s:  azoknak a gazdas�gi, politikai, jogi, ideol�giai �s egy�b probl�m�knak az �sszess�ge, amelyek a nemzeteknek, n�peknek a f�ggetlens�g�rt, �n�ll� �llami berendezked�s�rt, kedvez� nemzetk�zi felt�telek�rt, egyenjog�s�g�rt v�vott harc�ban felvet�dtek. A nemzetek kialakul�s�val egy�tt keletkezett �s az�ta is fontos szerepet j�tszik. A nemzeti k�rd�s l�nyeg�ben nemzetek vagy nemzeti kisebbs�gek t�rekv�se �nkorm�nyzatra vagy teljes �n�ll�s�gra az ezt akad�lyoz� er�kkel szemben. A nemzeti k�rd�s a munk�smozgalomban is fontos szerepet j�tszik. A II Internacion�l� p�rtjai lesz�k�tett�k a „civiliz�lt nemzetekre”, a leninizmus azonban kiterjesztette  a gyarmati �s f�lgyarmati n�pek felszabad�t� harc�ra is. az imperializmus kor�ban a nemzeti k�rd�s f� megjelen�si form�ja �ppen a nemzeti felszabad�t� mozgalom. A marxizmus-leninizmus �ll�spontja szerint a nemzeti k�rd�s megold�sa: a nemzetek �nrendelkez�si jog�nak elismer�se, a nemzeti egyenjog�s�g �s szuverenit�s tiszteletben tart�sa, a n�peknek a prolet�r internacionalizmus �s a szocialista hazafis�g szellem�ben val� nevel�se.

 
N�pesed�s: a t�rsadalom �lland� �s sz�ks�gszer� jelens�ge, a t�rsadalom tagjainak sz�mbeli n�veked�se. Mindenegyes t�rsadalmi-gazdas�gi alakulatnak megvannak a maguk saj�tos, t�rt�netileg �tmeneti n�pesed�si t�rv�nyei (a kapitalizmusra pl. a relat�v t�ln�pesed�s a jellemz�). A polg�ri elm�letek (pl. a malthusianizmus) a t�k�s kizs�km�nyol�s �s a gyarmati n�pek elnyom�s�nak igazol�s�ra abb�l a hamis elgondol�sb�l indulnak ki, hogy n�pesed�s t�rv�nyei �r�kek �s v�ltozatlanok, azt �ll�tj�k, hogy az �ns�g �s az �lelmiszerek hi�nya a magas sz�let�si ar�nysz�m k�vetkezm�nye. A val�s�gban a n�pesed�s fejl�d�se t�bbf�le t�nyez�t�l f�gg: a termel�er�k sz�nvonal�t�l, a termel�si viszonyokt�l, az �llam-�s jogrendt�l, az erk�lcst�l �s a vall�st�l, a politikai �s egy�b eszm�kt�l, s v�g�l a f�ldrajzi k�rnyezett�l. B�rmennyire bonyolult is e t�nyez�k k�lcs�nhat�sa, a n�pesed�s v�gs� soron mindig a t�rsadalmi viszonyok, a t�rsadalmi-gazdas�gi szerkezet meghat�roz� szerepe �rv�nyes�l, mert e viszonyok determin�lj�k a n�pess�g z�m�t alkot� sz�les dolgoz� t�megek helyzet�t. B�r egy�b t�nyez�k, amelyek ellent�tes ir�nyban hatnak, id�legesen elfeledhetik a termel�si viszonyok hat�s�t, v�gs� soron mindig ezek a domin�nsok. Ez a t�tel alkotja a marxista n�pesed�selm�let kiindul�pontj�t.

N�pfront:  a munk�soszt�ly vezet�s�vel sz�les t�rsadalmi r�tegeket �tfog� t�m�r�l�s. A fasizmus elleni harc a harmincas �vekben megk�vetelte, hogy fajra, vall�sra �s politikai n�zetre val� tekintet n�lk�l valamennyi antifasiszta er�t egyes�tsenek. A sz�les �sszefog�s felt�tele �s t�nyez�je a munk�segys�g. A n�pi demokratikus orsz�gok mai n�pfrontmozgalmai az antifasiszta n�pfrontb�l fejl�dtek ki. A fejlett t�k�sorsz�gok jelenlegi monopolt�ke-ellenes egys�gpolitik�ja, amelyet a kommunista p�rtok kezdem�nyeznek, szint�n n�pfrontjelleg�.

Objekt�v igazs�g: filoz�fiai kateg�ria az emberi ismeret azon tartalm�nak jel�l�s�re, amely f�ggetlen a szubjektum akarat�t�l �s �hajait�l. Az igazs�got a visszat�kr�z�tt objektumtartalma hat�rozza meg. Az objekt�v igazs�g mint elm�leti kateg�ria, a szubjekt�v idealizmus igazs�gkoncepci�i ellen ir�nyul, amelyek szerint az igazs�got az ember alkotja, �s az emberek k�z�tti megegyez�s eredm�nye. Az igazs�gnak ez az �rtelmez�se tudom�nyellenes �s reakci�s, amennyiben lehet�s�get ny�jt arra, hogy igazs�gk�nt fogadjanak el mindenf�le babon�t, vall�sos hiedelmet, puszt�n az�rt, mert ezeket az emberek t�bbs�ge elfogadja. A mai polg�ri filoz�fia elveti az igazs�g objekt�v jelleg�t, ami a tudom�nyos ismeretek szubjektiviz�l�s�hoz vezet, �s ezzel al��ssa �s diszkredit�lja a tudom�nyt. P�ld�ul a pragmatizmus valamely t�telt akkor tekint igazs�gnak, ha elfogad�sa sikert biztos�t az �letben. A neopozitivizmus pedig a matematikai �s logikai igazs�gokat konvenci�kat tartja.

Objektivizmus: a val�s�g, a jelens�gek megk�zel�t�s�nek saj�tos elve, amely szerint tart�zkodni kell a jelens�gek kritikai �rt�kel�s�t�l �s a p�rtos k�vetkeztet�sekt�l, mivel – �gymond – a tudom�ny nem k�pes ilyen k�vetkeztet�sekre. Az objektivizmus tagadja az oszt�lyszempont �rv�nyest�s�nek l�tjogosults�g�t az elm�leti elemz�sben. Az ideol�giai harcban az objektivizmus olyan fogalmakkal, mint „oszt�ly f�l�tti”, „�sszn�pi”, „p�rtatlans�g” val�j�ban oszt�ly�ll�spontot �s oszt�lyer�ket fejez ki. A „sz�k burzso� objektivizmus”-t leleplezve Lenin kimutatta, hogy a marxizmust�l az objektivizmus �ppoly idegen, mint a szubjektivizmus, mivel a marxizmus p�rtoss�ga szigor�an tudom�nyos: vagyis a tudom�nyos kutat�s sor�n olyan p�rtos k�vetkeztet�sekhez �s �rt�kel�sekhez jut el, amelyek megfelelnek a dolgok menet�nek.

 
Objekt�v Val�s�g: az eg�sz anyagi vil�g a maga teljess�g�ben, valamennyi form�j�ban �s megnyilv�nul�s�ban. Az objekt�v val�s�g fogalma viszonylagos. A szubjektumhoz viszony�tva  az objekt�v val�s�g mindaz, ami a tudaton k�v�l l�tezik �s tudatban visszat�kr�z�dik. De a szubjektum, tudat�val egy�tt, maga is objekt�v val�s�g m�s emberekhez viszony�tva. A vil�gra vonatkoz� egy�ni szeml�lett�l elvonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy az objekt�v val�s�g megegyezik a realit�ssal �ltal�ban. A realit�s mag�ban foglalja a k�l�nb�z� anyagi objektumokat, ezek tulajdons�gait, a teret, az id�t, a mozg�st, a t�rv�nyeket, a k�l�nb�z� t�rsadalmi jelens�geket, a termel�si viszonyokat, az �llamot, a m�v�szetet stb. Mindez t�kr�z�dik az emberi tudatban, de att�l f�ggetlen�l l�tezik. Ebb�l azonban nem k�vetkezik, hogy az objekt�v val�s�g fogalma sz�lesebb, mint az anyag fogalma. Ilyen elk�pzel�s csak abban az esetben keletkezhet, ha az anyagot elszak�tj�k sokf�le megjelen�si form�j�t�l �s tulajdons�g�t�l, amelyek n�lk�l nem l�tezik. A mozg�s, a t�r, az id�, az �let stb. – mindezek az anyag sokf�le �s k�l�nb�z� fejletts�g� form�inak saj�toss�gainak, k�lcs�nhat�sainak megnyilv�nul�sai, amelyek �sszess�g�kben alkotj�k a vil�got mint eg�szet, vagyis az objekt�v val�s�got.

 
Objektum:  1 a filoz�fi�ban a k�ls� t�rgy, jelens�g, t�gabb �rtelemben az eg�sz vil�g, amely tudatunkt�l f�ggetlen�l l�t5ezik (objekt�v val�s�g). Az objektum a szubjektum tudat�nak �s tev�kenys�g�nek t�rgya. Elvileg �s t�rt�netileg els�dleges a szubjektummal szemben; 2. A k�zhaszn�latban valamennyi t�rgy, dolog, m�t�rgy, �p�let, l�tes�tm�ny megjel�l�se

 
Oks�g: filoz�fiai kateg�ria olyan jelens�gek sz�ks�gszer� �sszef�gg�s�nek megjel�l�s�re, melyek k�z�l az egyik (az ok) kiv�ltja a m�sikat (az okozatot). Megk�l�nb�ztet�nk �ltal�nos vagy teljes �s specifikus okot. Az �ltal�nos ok valamennyi felt�tel �sszess�ge, melyek megl�te eset�n sz�ks�gszer�en bek�vetkezik az okozat. A specifikus ok – t�bb felt�tel �sszess�ge, melyeknek megjelen�se (ha sok egy�b k�r�lm�ny az adott helyzetben m�r jelen van �s az ok m�k�d�s�t lehet�v� teszi) kiv�ltja az okozatot. Az �ltal�nos vagy teljes ok felt�r�sa csak viszonylag egyszer� esetekben lehets�ges; rendszerint a tudom�nyos kutat�s feladata az adott jelens�g specifikus okainak kider�t�se. A specifikus ok ugyanis egyes�ti mag�ban a teljes oknak az adott helyzetben legl�nyegesebb elemeit, a fennmarad� elemek pedig csup�n ezen specifikus ok m�k�d�s�nek felt�teleik�nt l�pnek fel. Az oks�g k�rd�s�ben �les harc folyik a materializmus �s az idealizmus k�z�tt. A materializmus szerint az oks�g objekt�v �s egyetemes jelleg�, az oks�gi �sszef�gg�sek pedig tudatunkon k�v�l �s t�le f�ggetlen�l l�tez� dolgok k�z�tti �sszef�gg�sek. A szubjekt�v idealizmus vagy egy�ltal�n tagadja az oks�got, p�ld�ul az �rzetek megszokott egym�sut�nis�g�val azonos�tja (Hume), vagy pedig elismeri ugyan, hogy az oks�g sz�ks�gszer� �sszef�gg�s, de azt tartja, hogy a megismer� szubjektum k�nyszer�ti r� a k�lvil�gra. Az objekt�v idealizmus elismeri ugyan, hogy az oks�g a megismer� tudat�t�l f�ggetlen�l l�tezik, de alapj�t a szellemben, ide�ban, fogalomban keresi, ezeket pedig a szubjektum tudat�t�l f�ggetlennek tekinti. A dialektikus materializmus objekt�v �s egyetemes jelleg�nek tartja az oks�got, de egyszersmind elveti az oks�g leegyszer�s�tett �rtelmez�s�t is, az ok �s okozat metafizikus szembe�ll�t�s�t, �s mint egyazon k�lcs�nhat�s mozzanatait vizsg�lja ezeket: az ok �ltal meghat�rozott okozat akt�v szerepet j�tszik �s visszahat a kiv�lt� okra. Az oks�gi �sszef�gg�sek sokr�t�ek, nem korl�tozhat�k egy valamely form�jukra, amint  azt a metafizikus materializmus tette. A modern tudom�ny fejl�d�se megc�folja az oks�gi �sszef�gg�sek r�gebben ismert form�inak abszolutiz�l�s�t, �s ez�ltal, hogy teljes sokr�t�s�g�kben t�rja fel ezen �sszef�gg�seket, igazolja, elm�ly�ti �s gazdag�tja az oks�g dialektikus materialista felfog�s�t. Az oks�g kateg�ri�ja a tudom�nyos kutat�s egyik legfontosabb kateg�ri�ja, hiszen a kutat�s v�gs� soron mindig alapvet� oks�gi �sszef�gg�sek felt�r�s�ra ir�nyul.
Oszt�lyharc:  olyan oszt�lyok k�z�tti harc, amelyeknek �rdekei �sszeegyezhetetlenek vagy ellentmondanak egym�snak. A rabszolgatart� t�rsadalomt�l kezdve minden t�rsadalom t�rt�nete oszt�lyharcok t�rt�nete. A marxizmus-leninizmus az oszt�lyharc tudom�nyos magyar�zat�t adja. Kimutatja, hogy az oszt�lyharc az antagonisztikus oszt�lyokra bomlott t�rsadalom fejl�d�s�nek hajt�ereje. Bebizony�tja, hogy a polg�ri t�rsadalomban az oszt�lyharc sz�ks�gszer�en a prolet�ri�tus diktat�r�j�hoz vezet, melynek c�lja az oszt�lyok megsz�ntet�se: az oszt�ly n�lk�li kommunista t�rsadalom megteremt�se. A proletari�tus oszt�lyharc�nak alapform�i a gazdas�gi, a politikai �s az ideol�giai harc. A politikai harc, amely a t�k�s t�rsadalomban a szocialista forradalomhoz �s a proletari�tus diktat�r�j�nak megteremt�s�hez vezet, d�nt� felt�tele annak, hogy a munk�soszt�ly �s az eg�sz t�rsadalom felszabaduljon a kizs�km�nyol�s al�l. A harc gazdas�gi �s ideol�giai form�i al� vannak rendelve a politikai harc feladatainak. A mai t�k�s t�rsadalom viszonyai k�z�tt a proletari�tus �les oszt�lyharcot v�v a monop�liumok mindenhat�s�ga ellen. A t�k�s monop�liumok elleni k�zdelemben a nemzet mindazon r�tegei a proletari�tus k�r�l t�m�r�lnek, melyeknek �rdeke a b�ke meg�rz�se, a sz�les k�r� demokratikus k�vetel�sek megval�s�t�sa. Az oszt�lyharc a proletari�tus diktat�r�j�nak l�trej�tt�vel �j form�kat �lt. Lenin a fiatal szovjetk�zt�rsas�g tapasztalatai alapj�n �t ilyen form�t jel�lt meg:1 a kizs�km�nyol�k ellen�ll�s�nak elfojt�sa;2 a polg�rh�bor� mint a proletari�tus �s a burzso�zia k�z�tti oszt�lyharc sz�ls�s�gesen ki�lezett form�ja;3 harc a paraszts�g �s az egy�b nem prolet�r dolgoz� t�megek vezet�s��rt;4 harc a burzso� szakemberek felhaszn�l�s��rt;5 harc az �j, szocialista munkafegyelem kialak�t�s��rt. Az oszt�lyharc a konkr�t t�rt�neti felt�telekt�l f�gg�en �les vagy kev�sb� �les form�kat �lthet. „A szocialista orsz�gokban a szocializmus sikeres �p�t�s�nek viszonyai k�z�tt az oszt�lyharc fejl�d�s�nek �ltal�nos tendenci�ja a szocialista er�k poz�ci�inak er�s�d�s�re, az ellens�ges oszt�lyok maradv�nyai ellen�ll�s�nak gyeng�l�s�re vezet. A fejl�d�s azonban nem egyenes vonal�. Egyes id�szakokban az oszt�lyharc, a bels� �s k�ls� helyzet bizonyos v�ltoz�saival kapcsolatban ki�lez�dhet”. A szocializmus teljes �s v�gleges gy�zelme eredm�nyek�nt l�trej�n a t�rsadalom t�rsadalmi-politikai �s eszmei egys�ge. Az SZKP megb�r�lta Szt�linnak azt a t�tel�t, hogy a szocializmus gy�zelme ut�n �lez�dik az oszt�lyharc. Ez a t�tel a szem�lyi kultusz viszonyai k�z�tt �r�gy�l szolg�lt a szocialista demokr�cia �s a t�rv�nyess�g rendk�v�l durva megs�rt�s�re. A szocializmusb�l a kommunizmusba val� �tmenet olyan k�r�lm�nyek k�z�tt t�rt�nik, amikor az �sszes t�rsadalmi csoportoknak – a munk�soknak, a parasztoknak, az �rtelmis�gnek -  �rdeke a kommunizmus gy�zelme. Ez�rt ebben a peri�dusban az orsz�gon bel�l m�r nincs talaja az oszt�lyharcnak. A t�k�s vil�g kibontakoz�s�ban azonban tov�bb folyik az oszt�lyharc. A szocializmus �s a kapitalizmus k�z�tti oszt�lyharc saj�tos form�ja a b�k�s egym�s mellett �l�s.

 
Oszt�lyok:  ,,Oszt�lyoknak az emberek nagy csoportjait nevezik, amelyeknek a t�rsadalmi termel�s t�rt�netileg meghat�rozott rendszer�ben elfoglalt hely�k, a termel�si eszk�z�kh�z val� (nagyr�szt t�rv�nyekben szab�lyozott �s r�gz�tett) viszonyuk, a munka t�rsadalmi szervezet�ben j�tszott szerep�k, k�vetkez�sk�ppen a t�rsadalmi javak rendelkez�s�kre �ll� r�sz�nek megszerz�si m�djai �s nagys�ga tekintet�ben k�l�nb�znek egym�st�l. Az oszt�lyok az emberek olyan csoportjai, amelyek k�z�l az egyik eltulajdon�thatja a m�sik munk�j�t, annak k�vetkezt�ben, hogy a t�rsadalmi gazdas�g adott rendszer�ben k�l�nb�z� a helyzet�k.” (Lenin m�vei). Oszt�lyok csak a t�rsadalmi termel�s bizonyos fejl�d�si peri�dusaiban l�teznek. Az oszt�lyokat a t�rsadalmi munkamegoszt�s fejl�d�se �s a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�nak kialakul�sa h�vta �letre. Minden t�rsadalomban alapvet� oszt�lyon k�v�l – ezek a rabszolgat�rsadalomban a rabszolgatart�k �s a rabszolg�k, a feudalizmusban a f�ldesurak �s a jobb�gyparasztok, a burzso� t�rsadalomban a t�k�sek �s a proletari�tus – vannak nem alapvet� oszt�lyok is; ez ut�bbiak l�te vagy a r�gi termel�si m�d maradv�nyaival, vagy az �j termel�si m�d megsz�let�s�vel f�gg �ssze. A t�rsadalom oszt�lyokra tagoz�d�s�nak megsz�n�se csak a szocialista forradalom eredm�nyek�nt lehets�ges, az uralkod�, kizs�km�nyol� oszt�lyok felsz�mol�sa, a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�nak megsz�ntet�se �s t�rsadalmi tulajdonnal val� felv�lt�sa �tj�n. A szocializmus gy�zelme gy�keresen megv�ltoztatja a dolgoz� oszt�lyok arculat�t, k�zel hozza egym�shoz a munk�ss�got �s a paraszts�got. A munk�soszt�ly a szocializmusban m�r nem nevezhet� proletari�tusnak: megszabadult a kizs�km�nyol�st�l, az eg�sz n�ppel egy�tt a termel�si eszk�z�k birtokosa, aki munkaerej�t nem bocs�tja �ruba. A paraszts�g is teljesen �talakul a szocializmusban, egyszer s mindenkorra szak�t a mag�ntulajdonon alapul� gazd�lkod�ssal, a kapitalizmust�l �r�k�lt sz�tforg�csolts�ggal, a kezdetleges �s elmaradott technik�val; a kollekt�v szocialista tulajdon alapj�n gazd�lkodik. Gy�keresen megv�ltozik az �rtelmis�g is. a kommunizmusba val� �tmenet folyam�n elmos�dnak a hat�rok a munk�sok, a parasztok �s az �rtelmis� k�z�tt. E folyamat alapja a v�ros �s a falu, a szellemi �s fizikai munka k�z�tti l�nyeges k�l�nbs�gek fokozatos megsz�ntet�se. A n�p t�rsadalmi-politikai �s eszmei egys�ge – amely m�r a szocialista t�rsadalomban l�trej�tt – egyre jobban megszil�rdul, s fokoz�dik a t�rsadalom homogenit�sa. A munk�soszt�ly �s a sz�vetkezeti paraszts�g megbonthatatlan sz�vets�g�nek tov�bbi er�s�d�se – a munk�soszt�ly vezet� szerepe mellett – d�nt� politikai �s t�rsadalmi-gazdas�gi jelent�s�g� t�nyez� a kommunizmus fel�p�t�se szempontj�b�l. A t�rsadalomnak az oszt�lyokra �s t�rsadalmi r�tegekre tagolts�ga a kommunizmus gy�zelm�vel v�gleg megsz�nik.

 
�nigazgat�s: a kommunizmusban az �llam v�gleg elhal,�s eleny�szik,  �s a t�rsadalom ir�ny�t�sa az �nigazgat�s �tj�n t�rt�nik. Ennek felt�telei a kommunizmus �p�t�se sor�n �rnek meg. Jugoszl�vi�ban a szocializmus �p�t�se idej�n bevezett�k az �nigazgat�s rendszer�t, s ezt a szocialista rendszer f� ism�rv�nek nyilv�n�tott�k, s egyszersmind szembe�ll�tott�k a k�zponti p�rt- �s �llami ir�ny�t�ssal.

 
�nkorm�nyzat: az �llamon bel�li nagyobb ter�leti egys�gek olyan szervezete, amelynek keret�ben helyi (gazdas�gi, kultur�lis, szoci�lis stb) �gyeiket v�lasztott k�pvisel�ik �tj�n �n�ll�an int�zik. Az 1971 I. tc. az �j tan�cst�rv�ny a tan�csokat �llamigazgat�si funkci�juk mellett n�pk�pviseleti, �nkorm�nyzati funkci�kkal ruh�zta fel. Ez megn�veli a helyi (k�zs�gi, j�r�si, v�rosi, megyei) p�rtir�ny�t�s jelent�s�g�t �s az �gynevezett k�zs�gpolitika szerep�t.

�szt�n�ss�g �s Tudatoss�g: a t�rt�nelmi materializmus kateg�ri�i, amelyek az objekt�v t�rt�nelmi t�rv�nyszer�s�g �s az emberek c�ltudatos tev�kenys�ge k�z�tti viszonyt jellemzik. �szt�n�s a t�rsadalmi fejl�d�s akkor, amikor az objekt�v t�rv�nyek nem tudatosodnak, nincsenek az emberek ellen�rz�se alatt �s gyakran a term�szeti elemek rombol� erej�vel hatnak, az emberek tudatos cselekedetei pedig nem a kit�z�tt c�lok megval�s�t�s�hoz vezetnek, hanem teljesen v�ratlan k�vetkezm�nyeket id�znek el�. Tudatoss�gr�l akkor besz�l�nk a t�rt�nelmi tev�kenys�gben, amikor az emberek a t�rsadalmi fejl�d�s �ltaluk felismert t�rv�nyeire t�maszkodva cselekednek, �s tervszer�en ir�ny�tj�k a fejl�d�st c�ljaik megval�s�t�sa �rdek�ben. A szocializmust megel�z� t�rsadalmi alakulatok t�bbnyire �szt�n�sen fejl�dtek. A kommunista p�rt vezette munk�soszt�ly hatalomra jut�s�val, a termel�si eszk�z�k t�rsadalmas�t�s�val a t�rt�nelemben �j korszak kezd�dik: a tudatos t�rt�nelmi alkot�s korszaka. De ez a k�l�nbs�g emberek t�rt�nelmi tev�kenys�ge k�z�tt nem abszol�t. Az emberek a szocializmust megel�z� t�rsadalmi alakulatokban is t�maszkodtak – term�szetesen k�l�nb�z� m�rt�kben – a t�rt�nelem objekt�v t�rv�nyeire, fokozatosan felismert�k a t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g megnyilv�nul�sait. Ugyanakkor a szocializmusban is megmaradnak az �szt�n�ss�g elemei, a t�rsadalomtudom�ny egyik-m�sik k�rd�s�nek kidolgozatlans�g�b�l, az objekt�v t�rv�nyeknek m�g nem teljes m�rt�k� felhaszn�l�s�b�l, tov�bb� a t�rsadalmi tudatnak a t�rsadalmi l�tt�l val� elmarad�s�b�l k�vetkez�en.

Pacifizmus:  burzso�-liber�lis ir�nyzat, amelynek k�pvisel�i el�t�lnek mindennem� h�bor�t, f�ggetlen�l annak jelleg�t�l �s c�lj�t�l. A pacifist�k be�rik a b�ke passz�v hirdet�s�vel, nem t�rj�k fel a h�bor�kat sz�l� igazi okokat, elvetik a t�megek forradalmi cselekedeteit. A mai viszonyok k�z�tt, amikor az imperialista �llamok politik�ja vil�gh�bor�val fenyegeti az emberis�get, sok �szinte pacifista a h�bor� elh�r�t�s��rt, a vil�gb�k��rt k�zd� mozgalom tev�keny r�sztvev�j�v� v�lik.

 
Partiz�n: f�leg a helyi lak�ss�gb�l kiker�l�, az ellens�ges hadsereg h�t�ban harcol� �nk�ntes fegyveres alakulatok tagja.

Partiz�nmozgalom: n�pi t�megmozgalom, amelynek r�sztvev�i a fegyveres harc m�dszereit alkalmazz�k az idegen elnyom�k, ellens�ges megsz�ll� csapatok �s a hat�s�gok ellen. A f�leg a helyi lakoss�gb�l alakult kis �nk�ntes partiz�nosztagok kedvez� felt�telek mellett nagyobb partiz�ncsapatokban �s k�tel�kekben egyes�lnek. A partiz�nmozgalomnak nagy jelent�s�ge van, nagy szerephez jut a nemzeti felszabad�t� harcban, valamint a benyomult idegen csapatok ellen foly� igazs�gos h�bor�ban. A II. vil�gh�bor� alatt hatalmas partiz�nmozgalom bontakozott ki a fasiszta csapatok �ltal megsz�llt szovjet ter�leteken, Jugoszl�vi�ban, francia �s Spanyolorsz�gban.

P�rtegys�g: a kommunista �s munk�sp�rtokban a p�rt�let lenini norm�inak, a p�rtvezet�s elveinek egyik legfontosabb alkot�r�sze. A p�rtegys�g eszmei, politikai, szervezeti �s cselekv�si egys�get jelent. A p�rtegys�g a kommunista p�rtok harck�pess�g�nek legf�bb felt�tele, lazul�sa gyeng�ti a p�rt szervezetts�g�t, teljes felboml�sa pedig az uralkod� oszt�ly p�rtj�nak eset�ben – v�gs� soron – a hatalom elveszt�s�hez vezethet. A p�rtegys�g er�s�t�s�nek alapvet� eszk�zei: a p�rton bel�li nevel� munka, a p�rtoktat�s, a p�rtf�rumokon folytatott vita.

 
Plehanov, Gergij Valentyinovics (1856-1918): orosz forradalm�r �s gondolkod�, az oroszorsz�gi szoci�ldemokrata mozgalom megalap�t�ja, publicista; a marxista elm�let tekint�lyes m�vel�je. Vil�gn�zete �s politikai tev�kenys�ge bonyolult fejl�d�si utat tett meg. Eleinte a „Zemlja i volja” (F�ld �s szabads�g) narodnyik szervezet vezet�je volt, majd miut�n az emigr�ci�ban Marx �s Engels m�veit tanulm�nyozta �s kapcsolatba ker�lt a nyugat-eur�pai szoci�ldemokrat�kkal, szak�tott a narodnyik mozgalommal �s meggy�z�d�ses marxist�v� v�lt. Sv�jcban megszervezte a „Munka Felszabad�t�sa” nev� csoportot (1883), amely fontos szerepet j�tszott abban, hogy a marxizmus elterjedt �s gy�zelmet aratott az orosz felszabad�t� mozgalomban. Maga Plehanov is jelent�sen hozz�j�rult a marxista elm�let fejleszt�s�hez, mik�zben harcot v�vott a narodnyik ideol�gia, a „leg�lis marxizmus”, a revizionizmus �s a burzso� filoz�fia ellen. 1903 ut�n azonban nem �rtette meg az �j id�szak saj�toss�g�t, elt�volodott a forradalmi marxizmust�l, b�k�l�keny �ll�spontra helyezkedett az opportunist�kkal szemben, majd mensevik lett. Az els� vil�gh�bor� idej�n a szoci�lsoviniszt�k t�bor�ba ker�lt. Negat�van �rt�kelte a Nagy okt�beri Szocialista Forradalmat. J�llehet r�szt vett a bolsevikok elleni frakci�s harcban, �lete v�g�ig h� maradt a marxizmusr�l, a munk�soszt�ly �gy�hez. Plehanov filoz�fiai-szociol�giai m�veir�l Engels �s Lenin t�bb �zben elismer�en nyilatkozott. A marxista elm�let kit�n� kifejt�se tal�lhat� „A monista t�rt�netfelfog�s fejl�d�s�nek k�rd�s�hez” (1895), az „Adal�kok a materializmus t�rt�net�hez”(1896), „A szem�lyis�g t�rt�nelmi szerep�nek k�rd�s�hez” (1898) c�m� m�veiben �s sok m�s �r�s�ban. Plehanov a marxizmust �j szakaszk�nt �rt�kelte a filoz�fi�ban, kimutatta min�s�gi k�l�nbs�g�t minden megel�z� filoz�fi�t�l �s szociol�giai elm�lett�l. Plehanov tov�bbfejlesztette a materialista t�rt�netfelfog�st, megvil�g�totta a t�rsadalmi l�t �s t�rsadalmi tudat viszony�nak bonyolult �sszef�gg�seit; hangs�lyozta a t�rsadaloml�lektani mozzanatok szerep�t az eszm�k �sszecsap�s�ban, mely az adott t�rsadalomban az oszt�lyharc kifejez�d�se. Egyike volt a marxista eszt�tika �s m�kritika megalapoz�inak. Kifejtette a m�v�szet eredet�r�l, a m�v�szetr�l mint a t�rsadalmi �let saj�tos visszat�kr�z�s�r�l, a realizmusr�l mint a m�v�szet l�nyeg�r�l sz�l� marxista tan�t�s�t. Plehanov vetette meg az alapj�t az orosz t�rsadalomb�lcselet marxista t�rt�neti feldolgoz�s�nak, b�r e t�ren hib�s �rt�kel�sei is vannak. R�mutatott az orosz forradalmi demokrat�knak mint a marxista eszm�k oroszorsz�gi el�fut�rainak t�rt�nelmi szerep�re. A vall�s keletkez�s�nek �s fejl�d�s�nek k�rd�s�ben sz�mos �rt�kes eredm�ny f�z�dik Plehanov nev�hez (a vall�s t�rsadalmi szerep�nek, a t�rsadalmi tudatform�khoz val� viszony�nak, valamint a marxista p�rt vall�ssal kapcsolatos �ll�spontj�nak kifejt�se �s elemz�se). Filoz�fiai k�rd�sekben Plehanov t�bb hib�t k�vetett el: lebecs�lte a szubjekt�v t�nyez� szerep�t a t�rt�nelmi fejl�d�sben, engedm�nyt tett e a hieroglifa-elm�letnek, pontatlan megfogalmaz�sai k�zel vitt�k a „f�ldrajzi materializmushoz”, a „a marxizmus �s a spinozizmus azonos�t�s�hoz” stb. Az eg�sz �let�ben  marxista filoz�fia igazs�g��rt k�zd� Plehanov hib�i, filoz�fiai n�zeteinek eg�sz�t tekintve idegen elemk�nt hatnak. Filoz�fiai m�vei meggy�z�ek, n�pszer�ek �s vonz�ak, ez�rt a marxista filoz�fia tanulm�nyoz�s�nak ma is �rt�kes k�zik�nyvei.

 
Polg�ri Forradalom:  a t�rsadalmi forradalmak egyik t�pusa, amelynek f� tartalma a termel�er�k �s a feud�lis vagy f�lfeud�lis gazdas�gi �s politikai rendszer k�zti ellentmond�sok megold�sa. A polg�ri forradalmak k�z� tartoznak a gyarmati �s f�gg� orsz�gokban lezajl� forradalmak is, amelyek az imperializmus �s a feud�lis maradv�nyok ellen ir�nyulnak. A polg�ri forradalomnak t�rt�nelmi szerepe a t�k�s fejl�d�s akad�lyainak elh�r�t�s�ban rejlik. Az a k�r�lm�ny, hogy egyes polg�ri forradalmakban esetleg bizonyos antikapitalista rendszab�lyokra is sor ker�l, mit sem v�ltoztat �ltal�nos jelleg�k�n, mivel nem �rintik a burzso� t�rsadalom legm�lyebb alapj�t: a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�t. A t�rt�nelem sor�n k�l�nb�z� orsz�gokban �s k�l�nb�z� id�ben sz�mos polg�ri forradalom zajlott le. A feudalizmus megsz�ntet�s�nek az a folyamata, amely a XVI sz�zadban indult meg (a n�met paraszth�bor�, a n�metalf�ldi polg�ri forradalom), m�g nem �rt v�get (Afrika, �zsia �s Latin-Amerika gyarmati �s f�gg� orsz�gaiban m�g sz�mos polg�ri forradalom megy v�gbe). Enn�lfogva a polg�ri forradalom konkr�t form�i rendk�v�l v�ltozatosak, k�l�nb�z�ek e forradalmak mozgat�er�i. A klasszikus kapitalizmus id�szak�ban lezajlott polg�ri forradalomban vezet� szerep oszthatatlanul a burzso�zi�� volt, az imperializmus kor�ban viszont er�sen megn�tt a proletari�tus hat�sa a polg�ri forradalom menet�re �s eredm�nyeire; sok esetben a hegem�nia a proletari�tus kez�be megy �t (1905-�s orosz forradalom, �j-demokratikus forradalom K�n�ban). A polg�ri forradalomnak leg�ltal�nosabb feloszt�sa szerint megk�l�nb�ztet�nk tiszta polg�ri forradalmakat, �s polg�ri demokratikus forradalmakat. A tiszta polg�ri forradalmak a burzso�zia hegem�ni�j�val megy v�gbe a n�p nagyobb ar�ny� r�szv�tele n�lk�l, �s nem hoz mag�val m�lyrehat� t�rsadalmi �talakul�st. Ilyen p�ld�ul az 1867-1868 �vi jap�n forradalom, az ifj�t�r�k forradalom, valamint az egyes �zsiai �s afrikai orsz�gokban napjainkban lezajl� forradalmak, amelyek nem mennek tov�bb a nemzeti szuverenit�s kiv�v�s�n�l. A polg�ri forradalmak k�l�nleges form�j�t alkotja a polg�ri demokratikus forradalom, amelynek az a saj�toss�ga, hogy a proletari�tus �s a paraszts�g tev�kenyen r�szt vesz benne, hogy agr�rforradalommal, az agr�rviszonyok gy�keres �talak�t�s��rt k�zd� parasztmozgalommal j�r egy�tt, �s a t�megek saj�t k�vetel�sekkel l�pnek fel. T�rt�nelmi szerep�ket �s mozgat�er�iket tekintve a polg�ri demokratikus forradalmak t�bb fajt�j�t ismerj�k:1 a feudalizmus elleni harc id�szak�ban lezajlott polg�ri demokratikus forradalmak, amelyekben a burzso�zi�� volt a hegem�nia, s amelyek biztos�tott�k a burzso�zia gazdas�gi �s politikai uralm�t. Ilyen p�ld�ul a 1789-1794 �vi francia polg�ri forradalom; 2 az imperializmus kezdeti id�szak�nak �s a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�ga els� szakasz�nak polg�ri demokratikus forradalmai. Ezekben a polg�ri demokratikus forradalmakban a paraszts�ggal sz�vets�gben harcol� proletari�tus szerzi meg a vezet� szerepet. Az ilyen forradalmak a kapitalizmus gyorsabb �tem� fejl�d�s�hez egyengetve az utat, el�k�sz�tett�k a felt�teleket a polg�ri demokratikus forradalom szocialista forradalomba val� �tn�v�s�hez. Ilyen volt p�ld�ul Oroszorsz�gban az 1917-es febru�ri forradalom. 3 a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�ga m�sodik szakasz�nak polg�ri demokratikus forradalmai (a n�pi demokratikus orsz�gokban lezajlott forradalmak). 4 a kapitalizmus �ltal�nos v�ls�ga harmadik szakasz�nak polg�ri demokratikus forradalmi a gyarmati �s a f�gg� orsz�gokban, az �gynevezett nemzeti demokratikus forradalmak. E forradalmak sikeres fejl�d�se f�ggetlen nemzeti demokratikus �llamok megalakul�s�hoz vezet.

Polg�ri T�rsadalom: a Marx el�tti filoz�fi�ban haszn�latos kifejez�s, amellyel a XVIII sz�zadt�l kezdve a t�rsadalmi, sz�kebb �rtelemben pedig a vagyoni viszonyokat jel�lt�k. A polg�ri t�rsadalmat elm�leti magyar�zata az angol �s francia materialista filoz�fusok fejfog�s�ban l�nyeges korl�tozotts�gokat tartalmazott, amennyiben nem �rtett�k meg, hogy a polg�ri t�rsadalom kialakul�sa, l�te a termel�si m�d fejl�d�s�t�l f�gg; a polg�ri t�rsadalom kialakul�s�t az ember term�szetes tulajdons�gaival, politikai feladatokkal, az igazgat�s �s t�rv�nyhoz�s form�ival, az erk�lcsis�ggel stb. magyar�zt�k. Hegel polg�ri t�rsadalmon a „sz�ks�gletek rendszer�t” �rtette, amely a mag�ntulajdonon alapszik: vagyoni �s rendi viszonyokat, jogi viszonyok rendszer�t. B�r a polg�ri t�rsadalomra vonatkoz� hegeli n�zetekben bizonyos megsejt�sek tal�lhat�k a t�rsadalom l�nyeges fejl�d�st�rv�nyeit illet�en, koncepci�juk eg�sze m�gis tarthatatlan. Hegel idealizmusa e k�rd�sben abban mutatkozik meg, hogy a polg�ri t�rsadalmat az �llamt�l f�gg� valamik�nt fogja fel; n�la az �llam az objekt�v szellem igazi form�ja, m�g a polg�ri t�rsadalom csup�n „v�ges” form�ja a szellemnek. Korai m�veiben Marx is haszn�lja a polg�ri t�rsadalom terminust �s fogalmat, m�gpedig el�sz�r 1843-ban Hegel b�r�lata sor�n. Marx ekkor a polg�ri t�rsadalmon a csal�d, a rendek �s az oszt�lyok szervezet�t, a tulajdonviszonyokat, az eloszt�s form�it �s m�djait, �ltal�ban a t�rsadalom l�t�t �s m�k�d�s�t biztos�t� felt�teleket, az ember val�s�gos �let�nek �s tev�kenys�g�nek felt�teleit �rti, de hangs�lyozza objekt�v jelleg�ket �s gazdas�gi alapjukat, f�gg�s�g�ket. A k�s�bbiekben Marx a polg�ri forradalmat nem el�gg� pontos terminusa helyett szigor�an tudom�nyos fogalmakat haszn�l (kapitalista t�rsadalmi-gazdas�gi rend, a t�rsadalom gazdas�gi szerkezete, gazdas�gi alap, termel�si m�d stb.).

 
Politika: az �llam �gyeiben val� r�szv�tel, az �llam ir�ny�t�sa, az �llam tev�kenys�gi form�inak, feladatainak, tartalm�nak meghat�roz�sa. A politika k�r�be tartoznak az �llamberendez�snek, az orsz�g igazgat�s�nak, az oszt�lyok vezet�s�nek, a p�rtharcnak stb. k�rd�sei. A politik�ban az oszt�lyok l�t�rdekei �s k�lcs�n�s viszonyai fejez�dnek ki. A politika nemzetek �s �llamok k�zti viszonyt is kifejez (k�lpolitika). Az oszt�lyok k�z�tti viszony-s enn�lfogva az oszt�lyok politik�ja is-gazdas�gi helyzet�kb�l k�vetkezik. A politikai eszm�k �s a nekik megfelel� int�zm�nyek alkotj�k a fel�p�tm�ny f� alkot�r�sz�t, amely a gazdas�gi alapon emelkedik. Ez azonban kor�ntsem jelenti azt, hogy a politika a gazdas�g passz�v k�vetkezm�nye. Ahhoz, hogy a politika ilyen hatalmas �talak�t� er�v� v�lhass�k, helyesen kell t�kr�znie a t�rsadalom anyagi �lete fejl�d�s�nek sz�ks�gleteit. A reakci�s burzso�zia politik�ja f�kezi a t�rsadalom fejl�d�s�t, mert szembeszeg�l objekt�v sz�ks�gleteivel. a kommunista p�rt politik�j�nak ereje ezzel szemben abban rejlik, hogy pontosan sz�mol e sz�ks�gletekkel. A kommunista p�rt politik�ja megfelel a n�p �letbev�g� �rdekeinek, s a dolgoz�k sz�les t�megeinek �lland� t�mogat�s�t �lvezi. A kommunizmus �p�t�s�nek vezet�se az�rt eredm�nyes, mert a helyes politika megfelel� szervez�munk�val p�rosul. Ez a politika realit�s�nak z�loga. Ez�rt tulajdon�t a p�rt els�rend� jelent�s�get a t�megek politikai nevel�s�nek, a p�rtk�derek k�pz�s�nek �s megedz�s�nek. A kommunista p�rtpolitik�j�nak vezet� �s ir�ny�t� befoly�sa alatt fejl�dik a kult�ra �s az ideol�gia valamennyi ter�lete: a tudom�ny, a m�v�szet, az erk�lcs stb. A p�rt �lesen b�r�lja az apolitizmus �s eszmeietlens�g mindennem� megnyilv�nul�s�t a kultur�lis �p�t�munk�ban, k�vetkezetes harcot hirdet a burzso� ideol�gia ellen. Az SZKP belpolitik�ja a kommunizmus fel�p�t�s�re ir�nyul, �s szorosan �sszefon�dik k�lpolitik�j�val, melynek c�lja: b�k�s felt�telek kommunizmus �p�t�s�hez,