mmp2006szm
Tartalom
 
Men
 
Kapcsolatok
 
Nemzetkzi
 
Hrek6
 
hrek6

Teszt hr

 
Marxista oktats
Marxista oktats : Marxista fogalomtr-8.-ik rsz

Marxista fogalomtr-8.-ik rsz

kommunizmus ptshez, az emberisg megmentse egy harmadik vilghbortl.


Proletaritus: a kapitalista trsadalom egyik alapvet osztlya, amely meg van fosztva a termelsi eszkzk tulajdontl s munkaerejt knytelen eladni ltszksglete biztostsa rdekben. A proletaritus a feudlis trsadalom mhben alakult ki. A kapitalizmus fejldsnek velejrja a kisrutermels hanyatlsa, a parasztok s kzmvesek tnkremenetele, akik a proletaritus soraiba kerlnek. A kapitalizmusban a termelerk fejldsvel prhuzamosan arnytalanul fokozdik a proletaritus kizskmnyolsa. A proletaritus osztlyntudata rleldik, a burzsozia elleni harcban hozza ltre sajt szervezeteit (a kommunista vagy munksprtokat, a szakszervezeteket stb.). E kzdelemben a proletaritus nem csupn sajt rdekeit vdi, hanem valamennyi dolgozjt is. a proletaritus a kapitalista trsadalom egyetlen valban forradalmi osztlya, a kommunista ideolgia hordozja, amely feladatnak tekinti a szocialista forradalom tjn a burzso rend megdntst s a politikai hatalom kivvst. F clja: a szocialista s kommunista trsadalom felptse. A jelenlegi krlmnyek kztt folytatdik a kapitalista trsadalom tovbbi proletarizldsa. Fokozdik a proletaritus s a monopolista burzsozia ellentte. A dolgozk szles tmegei vlnak a proletaritus szvetsgeseiv: a parasztsg, az rtelmisg jelents rsze s ms rtegek. Az imperializmus elleni harcban nvekszik s tmrl a gyarmati s fgg orszgok proletaritusa is. A szocialista forradalom gyzelmvel a proletaritus alrendelt, kizskmnyolt, a termelsi eszkzktl megfosztott osztlybl olyan munksosztlly vlik, amely az orszg teljes jog gazdja, a maga s az egsz trsadalom javra dolgozik.

Proletrdiktatra: a proletaritus forradalmi tmeneti llamhatalma, amely a tks rendszer megszntetse s a burzso llamgpezet sztzzsa eredmnyekppen jn ltre. A proletrdiktatra alkotja a szocialista forradalom f tartalmt, ez gyzelmnek elengedhetetlen felttele s legfbb eredmnye. ppen ezrt a proletrdiktatrrl szl tants a marxi-lenini elmlet legfontosabb rsze. A proletaritus arra hasznlja fel hatalmt, hogy megtrje a kizskmnyolk ellenllst, megszilrdtsa a forradalom gyzelmt, idejben elhrtsa a burzsozia restaurcis ksrleteit, vdekezzen a nemzetkzi reakci agresszv cselekedetei ellen. m a proletrdiktatra nemcsak erszakot s fleg nem erszakot jelent. F funkcija- konstruktv, ptfunkci. A diktatrt a proletaritus arra hasznlja fel, hogy megnyerje a dolgozk nagy tmegeit s bevonja ket a szocialista ptsbe, hogy forradalmi talaktsokat hajtson vgre a trsadalmi let valamennyi terletn: a gazdasgi letben, a kultrban, az letformban, hogy kommunista szellemben nevelje a dolgozkat s felptse az j, osztly nlkli trsadalmat. A proletrdiktatra a szocializmus felptsnek eszkze, gyzelmnek elengedhetetlen felttele. Alapja s legfbb elve a munksosztly s parasztsg szvetsge, a munksosztly vezet szerepnek biztostsval. A szocialista pts sorn bvl s megszilrdul a proletrdiktatra trsadalmi bzisa, kialakul a trsadalom trsadalmi-politikai s ideolgiai egysge. A proletrdiktatra rendszerben a f vezet s irnyt er a munksosztly lcsapata: a kommunistk prtja. A proletrdiktatra rendszerbe beletartoznak a dolgozk klnfle tmegszervezetei: a npkpviseleti szervek, a szakszervezetek, a szvetkezetek s ms egyesletek, amelyek a szocialista llam s dolgoz tmegek f sszekt lncszemei. A trtnelemben a proletrdiktatra els formja a Prizsi Kommn volt, amely rtkes tapasztalatokkal gazdagtotta a marxizmust, s lehetv tette, hogy Marx kvetkeztetseket vonhasson le az eljvend szocialista trsadalom llamformjra vonatkozan. A szovjet forma (az oroszorszgi forradalmi munksmozgalomban spontnul kialakult szovjetekbl, tancsokbl keletkezett, azokra pl llamforma) a proletrdiktatra j formjt alkotja. Jelentsgt Lenin trta fel a kt orosz forradalom tapasztalatainak tanulmnyozsa alapjn. Vgl, a legjabb forradalmi tapasztalatok alapjn a P. nem egy msik j formja alakult ki: a npi demokrcia. A P. nem

ncl, hanem a diktatra s osztly nlkli trsadalomba val tmenet trtnelmileg szksgszer s egyetlen szksgszer eszkze. „A proletritus diktatrja – llaptja meg az SZKP programja – biztostotta a szocializmusnak – a kommunizmus els szakasznak – teljes s vgleges gyzelmt, biztostotta a trsadalom tmenett a kommunizmus ltalnosan kibontakoz ptsbe, ezzel teljestette trtnelmi kldetst s a bels fejlds feladatai szempontjbl a Szovjetuniban mr nem szksgszer.”
Proletr Internacionalizmus:  a vilg proletrjainak s dolgozinak nemzetkzi szolidaritst kifejez ideolgia, a munksosztlynak s prtjnak egyik alapvet ideolgiai elve. A proletr internacionalizmus gondolatt els zben Marx s Engels vetettk fel „A Kommunista Prt kiltvny”-ban, melyben kifejtettk, hogy a vilg proletrjainak kzs rdeke a kapitalista iga alli felszabadulsrt vvott harc. A proletr internacionalizmus lnyegt a „Vilg proletrjai, egyesljetek” jelsz fejezi ki. Az egyes nemzetek munksosztlya nem hagyhatja figyelmen kvl ms nemzetek proletritusnak harct, hiszen nemcsak sajt orszgnak burzsozija, hanem a tbbi orszgok burzsozija is ellensge. Ebbl fakad az egsz nemzetkzi proletritus alapvet rdekkzssge. A proletr internacionalizmusban szervesen sszefondik a proletritus hazaszeretete, az a trekvs, hogy orszgt az osztlyelnyomstl s mindenfle elnyomstl szabadd tegye, ms orszgok dolgozi a bkrt, demokrcirt s szocializmusrt vvott harcnak tmogatsval. A proletr internacionalizmustl tvol ll brmely ms nemzet lebecslse, hiszen minden nemzet hozzjrul a vilg anyagi s szellemi kultrjnak fejlesztshez. A Nagy Oktberi Szocialista Forradalom s a szocializmus gyzelme a Szovjetuniban meggyengtette az imperializmus vilgrendszert, alsta alapjait s nagy segtsget nyjtott a nemzetkzi proletritusnak igazsgos harchoz; ugyanakkor a proletr internacionalizmus elve nyilvnul meg abban a tmogatsban is, amelyet a nemzetkzi munksosztly nyjtott a fiatal Szovjetkztrsasgnak. A nemzeti krds megoldsa a Szovjetuniban s a tbbi szocialista orszgban, valamint j tpus, a npek bartsgra pl sok nemzetisg llamok ltrehozsa, szintn a proletr internacionalizmus eszmjnek megvalsulsa. A szocialista vilgrendszer ltrejttvel a proletr internacionalizmus tartalma mg tovbb bvlt. A proletr internacionalizmus egyik konkrt formja napjainkban a szocialista vilgrendszer orszgainak bartsga s klcsns segtsge. A proletr internacionalizmus legfbb kvetelmnyei: az egsz szocialista tbor biztonsgnak vdelme, a bkeharc, a gazdasgilag elmaradott orszgok npeinek tmogatsa nemzeti gazdasguk s kultrjuk fejlesztse rdekben. A proletr internacionalizmus szorosan sszefgg a szocialista hazafisggal, a szocializmus s a szocialista vilgrendszer irnti odaad hsggel. A kommunizmus ptse a Szovjetuniban a szovjet np nagy nemzetkzi feladata, amely egyben az egsz szocialista vilgrendszer, a nemzetkzi proletritus, az egsz emberisg rdeke is. a jelenlegi krlmnyek kztt a proletr internacionalizmus elve kmletlen harcot kvetel a nemzeti elszigetelds, a kozmopolitizmus mindenfajta megnyilvnulsa ellen, a kommunista s munksprtok egysgnek hatrozott vdelmrt.

 
Pszicholgia:  az a tudomny, amelynek trgya a szubjektum s az objektum klcsnhatsa egyik oldala: a pszichikum tanulmnyozsa; feladata a pszichikus tevkenysg klnbz formi (rzkels, emlkezs, gondolkods, rzelem, akarat stb), a klnbz pszichikus tulajdonsgok s llapotok kialakulsnak s fejldsnek vizsglata. A pszicholgia s az egyes filozfiai diszciplink (ismeretelmlet, logika, etika,eszttika stb) kztt sohasem volt les hatrvonal. A pszicholgia kezdete az korra nylik vissza; hossz ideig a filozfia kebelben fejldtt. A pszicholgia trtnete is a materializmus s idealizmus les harcnak sznhelye. Az alapvet krds, melynek eldntstl a materialista vagy idealista llsfoglals fgg a pszicholgiban, a pszichikum termszetre vonatkozik: az anyagtl fggetlen szubsztancia. nll tudomnny azonban csak a XIX szzad kzepn vlt, amikor a pszicholgusok a lelki jelensgek kutatsa tern is a konkrt, tudomnyos ksrletezsek tjra lptek. Az e idben mg sokak ltal kvetett szubjektv mdszer azonban vlsgba juttatta a polgri pszicholgit, amely a XX szzadban tbb idealista s mechanikus ramlatra bomlott. A pszicholgia mint a dialektikus s trtnelmi materializmus pt tudomny a Szovjetuniban alakult ki, s ezzel j trtneti szakasz nylt meg a pszicholgia fejldsben. A tudomnyos pszicholgia a marxista-leninista ismeretelmletbl indul ki, termszettudomnyos alapja pedig a pszichikus jelensgek Szecsenov-fle reflexelmlete, melyet I. Pavlov fejlesztett tovbb. A mai pszicholgia rendkvl differencilt; kutatsi krbe tartozik az ltalnos pszicholgia: az emberi pszichikum, az ember lelki lete ltalnos trvnyszersgeinek kutatsa, a fejlds-pszicholgia: a lelki jelensgek, a pszichikus visszatkrzs formi kialakulsnak s fejldsnek vizsglata mind a trzsfejlds, mind az egyn fejldse sorn; a gyermek-pszicholgia: a gyermek pszichikus fejldsnek tanulmnyozsa; a patho-pszicholgia: az ideg- s elmebetegek sajtos kros pszichikus fejldsnek vizsglata; a szemlyisg-pszicholgia: az emberi szemlyisg sajtos struktrjnak s fejldsnek vizsglata; valamint a csoport-, tmeg- s npllektan: bizonyos vonatkozsban kzs trsadalmi felttelek kztt l emberek jellemz pszichikus sajtossgainak kutatsa. Mindezen tudomnygak eredmnyeit a gyakorlati letre s ms tudomnygakra az n. alkalmazott llektani gak dolgozzk fel, mint pl. a nevels-, a munka-, a trsadalom-, a klinikai, a katonai pszicholgia stb.

 
Rabszolgatart Trsadalom: az els osztlyokra hasadt, antagonisztikus trsadalom, amely az skzssgi rend romjain keletkezett. Klnbz mrtkben s formban minden orszgban s minden npnl volt rabszolgasg. Legmagasabb fejletsgi formjt az kori Grgorszgban s az kori Rmban rte el, ahol a rabszolgk alkottk a trsadalom f termelerejt. A rabszolgatart trsadalom uralkod, s egyben a trsadalom egyik alapvet osztlya a kizskmnyol rabszolgatartk. Ez klnbz trsadalmi rtegekre tagozdik: nagybirtokosok, nagy mhelyek tulajdonosai, kereskedk, uzsorsok. A msik alapvet osztly a rabszolgk nagy ltszm kizskmnyolt osztlya. E kt alapvet osztlyon kvl kzbls rtegek is vannak, amelyek a szabad lakossg krbe tartoznak: sajt munkjukbl l kistulajdonosok (kzmvesek s parasztok), tovbb a lumpenproletaritus, amely tnkrement kzmvesekbl s parasztokbl kpzdtt. A rabszolgatart trsadalom uralkod termelsi viszonyainak alapja a rabszolgatartnak a termelsi eszkzkre s a rabszolgkra vonatkoz magntulajdona. A rabszolgknak a gazdasgon kvli, fizikai knyszeren alapul kizskmnyolsa hatalmas mreteket lttt, mire azok alacsony munkatermelkenysggel s a termelsi eszkzk tnkrettelvel vlaszoltak. Az egyes rabszolga ltal ltrehozott tbblettermk jelentktelen volt. Minthogy azonban risi szm rabszolgt zskmnyoltak ki, s munkjuk rendkvl olcs volt, a tbblettermk sszessge viszonylag jelentkeny mrtkeket rt el. Ezen az alapon vlt lehetv egy bizonyos trsadalmi s technikai halads, tudomnyos, mvszeti s filozfiai fejlds. A rabszolgatart trsadalom ltrejttvel alakult ki az llam. A rabszolgasg egsz trtnete az osztlyharc trtnete. A rabszolgatart trsadalom bomlsakor az osztlyharc tetpontra hgott. A rabszolgafelkelsek sszefondtak a tnkrement kisparasztoknak a nagybirtokosok elleni harcval. A rmai birodalom esetben a rabszolgatart trsadalom pusztulst meggyorstotta a kls betrs. A kizskmnyolson alapul trsadalmi rend rabszolgatart formjt j forma vltotta fel: a feudalizmus. A rabszolgasg nem tnt el teljesen a rabszolgatart termelsi md megsznsvel, hanem klnbz formkban s mrtkben tovbb lt mind a feudalizmus, mind a kapitalizmus idszakban.

Racionalizmus:  1 ismeretelmleti felfogs, amely szerint az ltalnossg s szksgszersg – a tuds megbzhatsgnak logikai ismrvei – nem vezethetk le tapasztalatbl s annak ltalnostsbl, hanem csak az szbl merthetk, mgpedig vagy az sz veleszletett fogalmaibl, vagy csupn elmnk sejtseiknt, elfeltevseiknt ltez fogalmakbl. A tapasztalat bizonyos fokig sztnz hatssal van megjelenskre, de a felttlen ltalnossg s a felttlen szksgszersg jellegt a tapasztalat eltt ltez s attl lltlag fggetlen sszer beltstl, illetve a priori formitl nyerik. Ebben az rtelemben a racionalizmus ellenttes az empirizmussal. A racionalizmus tulajdonkppen ksrlet volt arra, hogy megmagyarzzk a matematika s matematikai jelleg termszettudomnyok igazsgnak logikai sajtossgait. Kpviseli: a XVII szzadban Descartes, Spinoza, Leibniz, A XVIII szzadban Kant, Fichte, Schelling, Hegel. A racionalizmus korltja, hogy tagadja az ltalnossg s szksgszersg tapasztalatai eredett, abszolutizlja e logikai ismertetjegyek felttlen jellegt, nem ismeri fel dialektikusan az ismereteknek a kisebb ltalnossgrl s szksgszersgrl az egyre nagyobb s egyre inkbb felttlen ltalnossgra s szksgszersgre val tmenett. A racionalizmus korltozottsgt csak a marxizmus kzdtte le, amely a gyakorlattal egysgben szemlli a megismerst (Megismers, Elmlet s gyakorlat).-2. sszer gondolkods, rtelmen alapul vilgnzet. Nemcsak az ismeretelmletben, hanem a pszicholgiban, az etikban s az eszttikban is rvnyesl. A pszicholgiban a racionalizmus az intellektulis pszichikus funkcikat lltja eltrbe, gy pl. az akaratot az szre vezeti vissza (Spinoza); az etikban az erklcsi tevkenysg sszer motvumaira s elveire helyezi a hangslyt; az eszttikban az alkots racionlis (intellektulis) jellegt lltja a kzppontba. Mindezekben az esetekben a racionalizmus az szben, az sszer belts evidencijban, a bizonyts erejben val hitet jelenti. Ebben az rtelemben a racionalizmus az irracionalizmus ll szemben.-3. Teolgiai irnyzat, amely szerint csak azok a dogmk elfogadhatk, amelyeket az elme ssze tud egyeztetni a logikval s az sz ,,termszetes vilgossgval”.

 
Realits:
a dolgok lte, szembelltva a nemlttel s a lt egyb formival (a lehetsggel, a valsznsggel stb.). A filozfia trtnetben a realitst igen pontosan megklnbztettk a valsgtl. A realitst nagyrszt gy rtelmeztk, mint valami lnyegesnek a ltt az adott dologban, mint magnak a dolognak a ltt, a valsgot pedig gy fogtk fel, mint jelenlt mindannak, ami a dologban lnyeges s lnyegtelen. A realits rendszerint gy szerepelt, mint valaminek a lte a benne lev minden vletlenszersg kizrsval, vagyis kikapcsolsval mindannak, ami nincs szksgszeren hozzktve a szban forg lthez.

Restaurci: Olyan ellenforradalmi jelleg folyamat, melyben a rgi reakcis uralkod osztly nyeri vissza hatalmt erszak nlkl. Minden nem jelenti azt, hogy rszben ne alkalmazna erszakot. Ugyanakkor a restaurcira nemcsak a nemzeti sajtossgok jellemzek, de  belsv tesz bizonyos  a kls hatsokat is, mint ahogy a jelenlegi tks restaurciban  is tapasztalhat.

 
Sors, Ftum: az emberi let minden esemnyt elre meghatroz termszet feletti er vallsi-idealista kpzett kifejez fogalom. Az kori grg mitolgiban az emberek, st az istenek sorsa is a sors istennitl, a moirktl (a rmaiaknl a prkktl) fggtt. A sorsot idvel a vilgrendez legfbb lny kpben jelent meg. A sorsrl mint az isteni elrendelsrl alkotott fogalom minden mai vallsra jellemz. A protestantizmusban vilgosan kifejtett, fatalista  jellege van (Fatalizmus) egyes vallsi irnyok (pldul a katolicizmus, a pravoszlavizmus) gyengteni igyekeznek a sorsrl alkotott kpzetek fatalizmust: az isteni elrendels s az emberi akaratszabadsg eszmjnek sszeegyeztetsvel prbljk feloldani. Nem filozfiai rtelemben a sors fogalmt az ember vagy az egsz np letkrlmnyei alakulsnak jellemzsre is hasznljk.

Sovinizmus: az elnevezs egy napleon-imd katona, sznpadi alak, Chauvin nevbl ered; 1 szlssges, gyllkd          nacionalizmus; valamely nemzet felsbbrendsgnek, kivtelessgnek hirdetse; az egyik nemzet rdekeinek szembelltsa a msik rdekeivel; nemzeti ellensgeskeds s gyllkds sztsa; ms nemzetek, nemzetisgek vagy fajok lenzse, lebecslse, htrnyos megklnbztetse. A burzsozia agresszv politikja, amely ms npek leigzsra irnyl. Klnsen a fasizmusra jellemz. Napjainkban az agresszv s reakcis imperialista burzsozia ideolgija s politikja; 2 tvitt rtelemben elfogultsg.

Spirlis a Fejldsben: a fejlds eredmnynek szemlletes brzolsa, amelyet Engels s Lenin alkalmazott a tagads tagadsa trvnynek jellemzsekor. A fejlds gy megy vgbe, hogy a jelensg talakulsi folyamatban a rgihez val „ltszlagos visszatrs” kvetkezik be, vagyis az alacsonyabb fokok bizonyos vonsai, tulajdonsgai magasabb fokon megismtldnek. A fejlds e sajtossgt egy fggleges irnyban csavarod spirlis szemlletes brzolsa alapjn kpzelhetjk el, ahol minden j csavarmenet mintegy  megismtli az elzt, de magasabb fokon, s a spirlis egsze felfel vel, progresszv fejlds kpt adja. A spirlvonal fejlds egyszersmind cfolja a metafizikusokra jellemz fejldsfelfogst, amely szerint a mozgs zrt krben, az j keletkezse nlkl folyik le.

 Statisztikus s Dinamikus Trvnyszersg:   a jelensgek trvnyszer oksgi sszefggsnek megnyilvnulsi formi. A dinamikus trvnyszersg az oksgi kapcsolat olyan formja, amelyben a rendszer adott llapota egyrtelmen meghatroz minden kvetkez llapotot, vagyis a kezdeti llapot ismerete alapjn pontosan megmondhat a rendszer tovbbi fejldse. Dinamikus trvnyszersg mkdik minden olyan autonm, a kls hatsoktl kevsb fgg rendszerben, amelyben az elemek szma viszonylag nem nagy, meghatrozza pldul a naprendszerhez tartoz bolygk mozgsnak jellegt. A statisztikus trvnyszersg az oksgi kapcsolat olyan formja, amelynl a rendszer adott llapota nem egyrtelmen hatrozza meg a kvetkez llapotokat, hanem csak egy bizonyos valsznsggel, amelynek nagysga a mltbeli vltozsi tendencik megvalsulsi lehetsgnek objektv mrtktl fgg. Statisztikus trvnyszersg mkdik minden olyan autonm, az llandan vltoz kls felttelektl fgg rendszerben, amelyben az elemek szma igen nagy. Szoros rtelemben vve minden trvnyszersg statisztikus. Ez abbl kvetkezik, hogy az anyag kimerthetetlen s minden rendszer az elemek megszmllhatatlan sokasgbl ll. Ezenkvl minden rendszer nylt s klcsnhatsban van a krnyezettel. Ezrt minden dinamikus trvnyszersg statisztikus – az adott rendszerbl kvetkez egyetlen megvalsuls nagy valsznsggel, vagyis a kls rhatsok s a rendszeren belli sok bels sszefggs nem befolysolja lnyegesen. A statisztikus trvnyszersg elvben nem vezethet vissza a dinamikus trvnyszersgre. Ennek okai: 1. Az anyag kimerthetetlensge s a rendszerek nyltsga,2. A mltbeli llapotokban foglalt rendszerek szmos fejldsi tendencijnak megvalsulsa lehetetlen, 3. Az a krlmny, hogy a lehetsgek s a tendencik fejldsi folyamataiban minsgileg j llapotok jnnek ltre. Ezrt minden bonyolult fejldsi folyamat a statisztikus trvnyszersgnek van alvetve, a dinamikus trvnyszersg pedig csak megkzelt kifejezse e folyamat egyes fokozatainak.

 
Struktra:
  az egsz, a rendszer rszeinek s elemeinek trvnyszer, tarts kapcsolata s sszefggse. A struktra fogalmnak pontos meghatrozst a matematikban s a matematikai logikban az izomorfizmus fogalma segtsgvel adtk meg. A struktra kategrija szorosan sszefgg a trvny, a forma, a szksgszersg rokonkategriival. A struktra a rszek s az egsz lland vltozsa ellenre vltozatlan marad, s akkor vltozik meg, amikor az egsz minsgi vltozsokon megy keresztl. Msrszt, az egsz elemei lnyegileg az egsz struktrjtl fggnek, minsgileg eltr szerepet jtszanak, sszefggsk s organizcijuk mdjtl s rendszertl fggen. gy pldul ppen a sznatomok eltr helyzetben klnbzik egymstl a grafit s a gymnt. A struktra fogalmnak szerepe manapsg jelentsen megntt a tudomnyban mi8nthogy mind a matematikban, mind a fizika, mind a biolgia beletkztt abba a tnybe, hogy objektumai szerves egysget kpeznek. A trgy struktrja kutatsnak mdszert a struktra alkotelemeinek s rszeinek a tanulmnyozsa eltt alkalmazzk. Kiderlt, hogy brmely organikus egszben hrom egymssal dialektikusan sszefgg s dialektikusan megismerhet struktra tpus klnbztethet meg. A megismers els lpse az egsz mechanikus struktrjnak kiemelse, annak a hangslyozsa, hogy az egsz „rszekre” oszlik. Az a tny, hogy felfedeztk: „a rsz egyenl az egsszel” (Hegel) s az egsz forrsa -, magra a szerves egysg tnyre utal. Az egsz teljes megismerse azonban az organikus struktrnak megismerst jelenti, amelyben a rszek viszonyainak egsz gazdasga realizldik. Ezzel kapcsolatban egyre nagyobb jelentsg a struktra fogalom ismeretelmleti aspektusainak kutatsa. Klnleges helyet foglal el a struktra fogalma a nyelvtudomnyban (az gynevezett strukturalizmus – a nyelv mint nyelvrendszer kutatsa) s a pszicholgiban (a pszichikum teljessgrl vagy struktra-jellegrl kialakult elkpzels klnsen jellemz az alakllektanra).

 
Szabadsg s Szksgszersg: filozfiai kategrik, amelyek az emberek cselekvse s az objektv termszeti s trsadalmi trvnyek kztti klcsns viszonyokat fejezik ki. Az idealistk a szabadsgot s a szksgszersget egymst klcsnsen kizr fogalmaknak tekintik, s szabadsgon a szellem nmeghatrozst, az akarat szabadsgt rtik. A szabadsgot teht mint az akaratnyilvntssal megegyez cselekvs lehetsgt rtelmezik, mgpedig gy, hogy az akaratnyilvntst nem determinljk a kls felttelek. Szerintk az emberi cselekedetek szksgszersgt meghatroz determinizmus eszmje teljesen megsznteti az ember felelssgt, s lehetetlenn teszi cselekvsnek erklcsi rtkelst. Csak a minden korlt nlkli s felttlen szabadsg lehet az emberi felelssg, kvetkezskppen az etika alapja. A szabadsg rtelmezsben szlssgesen szubjektv llspontra helyezkednek pldul az egzisztencializmus hvei (Sartre, Jaspers s msok). Ezzel teljesen ellenttes, de ugyancsak hamis nzeteket kvetnek a mechanisztikus determinizmus hvei. Tagadjk az akarat szabadsgt, mondvn, hogy az ember cselekvseit s tetteit minden esetben eleve meghatrozzk a kls, az embertl fggetlen krlmnyek. Ez nyilvnvalan antidialektikus koncepci az objektv szksgszersg abszolutizlst jelenti s a fatalizmushoz vezet. A szabadsg s szksgszersg tudomnyos magyarzatnak alapja dialektikus sszefggsk klcsns kapcsolatuk elismerse. E klcsns sszefggs megalapozsra elsknt tett ksrletet Spinoza: a szabadsgot mint felismert szksgszersget hatrozza meg. A szabadsg s szksgszersg dialektikus egysgnek koncepcijt idealista llspontrl fejtette ki Hegel. A szabadsg s szksgszersg problmjnak valban tudomnyos, dialektikus materialista megoldsa felttelezi, hogy az objektv szksgszersget gnoszeolgiai rtelemben elsdlegesnek ismerjk el, az ember akaratt s tudatt pedig msodlagosnak, szrmazkosnak. A szksgszersg a termszetben s a trsadalomban objektv trvnyek formjban ltezik. A mg ismeretlen trvnyek „vak” szksgszersgknt jelennek meg. Az ember, trtnelmnek kezdetn, amikor mg kptelen volt behatolni a termszet titkaiba, a fel nem ismert szksgszersg rabja volt, nem volt szabad. Minl behatbban megismerte az objektv trvnyeket, tevkenysge annl tudatosabb s szabadabb vlt. Az ember szabadsgnak hatrait mindazonltal nemcsak a termszettl val fggsnek mrtke szabja meg, hanem a rajta uralkod trsadalmi erktl val fggse is.

Szellemi s Fizikai Munka Ellentte: az emberek kztt trtnetileg kialakult viszony, amely abban nyilvnul meg, hogy a  szellemi munka  elvlik a fizikaitl, s a fizikai munksokat, azaz a termelket az uralkod osztlyok kizskmnyoljk. Ez az ellentt a rabszolgatart trsadalom kezdeti szakaszn alakult ki. Maga a munkamegoszts, s ezen bell a szellemi munknak a fizikaitl val klnvls, annak idejn halad jelensg volt, mert a nehz fizikai munktl felszabadult emberek foglalkozni tudtak a tudomny, a kultra stb. fejlesztsvel. Az antagonisztikus trsadalmi-gazdasgi alakulatokban ez a megoszts trsadalmi s osztly-antagonizmus jelleget lttt: a szellemi munkval val foglalkozs az uralkod osztlyok kivltsga lett, mg a fizikai munkt a kizskmnyolt osztlyoknak kellett vgeznik. Ez az ellentt klnsen a tks trsadalomban lezdtt ki. A kapitalizmusban a kizskmnyol osztlyok nem kzvetlenl valstjk meg hatalmukat a fizikai munksok felett, hanem az rtelmisg segtsgvel. Utbbi szembenll ugyanis a proletaritussal, de a monopliumok s a hbors veszly elleni harcban rdeke a proletaritusval kzs. Br a technika s a tudomny fejldse a kapitalizmusban lehetv teszi a munkanap cskkentst s a dolgoz tmegek szellemi fejldshez szksges szabad id nvelst, e lehetsg nem vlik valsgg. Ellenkezleg: a technika s a munka termelkenysgnek nvekedse kapitalista krlmnyek kztt csak mg inkbb elmlyti a szellemi s a fizikai munka kztti ellenttet. A szocializmus krlmnyei kztt ez az ellentt fokozatosan megsznik. A kizskmnyols felszmolsa, a tmegek bevonsa az llam vezetsbe s a kulturlis letbe, a munka alkot jellegnek fokozdsa, amelyben a fizikai s a szellemi tevkenysg kzeledik egymshoz – mindez s az emberek egyb letfeltteleinek megvltozsa egyttvve a szocializmusban megsznteti a fizikai s szellemi munka rgi ellenttt. Megsznik a fizikai munksok s az rtelmisg kztti ellensgeseds is: maga az rtelmisg is a dolgozk sorbl kerl ki, megvltozik trsadalmi termszete. A szocializmusban is megmarad a fizikai s a szellemi munka kztti lnyeges klnbsg, amely az rtelmisg, illetve a munksosztly s a parasztsg klnbz kulturlis-technikai sznvonalban, munkjuk eltr jellegben nyilvnul meg. E klnbsg azonban kizrja az rdekellentteket, s trsadalmi tartalma a rgihez kpest megvltozik. A kommunizmus ptse sorn fokozatosan elmosdik a klnbsg a szellemi s fizikai munka kztt. E folyamat dnt felttele a kommunizmus anyagi-mszaki bzisnak ltrehozsa, a munka jellegnek megvltozsa, melynek sorn gpek vltjk fel a nehz fizikai munkt. A termels olyan tuds dolgozkat ignyel, akik magas kulturlis s technikai sznvonalon llnak. Az rtelmisg mint kln rteg, mint a szellemi munka egyedli s specilis hordozja, megsznik. Mindez elidzi majd a fizikai s szellemi munka teljes egybeolvadst.

 
Szemlyisg:  1. Az ember, a maga trsadalmilag felttelezett s egynien kifejezett intellektulis, rzelmi s akarati tulajdonsgaival. A szemlyisg tudomnyos rtelmezse az ember lnyegnek, mint a trsadalmi viszonyok sszessgnek marxista meghatrozsra pl. Ebbl kvetkezik, hogy a szemlyisg tulajdonsgai nem vele szlettek, hanem vgs soron trtnelmileg adottak s trsadalmilag meghatrozottak. A termelsi eszkzk magntulajdonn alapul trsadalom elnyomja, eltorztja a szemlyisg fejldst. A kapitalizmus felszmolsa s a szocializmus megersdse utat nyit a szemlyisg sokoldal fejldse eltt. A kommunizmus anyagi-mszaki bzisnak ltrejtte, a kommunista trsadalmi viszonyok fejldse s a kultrforradalom megvalstsa sorn kialakul az j emberi szemlyisg, amely harmonikusan egyesti magban a lelki gazdagsgot, az erklcsi tisztasgot s a fizikai tkletessget. 2. Pszicholgiai rtelemben a szemlyisg az ember, jellemnek, intellektusnak, rzelmi szfrjnak jellegzetesen egyni sajtossgaival. A szemlyisg pszicholgiai sajtossgaihoz hozztartozik a jellem, a temperamentum, a kpessg s a lelki folyamatok lefolysnak sajtossga is. a pszichikus llapotok (tls, magatartsi motvumok stb) szakadatlan vltozsa kzben az egyn pszicholgiai alkata jrszt lland marad, ami sszefgg az letfelttelek viszonylagos llandsgval s az egyn idegrendszernek tipolgiai sajtossgaival. A szemlyisg pszicholgiai alkata megvltozhat akkor, ha letkrlmnyeiben vltozsok trtnnek, megvltozhat a trsadalom nevel hatsnak kvetkeztben is. a szemlyisg az ember bels vonsainak s sajtossgainak sszessge, amelyen t minden kls hats egyni rtelmezst nyer. A szemlyisg aktivitsnak forrsa az ember sokfle szemlyes s trsadalmi szksglete. A szemlyisgben lev szubjektv mozzanatok nem vlaszthatk kln az emberek egyms kztt objektv viszonyaitl s a krnyez valsghoz fzd kapcsolatuktl. A szemlyisg fejlettsgnek sznvonala attl fgg, mennyire haladk ezek a viszonyok trtnelmileg.

Szemlyisg Sokoldal Fejldse: azt jelenti, hogy az emberben harmonikusan fejldik szellemi gazdasga, erklcsi tisztasga s fizikai adottsga. A sokoldal fejlett ember tudomnyos vilgnzettel s alapos ismeretekkel rendelkezik, mentes a mlt cskevnyeitl; a munka elsrend letszksglet szmra; nkntesen betartja a kommunizmus ptjnek erklcsi kdext, s fizikailag is fejleszti magt. A szemlyisg sokoldal fejldse a kommunista trsadalom felptsnek egyik elengedhetetlen felttele. A szemlyisg sokoldal fejldsnek f elfelttele a kommunizmus anyagi-mszaki bzisnak megteremtse s a szocialista trsadalmi viszonyoknak kommunista trsadalmi viszonyokk val fejlesztse.

Szemlyi  kultusz, s  idszaka. A forradalmi tmenet llamnak az eltorztsa, s a vezets trtnelmi szerepnek  a kritiktlan ajnrozsa, istentse. Tovbb  elsietett, s  antimarxista  minstse a valsgos trsadalmi gyakorlatnak. Szlsbalos ultraforradalmi eltvelyeds.

Szemlyi Tulajdon:   a szemlyi szksglet kielgtst szolgl dolgok birtoklsa. A termelsi eszkzk magntulajdontl eltren, szemlyi tulajdon mindig lesz. A szemlyi tulajdon elismerse ugyanakkor nem jelenti a szemlyi tulajdon mrtktelen fejlesztsnek elismerst. A szocializmusban mg elfordulhat a szemlyi tulajdonnal val visszals, mert felhasznlhat munka nlkl elrt haszon szerzsre. Ezrt a szemlyi tulajdon tlzott felhalmozsa bizonyos veszlyt rejt magban, ez a trsadalmi halads gtjv vlhat, mert tpllja a magntulajdonosi erklcst s egyesek kispolgri elfajulshoz vezet. A kifejlett kommunizmusban minden rtelmt elveszti a szemlyi tulajdon tlzott felhalmozsa, mert a szemlyi szksglet kielgtsnek alapvet forrst a trsadalom fogyasztsi alapja alkotja, s abbl mindenki szksgletei szerint rszesedhet.

 

Szocialista llam: Sztlinista, szlsbalos  mellfogs a „szocialista  llam” megnevezse, a marxista tantsok meghamistsa. A szocializmusnak ugyanis a proletritus forradalmi diktatrja utn mint elhal llam maradvnyaira van csak szksge, s mindenekeltt a trsadalmi nigazgats fejlesztsre. A „szocialista llam” az llamisgmaradvnyok elenyszst jelenti valjban. A  kommunista trsadalom mr als szakaszn fejlett  trsadalmi nigazgatst hv letre. Az llam teljes elhalsnak, azaz teljes elenyszsnek  az elfelttele a  kommunizmus als szakasznak meghaladsa.

Szocialista Forradalom: „Hossz Vajds”- trtnelmi tvlat forradalmi  idszak,  a proletritus forradalmi diktatrjn keresztl trtnik a  kapitalista trsadalom gykeres, minsgi talakulsa, amely ms szval a kapitalizmusbl a szocializmusba val tmenet idszakt jelenti. Ebben a trtnelmi szakaszban kell megteremteni a szocializmus-kommunizmus/ a kommunizmus als -fels szakasznak kzs gazdasgi bzist, alapjt. A szocialista forradalom az uralkods s alrendeltsg magntulajdonon alapul termelsi viszonyait az egyttmkds s a klcsns segtsg viszonyaival vltja fel, s ezltal felszmolja az ember ltali kizskmnyolsnak minden formjt. A szocialista forradalom elmletnek az alapjait Marx s Engels raktk le, akik feltrtk a trsadalmi fejlds trvnyeit, s bebizonytottk, hogy a szocialista forradalom a trsadalom fejldsnek a trvnyszer eredmnye, bebizonytottk a proletaritus vilgtrtnelmi kldetst, a burzso llamgpezet lerombolsnak s a proletrdiktatra megteremtsnek szksgszersgt a szocializmus felptsnek szempontjbl. A szocialista forradalom kezdetn nincsenek meg az j termelsi md ksz formi, s ezrt a szocialista forradalom alkot jelleg. Az j trsadalom ptse meghatrozott trtnelmi idszak, amit Marx a kapitalizmusbl a kommunizmusba (annak els fzisba, szakaszba) val sajtos tmeneti szakaszaknt hatrozott meg. Az j trsadalom felptsnek eszkze a proletritus forradalmi,  eleve elhalra berendezett diktatrja. A proletrdiktatra elmlete Marx egsz forradalmi tantsnak f alkotrsze. Lenin a marxizmust alkot mdon tovbbfejlesztette a forradalom elmlett a kapitalizmus imperialista szakasznak elemzse alapjn, szmos igen fontos, elvileg j ttellel gazdagtotta: a proletaritus egy vagy nhny orszgban val kezdeti gyzelmnek lehetsge s szksgszersge, amibl a klnbz trsadalmi-gazdasgi s politikai rendszer orszgok egyttlsnek szksgszersge kvetkezik; a forradalom mindenekeltt a tks vilggazdasg lncnak leggyengbb lncszemeit szaktja ki; a proletaritus hegemnija s a polgri demokratikus forradalom tnvse szocialista forradalomba; a fejlett tks orszgok munksai harcnak sszefggse a gyarmati npek nemzeti felszabadt  mozgalmval; a forradalmi helyzet; az objektv s szubjektv tnyezk egysge; a szocialista forradalom sokflesge s sok ms ttel. A forradalmi tmenet =szocialista forradalom, s a szocializmus rtelmezse krl mind a mai napig vitk vannak elssorban a baloldali elhajlk miatt. Kptelenek megrteni hogy az tmenet akr tbb szz v is lehet. No csak az a baj, hogy nekik „a szocializmus” bukott meg,  viszont a marxistk a forradalom buksrl beszlnek, melynek lehetsgt nem kisebb marxista vetette fel lehetsgknt mint maga Marx. A dialektikus s trtnelmi materializmus tantsa szerint a klnbz trsadalmi formkat nem vlasztja el merev hatrvonal, de ez nem jeleneti azt, hogy nincs semmifle. Marx a proletritus forradalmi diktatrja, s kommunizmus als els szakasza, azaz a szocializmus kztt hzta meg.

Szocialista Realizmus: mvszi mdszer, lnyege a forradalmi fejldsben tekintett valsg igaz, trtnetileg konkrt brzolsa. AXX szzad elejn a kapitalizmus vlsgnak, a proletaritus osztlyharca fellendlsnek s az oroszorszgi szocialista forradalom elksztsnek krlmnyei kztt alakult ki. A vilg mvszetben ekkor vltak elszr mvszi alkotsok hseiv a munksosztly kpviseli. A szocialista realizmus a legmltbb rkse a mvszet legjobb realista hagyomnyainak, amelyeket tovbbfejlesztve j szakaszt alkot az egyetemes mvszet fejldsben. A szocialista realizmus lnyege az let igazsga, brmilyen rideg legyen is az. Ezt az igazsgot a szocialista realizmus mvszi formban, a kommunista vilgnzet llspontjrl fejezi ki, ezt a ttelt ismtelten hangslyoztk a prt- s kormnyvezetknek a szovjet mvszet kpviselivel trtnt 1962 decemberi s 1963 mrciusi tallkozjn, tovbb az SZKP KB 1963 jniusi plnumn. A szocialista realizmus eszmei-eszttikai vezrelvei a kvetkezk: kommunista eszmeisg, a npisg s prtossg, szerves kapcsolat a dolgoz tmegek harcval, szocialista humanizmus s internacionalizmus, trtnelmi optimizmus, tovbb elvetse a formalizmus s szubjektivizmus, a naturalista primitivizmus minden megnyilvnulsnak. A szocialista realista mvsz akkor ll hivatsa magaslatn, ha alaposan ismeri az emberek lett, rzseiket, gondolataikat, fogkony lmnyeik irnt, s mindez tkletes mvszi formban kpes brzolni. A szocialista realizmus mvszete – az emberek kommunista nevelsnek hatkony eszkze. A szocialista realizmus a marxista-leninista vilgnzeten alapul, s gy hozzsegti a mvszet szles kr alkot kezdemnyezshez, az egyni hajlamainak megfelel formk s stlus megvlasztshoz.


Szocializmus s Kommunizmus: a kommunista trsadalmi-gazdasgi alakulat kt szakasza: a szocializmus az els vagy alacsonyabb, a kommunizmus a magasabb szakasz. Klnbsgk alapja a gazdasgi rettsg foka. Mr a szocializmusban sincs meg a termelsi eszkzk magntulajdona, az rutermels s a termelsi viszonyokat nem az uralkods s alrendeltsg, hanem a kizskmnyolstl felszabadult emberek elvtrsi egyttmkdse s klcsns segtsge jellemzi. Ebben a vonatkozsban nincs klnbsg a szocializmus s a kommunizmus kztt. A szocializmus azonban  mg ltezik a trsadalmi tulajdon  bizonyos nem lnyegi megosztottsga a termels eszkzk trsadalmastsa sorn, a kommunizmusban pedig egysges  kzssgi tulajdon lesz. A szocializmusban megvan a felbomlott osztlyokbl keletkezett trsadalmi rtegek  kztti klnbsgek; a kommunizmus felptsvel viszont megsznnek. A szocializmusban mr megsznnek az tmenetben  mg fennll  akr les klnbsgek  is , egyrszt a munksok s parasztok kztt, msrszt kztk s az rtelmisg kztt . E klnbsgek vgs soron a termelerk fejlettsgi sznvonalnak fggvnyei. Ez hatrozza meg az elosztsi formkban meglev klnbsgeket, amelyek a szocializmusban a „mindenkinek munkja mennyisge s minsge szerint” elvnek felelnek meg. A szocializmusban mg ltez rutermelshez hasonl, de nem azonos  elosztsi  viszonyok  helybe a termelerk nvekedsnek alapjn a kommunizmusban a termkek kzvetlen elosztsa lp. A gazdasgi vltozsoknak megfelelnek a felptmnyben vgbemen vltozsok. A kommunizmusban meghatrozott fejldsi fokn teljesen elhalnak a politikai s jogi intzmnyek, a politikai s jogi ideolgia, megszilrdulnak a kommunista egyttls egysges, ltalnosan elismert szablyai, amelyeknek a betartsa minden ember bels szksgletv s szoksv vlik, teljesem elhal az llam, bevgzi a trtnelmi hivatst a prt s a nemzetek minden tekintetben egyre kzelebb jutnak egymshoz, mindaddig, amg a kztk lv klnbsgek teljesen megsznnek.

 

  Szksgszersg s vletlen: filozfiai kategrik, melyek az anyagi vilg objektv kapcsolatainak, egyetemes sszefggsnek kt fajtjt tkrzi vissza. A szksgszersg a jelensgek bels lnyegbl fakad s azok trvnyt, rendjt s felptst fejezi ki. A szksgszersg az, aminek adott felttelek esetn okvetlenl be kell kvetkeznie. A vletlen alapja nem a jelensg bels lnyege, hanem ms jelensgeknek az adott jelensgekre gyakorolt hatsa; a vletlen az, ami bekvetkezhet, de nem okvetlenl kvetkezik be s klnbzkppen mehet vgbe. A szksgszersg s a vletlen klcsns viszonynak dialektikus materialista rtelmezse szemben ll egyrszt azzal a koncepcival, amely tagadja a szksgszersget s mindent a vletlennek, a krlmnyek vletlen tallkozsnak tulajdont, msrszt azzal a felfogssal, amely gy szmol le a vletlennel, hogy ltalban tagadja s a szksgszersgben oldja fel. Az els koncepci szmos szubjektv idealista elmletben fejezdik ki. A msodik koncepci egyarnt jellemz a laplace-i determinizmusra s a vallsi fatalizmusra. A fatalista elmlet azonban, amikor a szablyostl val minden vletlen eltrst ugyangy eredend szksgszersgnek tekint, mint a termszet alaptrvnyeit, valjban nem a vletlent emeli fel a szksgszersg szintjre, hanem fordtva: a szksgszersget sllyeszti le a vletlennel egy szintre. E kt metafizikus vgletet idealista pozcikbl mr Hegel lekzdtte, de a szksgszersg s vletlen lnyegre s klcsns sszefggsre csak a dialektikus materializmus adhatott tudomnyos magyarzatot. A jelensgek egyetemes sszefggse s egymsba val klcsns tmenete folytn minden jelensg gy tekinthet, mint amely brmely ms jelensggel lnyeges vagy lnyegtelen kapcsolatban van, s ezrt minden jelensgben vagy jelensgkomplexumban minden folyamatban klnvlaszthatk a lnyeges (szksgszer) s lnyegtelen (vletlen) tulajdonsgok. A szksgszersg s vletlen dialektikus ellenttet alkotnak, klcsnsen sszefggnek egymssal s egyms nlkl nem lteznek. A vilg anyagi egysge folytn minden esemnynek oka van, teht rsze a vilg egyetemes oksgi sszefggsnek. A szksgszersg ennek az sszefggsnek a kifejezdse: „a szksgszersg elvlaszthatatlan az egyetemestl”, „az egyetemes ltben”, az abszolt vilgsszefggst fejezi ki. Minden jelensg bels szksgszersge kvetkeztben jn ltre, azonban ltrejtte sszefgg a felttelek sokasgval, amelyek konkrt sajtossgaikkal s vgtelen vltozatossgukkal egytt alkotjk a vletlennek, az adott jelensg vletlen vonsainak s oldalainak forrst. Semmilyen jelensg sem kpzelhet el bels szksgszersge s kls, „vletlen” elfelttelei nlkl. Ezrt a bels szksgszersg elmaradhatatlan kiegsztje a vletlen. A vletlennek a szksgszersg az alapja, a vletlen az utbbi megjelensi formja. A vletlen mgtt szksgszersg hzdik meg, amely meghatrozza a fejlds menett a termszetben s a trsadalomban, „ahol a felsznen a vletlen zi jtkt, ott – mindig bens, rejtett trvnyek uralkodnak rajta, s csak az a feladat, hogy ezeket a trvnyeket felfedezzk”. A szksgszersg s vletlen klcsnviszonynak dialektikus materialista rtelmezse lehetv teszi a jelensgek oksgi, trvnyszersgi lncolatnak nyomon kvetst. ppen ezrt ez az rtelmezs megfelel a tudomnynak, amelynek feladata volt mindig s marad, hogy a jelensgek vletlen sszefggsei mgtt felfedezze szksgszer jellegket. A tudomny s ezen bell a dialektikus materializmus is ellensge a vilg elvi megismerhetetlensge, ismereteink ellenrizhetetlensge dogmjnak. Ahol megsznik a szksgszer sszefggs rvnye, ott megsznik a tudomny – mondja Marx. Brmilyen bonyolult is egy adott jelensg, ha ltszlag mer vletlenl fgg is, vgs soron mindig objektv trvnyek, az objektv szksgszersg irnytjk. A dialektikus materializmus nemcsak a szksgszersg s vletlen sszefggst segti felismerni, hanem egymsba val tmenetket is. Darwinnak a szerves vilg evolcijra vonatkoz elmlete is ilyen egymsba val klcsns tmenetek felismersn alapszik.

Tagads tagadsnak trvnye: A dialektika egyik alaptrvnye. A tagads tagadsnak trvnye szervesen sszefgg az ellenttek egysgnek s harcnak trvnyvel, minthogy a rginek az j ltal val tagadsa a fejlds folyamatban nem ms, mint ellentmondsok megoldsa. A dialektikus tagads mindennem fejlds objektv mozzanata, mozg principiuma. A rginek s az jnak a fejldsben mutatkoz klcsns viszonyt, a rginek tagadsnak jellegt alapveten ellenttes mdon magyarzza a

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
statisztika
Induls: 2006-12-12
 
A pontos id

 
Naptr
2025. Jnius
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
zene
 
Szervezetek
 
Klfldi kommunista prtok
 
Tartalom

Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG