Ez az a korszak, amely a XV. sz�zad m�sodik fel�vel kezd�dik. A v�rosi polg�rokra t�maszkod� kir�lys�g megt�rte a feud�lis nemess�g hatalm�t �s megalapozta a nagy, l�nyegileg nemzetis�gre �p�l� monarchi�kat, amelyekben a modern eur�pai nemzetek �s a modern polg�ri t�rsadalom kifejl�d�sre jutottak; �s mik�zben polg�rok �s nemesek m�g jav�ban marakodtak egym�ssal, a n�met paraszth�bor� m�r pr�fetikusan utalt j�vend� oszt�lyharcokra, mivel nemcsak a fell�zadt parasztokat l�ptette sz�nre - ez m�r nem volt �js�g -, hanem m�g�tt�k a mai proletari�tus kezdeteit, el�fut�rait, kez�kben a v�r�s z�szl�val, ajkukon a vagyonk�z�ss�g k�vetel�s�vel. A Biz�nc buk�s�b�l kimentett k�ziratokb�l, a R�ma romjai al�l ki�sott antik szobrokb�l �j vil�g t�rult fel az �mul� Nyugat el�tt: a g�r�g �kor; ragyog� alakjai el�l elt�ntek a k�z�pkor k�s�rtetei; It�li�ban a m�v�szet soha nem sejtett vir�gz�snak indult, amely mintegy a klasszikus �kor visszf�nyek�nt jelent meg �s az�ta is utol�rhetetlen maradt. It�li�ban, Franciaorsz�gban �s N�metorsz�gban �j irodalom keletkezett, az els� modern irodalom; Anglia �s Spanyolorsz�g kev�ssel ezut�n meg�rt�k irodalmuk klasszikus korszak�t. A r�gi orbis terrarum* korl�talt �tt�rt�k, a f�ldet voltak�ppen csak ekkor fedezt�k fel, ekkor vetett�k meg az alapj�t a k�s�bbi vil�gkereskedelemnek �s a k�zm�vess�g �tmenet�nek a manufakt�r�ba, amely viszont a modern
* - f�ldkereks�g. - Szerk. nagyipar kiindul�pontja volt. Az egyh�z szellemi diktat�r�j�t megt�rt�k; a germ�n n�pek t�bbs�g�kben k�zvetlen�l ler�zt�k, �s felvett�k a protestantizmust, a latin n�pekn�l pedig egyre m�lyebben gy�keret vert az arabokt�l �tvett �s az �jonnan felfedezett g�r�g filoz�fi�b�l t�pl�lkoz� der�s szabadgondolkod�s �s el�k�sz�tette a XVIII. sz�zad materializmus�t.

A legnagyobb halad� forradalmasod�s volt ez, melyet az emberis�g addig meg�rt; olyan kor, melynek �ri�sokra volt sz�ks�ge �s �ri�sokat is nemzett, a gondolkod�er�, a szenved�ly �s a jellem, a sokoldal�s�g �s a tudom�nyoss�g �ri�sait. A burzso�zia modern uralm�t megalapoz� f�rfiak igaz�n minden voltak, csak nem polg�rian korl�tozottak. Ellenkez�leg, a kor kalandos jelleg�nek fuvallata t�bb�-kev�sb� meglegyintette �ket. Alig �lt akkor jelent�s f�rfi�, aki ne tett volna t�voli utaz�sokat, aki ne besz�lt volna n�gy-�t nyelvet, aki ne jeleskedett volna t�bb szakban. Leonardo da Vinci nemcsak nagy fest� volt, hanem nagy matematikus, mechanikus �s m�rn�k is, akinek fontos felfedez�seket k�sz�nhetnek a fizika legk�l�nb�z�bb �gai; Albrecht D�rer fest�, r�zmetsz�, szobr�sz, �p�t�sz volt, �s amellett feltal�lt egy er�d�t�si rendszert, amely m�r tartalmazott nem egy j�val k�s�bb Montalembert �s az �jabb n�met er�d�p�t�s �ltal felt�masztott eszm�t. Machiavelli �llamf�rfi, t�rt�net�r�, k�lt� volt, �s egyszersmind az �jabb kor els� eml�t�sre m�lt� katonai �r�ja. Luther nemcsak az egyh�z Augeiasz-ist�ll�j�t s�p�rte ki, hanem a n�met nyelv�t is, megteremtette a modern n�met pr�z�t �s meg�rta sz�veg�t �s dallam�t annak a gy�zelmi bizonyoss�gt�l �thatott kor�lnak, mely a XVI. sz�zad „Marseillaise"-e lett.179 Ennek a kornak a h�seit m�g �ppens�ggel nem hajtotta j�rm�ba a munka megoszt�sa, melynek korl�toz�, egyoldal�v� tev� hat�s�t annyiszor �rezz�k ut�daikon. Ami azonban k�l�n�sen saj�tjuk, az az, hogy szinte valamennyien benne �lnek a kor mozg�s�nak, a gyakorlati harcnak a kell�s k�zep�ben, p�rtot foglalnak �s r�szt vesznek a k�zdelmekben, egyik�k sz�val �s tollal, m�sikuk karddal, n�melyik�k mindkett�vel. Innen a jellemnek az a teljess�ge �s ereje, amely eg�sz f�rfiakk� teszi �ket. Szobatud�sok kiv�telek: ezek vagy m�sod �s harmadrang� emberek, vagy �vatos filiszterek, akik nem akarj�k meg�getni a k�rm�ket.

A term�szetkutat�s is az �ltal�nos forradalom k�zepette mozgott akkoriban �s maga is �zig-v�rig forradalmi volt; hiszen a l�tez�s jog�t kellett kiharcolnia. A nagy olaszokkal, az �jabb filoz�fia elind�t�ival kar�ltve adta v�rtan�it az inkviz�ci� m�gly�inak �s b�rt�neinek. �s jellemz�, hogy a protest�nsok el�tte j�rtak a katolikusoknak a szabad term�szetkutat�s �ld�z�s�ben. Calvin meg�gette Servet�t, mikor ez azon a pont�n volt, hogy felfedezze a v�rkering�s folyamat�t, m�gpedig k�t �ra hosszat p�rk�ltette elevenen; az inkviz�ci� legal�bb be�rte azzal, hogy Giordano Brun�t egyszer�en el�gette.

Az a forradalmi aktus, amellyel a term�szetkutat�s kinyilatkoztatta f�ggetlens�g�t �s mintegy megism�telte Luther bulla-�get�s�t180, annak a halhatatlan m�nek kiad�sa volt, amellyel Kopernikusz - f�l�nken ugyan �s �gysz�lv�n csak hal�los �gy�n - odadobta a keszty�t term�szeti dolgokban az egyh�zi tekint��ynek.181 Innen keltez�dik a term�szetkutat�s emancip�ci�ja a teol�gia al�l, j�llehet az egyes k�lcs�n�s ig�nyek k�r�li vita napjainkig elh�z�dott �s olyik kopony�ban m�g kor�ntsem jutott d�l�re De ett�l fogva a tudom�nyok fejl�d�se is �ri�sl�ptekkel ment el�re, �s azt mondhatjuk, hogy a kiindul�pontj�t�l sz�m�tott (id�beli) t�vols�g n�gyzet�nek ar�ny�ban gyarapodott er�ben. Minthacsak azt kellett volna bebizony�tani a vil�gnak, hogy mostant�l fogva a szerves anyag legmagasabb term�k�re, az emberi szellemre, a ford�tott mozg�si t�rv�ny �rv�nyes, mint a szervetlen anyagra.

A term�szettudom�ny most bek�sz�nt�tt els� id�szak�nak f� munk�ja a legk�zelebb es� anyaggal val� megbirk�z�s volt. A legt�bb ter�leten teljesen a nyers kezdetekb�l kellett kiindulni. Az �korb�l �r�k�l maradt Euklid�sz �s a ptolemaioszi Nap-rendszer, az arabokt�l a t�zes sz�mjel�l�s, az algebra kezdetei, a modern sz�mjegyek �s az alk�mia; a kereszt�ny k�z�pkorb�l semmi. Ebben a helyzetben sz�ks�gk�ppen a legelemibb term�szettudom�ny, a f�ldi �s �gitestek mechanik�ja foglalta el az els� helyet, mellette pedig, szolg�lat�ban, a matematikai m�dszerek felfedez�se �s t�k�letes�t�se. Itt nagy dolgokat vittek v�ghez. Az id�szak v�g�n, melyet Newton �s Linn� neve jelez, azt tal�ljuk, hogy a tudom�nynak ezek az �gai bizonyos lez�r�d�sra jutottak. A legl�nyegesebb matematikai m�dszereket alapvonalaikban meg�llap�tott�k; az analitikus geometri�t kiv�ltk�pp Descartes, a logaritmusokat Neper, a differenci�l- �s integr�lsz�m�t�st Leibniz �s tal�n Newton. Ugyanez �ll a szil�rd testek mechanik�j�ra, melynek f� t�rv�nyei egyszer s mindenkorra tiszt�z�dtak. V�g�l a Nap-rendszer asztron�mi�j�ban Kepler felfedezte a bolyg�mozg�s t�rv�nyeit �s Newton az anyag �ltal�nos mozg�si t�rv�nyeinek n�z�pontja al� foglalta �ket.

A term�szettudom�ny egy�b �gai m�g ett�l az ideiglenes lez�r�d�st�l is t�vol voltak. A cseppfoly�s �s g�znem� testek mechanik�j�t csak az id�szak v�ge fel� dolgozt�k fel jobban.* A tulajdonk�ppeni fizika m�g nem jutott t�l a kezdet kezdetein, kiv�ve az optik�t, melynek kiv�teles el�rehalad�sait a csillag�szat gyakorlati sz�ks�glete id�zte el�. A k�mia a flogisztikus elm�lettel182 �ppen csak most emancip�lta mag�t az alk�mi�t�l. A geol�gia m�g nem jutott t�l az �sv�nytan embrion�lis fok�n; a paleontol�gia teh�t m�g nem is l�tezhetett. V�g�l a biol�gia ter�let�n l�nyeg�ben m�g a roppant n�v�ny- �s �llattani, valamint anat�miai �s tulajdonk�ppeni fiziol�giai anyag gy�jt�s�vel �s els� rendez�s�vel voltak elfoglalva. Az �letform�k egym�s k�z�tti �sszehasonl�t�s�r�l, f�ldrajzi elterjedts�g�k, �ghajlattani stb. �letfelt�teleik vizsg�lat�r�l m�g alig lehetett sz�. Itt csak a n�v�ny- �s �llattan jutott megk�zel�t� lez�r�d�shoz Linn� �ltal.
* Torricelli az alpesi foly�k szab�lyoz�sa alkalm�val. - Engels sz�ljegyzete.
 
Ami ezt az id�szakot azonban k�l�n�sen jellemzi, az egy saj�ts�gos �ssz-szeml�letnek a kidolgoz�sa, melynek k�z�ppontja a term�szet abszol�t v�ltozhatatlans�g�r�l alkotott n�zet volt. Eszerint ak�rhogyan j�tt is l�tre maga a term�szet: mihelyt megvan, megmarad olyannak, amilyen, am�g csak fenn�ll. A bolyg�k �s holdjaik, mihelyt a titokzatos „els� l�k�s" egyszer mozg�sba hozta �ket, folyton-folyv�st keringenek el�irt ellipsziseikben �r�kk�n �r�kk� vagy legal�bbis minden dolgok v�gezet�ig. A csillagok mind�r�kre szil�rdan �s mozdulatlanul nyugszanak hely�k�n, ahol az „�ltal�nos neh�zked�s" �ltal tartj�k egym�st. A F�ld �r�kt�l fogva vagy teremt�se napj�t�l fogva (ki hogy akarta) v�ltozatlanul ugyanolyan maradt. A mostani „�t vil�gr�sz" mindig fenn�llt, mindig ugyanazok a hegyei, v�lgyei �s foly�i voltak, ugyanaz az �ghajlata, ugyanaz a fl�r�ja �s faun�ja, hacsak emberk�z nem v�gzett rajta v�ltoztat�st vagy �t�ltet�st. A n�v�nyek �s �llatok fajt�i keletkez�s�kkor egyszer s mindenkorra meg voltak �llap�tva, ugyanaz mindig ugyanazt nemzi, �s m�r az is nagy dolog volt, mikor Linn� lehets�gesnek tal�lta, hogy hellyel-k�zzel keresztez�d�s �tj�n esetleg �j fajt�k keletkezhetnek.

Ellent�tben az emberis�g t�rt�net�vel, amelynek id�beli fejl�d�se van, a term�szett�rt�netnek csak t�rbeli kibontakoz�st tulajdon�tottak. Tagadtak minden v�ltoz�st, minden fejl�d�st a term�szetben. A kezdetben oly forradalmi term�szettudom�ny hirtelen egy velej�ig konzervat�v term�szet el�tt �llott, amelyben ma is minden olyan volt, amilyen kezdett�i fogva, �s amelyben - a vil�g v�g�ig vagy �r�k id�kig - mindennek olyannak kellett maradnia, amilyen kezdett�l fogva volt.

Amilyen magasan felette �llt a XVIII. sz�zad els� fel�nek term�szettudom�nya a g�r�g �kornak az anyag ismeret�ben, s�t rendez�s�ben, olyan m�lyen alatta �llt a vele val� eszmei megbirk�z�s, az �ltal�nos term�szetszeml�let dolg�ban. A g�r�g filoz�fusok szem�ben a vil�g l�nyegileg valami a k�oszb�l keletkezett, valami fejl�d�tt, valami l�trej�tt volt. Az itt t�rgyalt id�szak term�szetkutat�i szem�ben a vil�g valami megcsontosodott, valami v�ltozhatatlan, legt�bbj�k szem�ben valami egy csap�sra megcsin�lt volt. A tudom�ny m�g m�lyen benne ragadt a teol�gi�ban. Minden�tt mint legv�gs�t egy k�v�lr�l j�v� l�k�st keres �s tal�l, amely mag�b�l a term�szetb�l nem magyar�zhat�. Ha a Newton �ltal felleng�sen �ltal�nos neh�zked�snek elkeresztelt vonz�st az anyag l�nyegi tulajdons�g�nak fogjuk is fel, honnan ered a bolyg�p�ly�k l�trej�tt�hez sz�ks�ges megmagyar�zhatatlan tangenci�lis er�? Hogyan keletkezett sz�mtalan fajt�ja a n�v�nyeknek �s �llatoknak? H�t m�g az ember, akir�l m�giscsak meg�llap�tott dolog volt, hogy nem �r�kt�l fogva l�tezett? Az ilyen k�rd�sekre a term�szettudom�ny igencsak gyakran azzal v�laszolt, hogy minden dolgok teremt�j�re h�r�totta a felel�ss�get. Kopernikusz az id�szak kezdet�n hadat �zen a teol�gi�nak; Newton az isteni els� l�k�s posztul�tum�val z�rja le az id�szakot. A legmagasabb �ltal�nos gondolat, amelyhez ez a term�szettudom�ny fellend�lt, a term�szeti berendez�sek c�lszer�s�g�nek gondolata volt, a lapos Wolff-f�le teleol�gia, amely szerint a macsk�t az�rt teremtett�k, hogy megegye az egeret, az egeret az�rt, hogy megegye a macska, az eg�sz term�szetet pedig az�rt, hogy a Teremt� b�lcsess�g�t mutassa. Az akkori filoz�fia legnagyobb becs�let�re v�lik, hogy nem zavartatta mag�t az egykor� term�szeti ismeretek korl�tozott �llapot�t�l, hogy -Spinoz�t�l a nagy francia materialist�kig - kitartott amellett, hogy a vil�got �nmag�b�l magyar�zza, a r�szletekben val� igazol�st pedig a j�v� term�szettudom�ny�ra b�zta.

A XVIII. sz�zad materialist�it m�g hozz�sz�m�tom ehhez az id�szakhoz, mert nem �llt rendelkez�s�kre m�s term�szettudom�nyos anyag, mint amit az im�nt le�rtam. Kant korszakalkot� �r�sa titok maradt el�tt�k, Laplace pedig m�g j�val ut�nuk j�tt. Ne felejts�k el, hogy ez az elavult term�szetszeml�let, hab�r kereszt�l-kasul lyuggatta is a tudom�ny halad�sa, a XIX. sz�zad eg�sz els� fel�n uralkodott* �s - velej�t tekintve - m�g ma is ezt tan�tj�k minden iskol�ban.**

Ezen a megk�v�lt term�szetszeml�leten az els� r�st nem term�szetkutat� �t�tte, hanem filoz�fus. 1755-ben megjelent Kant „Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels"-e [Az �g �ltal�nos term�szett�rt�nete]. Az els� l�k�s k�rd�se kik�sz�b�l�d�tt; a F�ld �s az eg�sz Nap-rendszer �gy jelent meg, mint az id� folyam�n l�trej�tt valami. Ha a term�szetkutat�k nagy t�bbs�g�ben kevesebb lett volna abb�l a gondolkod�siszonyb�l, amelyet Newton intelme fejez ki: fizika, �vakodj a metafizik�t�l!183 - akkor Kantnak ebb�l az egy l�ngesz� felfedez�s�b�l olyan k�vetkeztet�seket kellett volna levonniok, amelyek v�gn�lk�li t�vutakat, m�rhetetlen mennyis�g� hib�s ir�nyban elfecs�relt id�t �s munk�t megtakar�tottak volna nekik. Mert Kant felfedez�s�ben benne rejlett minden tov�bbi halad�s ugr�pontja. Ha a F�ld valami l�trej�tt, akkor jelenlegi geol�giai, f�ldrajzi, �ghajlati �llapot�nak, akkor n�v�nyeinek �s �llatainak szint�n valami l�trej�ttnek kellett lenni�k, akkor a F�ldnek t�rt�nete

* A r�gi term�szetszeml�let szil�rds�ga ny�jtotta a talajt az eg�sz term�szettudom�ny egy eg�szk�nt val� �ltal�nos �sszefoglal�s�hoz; a francia enciklopedist�k, m�g tiszt�ra mechanikusan egym�s mellett, azut�n egyidej�leg Saint-Simon �s a n�met term�szetfiloz�fia, melyet Hegel tet�z�tt be. -Engels sz�ljegyzete.
** Hogy milyen rend�letlen�l hihet ebben a n�zetben m�g 1861-ben is valaki, akinek tudom�nyos teljes�tm�nyei felett�bb jelent�s anyagot szolg�ltattak e n�zet kik�sz�b�l�s�hez, mutatj�k a k�vetkez� klasszikus szavak:
„Minden berendez�s Napunk rendszer�ben, amennyire �ttekinteni k�pesek vagyunk, a fenn�ll� fenntart�s�ra �s v�ltozhatatlan tart�ss�g�ra t�rekszik. Ahogy a F�ld egyetlen �llata, egyetlen n�v�nye sem lett a legr�gibb id�k �ta t�k�letesebb vagy egy�ltal�ban m�s, ahogy minden szervezetben csak egym�s melletti, nem pedig egym�s ut�ni fokozatokat tal�lunk, ahogy saj�t nem�nk testi vonatkoz�s�ban mindig ugyanaz maradt, - azonk�ppen az egy�ttl�tez� �gitestek legnagyobb sokf�les�ge sem jogos�t benn�nket arra, hogy ezekben a form�kban csup�n k�l�nb�z� fejl�d�si fokokat t�telezz�nk fel, hanem �ppens�ggel minden teremtett dolog egyenl�en t�k�letes �nmag�ban." (M�dler: „Popul�re Astronomie" [N�pszer� csillag�szat], V. kiad., Berlin 1861, 316. old.) - Engels jegyzete.
 
 

kellett hogy legyen, nemcsak a t�rben egym�s mellett, hanem az id�ben egym�s ut�n is. Ha r�gt�n elt�k�lten ebben az ir�nyban folytatj�k a kutat�st, a term�szettudom�ny ma jelent�sen el�bbre tartana, mint ahol tart. De mi j� j�hetett a filoz�fi�t�l? Kant �r�sa k�zvetlen eredm�ny n�lk�l maradt, m�gnem hossz� �vekkel ut�bb Laplace �s Herschel a tartalm�t kifejtett�k �s k�zelebbr�l megalapozt�k �s ezzel lassank�nt megszerezt�k az elismer�st a „k�dhipot�zisnek". Tov�bbi felfedez�sek v�gre kiv�vt�k sz�m�ra a gy�zelmet; a legfontosabbak voltak k�z�tt�k: az �ll�csillagok saj�tmozg�sa, egy ellen�ll� k�zeg kimutat�sa a vil�gt�rben, a vil�ganyag k�miai azonoss�g�nak �s a Kantt�l el�felt�telezett ilyen izz� k�dt�megek fenn�ll�s�nak a sz�nk�pelemz�s �ltal ny�jtott bebizony�t�sa.*
M�gis hadd k�telkedj�nk benne, vajon a term�szetkutat�k t�bbs�ge ilyen hamarosan tudat�ra �bredt volna-e annak az ellentmond�snak, hogy egy v�ltoz� F�ld v�ltozhatatlan szervezeteket hordozzon, ha az a dereng� szeml�let, hogy a term�szet nem van, hanem l�trej�n �s elm�lik, m�s oldalr�l nem kapott volna seg�ts�get. A geol�gia l�trej�tt �s felmutatott nemcsak egym�s ut�n k�pz�d�tt �s egym�s f�l� rak�dott f�ldr�tegeket, hanem ezekben a r�tegekben felmutatta kihalt �llatoknak a fennmaradt h�jait �s csontv�zait, ma m�r el� nem fordul� n�v�nyek t�rzseit, leveleit �s term�seit is. Akarva, nem-akarva el kellett ismerni, hogy nemcsak a F�ldnek nagyj�ban �s eg�sz�ben, hanem mostani felsz�n�nek �s a rajta �l� n�v�nyeknek �s �ll�toknak is id�beli t�rt�net�k volt. Ennek elismer�se eleinte el�gg� kelletlen�l t�rt�nt. Cuvier-nek a F�ld forradalmair�l sz�l� elm�lete a sz�t tekintve forradalmi, a dolgot tekintve pedig reakci�s volt. Az egy isteni teremt�s hely�be eg�sz sor ism�telt teremt�si aktust �ll�tott, a csod�t a term�szet l�nyeges emel�j�v� tette. Csak Lyell hozott �rtelmet a geol�gi�ba, amikor a Teremt� szesz�lyei �ltal el�id�zett hirtelen forradalmakat a F�ld lass� �talakul�s�nak hat�saival helyettes�tette.**

A Lyell-f�le elm�let m�g �sszef�rhetetlenebb volt �lland� szerves fajt�knak a felt�telez�s�vel, mint valamennyi el�dje. A F�ld-felsz�n �s az �sszes �letfelt�telek fokozatos �talakul�sa egyenesen a szervezetek fokozatos �talakul�s�ra �s a v�ltoz� k�rnyezethez val� alkalmazkod�sukra, a fajt�k v�ltoz�konys�g�ra vezetett. De a hagyom�ny nemcsak a katolikus egyh�zban hatalom, hanem a term�szettudom�nyban is. Lyell maga �vekig nem l�tta az ellentmond�st, tan�tv�nyai m�g kev�sb�. Ez csak a term�szettudom�nyban id�k�zben uralkod�v� v�lt munkamegoszt�ssal magyar�zhat�, amely mindenkit t�bb�-kev�sb� a maga
* A dag�lyhull�mb�l ered� forg�si g�tl�st - szint�n Kantt�l val� - csak ekkor �rtett�k meg. - Engels sz�ljegyzete.
** A Lyell-f�le szeml�letnek - legal�bbis els� form�j�ban - abban rejlett a hi�nyoss�ga, hogy a F�ld�n hat� er�ket �lland�nak fogta fel, min�s�gileg �s mennyis�gileg �lland�nak. A F�ld leh�l�se az � sz�m�ra nem �ll fenn; a F�ld nem meghat�rozott ir�nyban fejl�dik, csup�n �sszef�gg�stelen, v�letlen m�don v�ltozik. - Engels jegyzete.saj�tlagos szakj�ra korl�tozott �s csak keveseket nem fosztott meg az �ltal�nos �ttekint�st�l.
K�zben a fizika hatalmas el�rehalad�sokat tett, melyek eredm�nyeit a term�szetkutat�s ez �ga szempontj�b�l korszakalkot� 1842-es esztend�ben h�rom k�l�nb�z� f�rfi� szinte egyid�ben foglalta �ssze. Mayer Heilbronnban �s Joule Manchesterben kimutatta a h� �tcsap�s�t mechanikai er�v� �s a mechanikai er��t h�v�. A h� mechanikai egyen�rt�k�nek meg�llap�t�sa ezt az eredm�nyt k�ts�gtelenn� tette.

Egyidej�leg Grove - nem hivat�sos term�szetkutat�, hanem angol �gyv�d - a m�r el�rt egyes fizikai eredm�nyek egyszer� feldolgoz�sa �tj�n bebizony�totta azt a t�nyt, hogy minden �gynevezett fizikai er�: mechanikai er�, h�, f�ny, elektromoss�g, m�gness�g, s�t m�g az �gynevezett k�miai er� is, meghat�rozott felt�telek k�z�tt �tcsapnak egym�sba, an�lk�l, hogy valamilyen er�vesztes�g fennforogna, �s ily m�don ut�lag fizikai �ton igazolta Descartes t�tel�t, hogy a vil�gban meglev� mozg�s mennyis�ge v�ltozhatatlan. Ezzel a k�l�n fizikai er�k - hogy �gy mondjuk, a v�ltozhatatlan „fajt�k" a fizik�ban - felold�dtak az anyagnak k�l�nb�z�k�ppen differenci�lt �s egym�sba meghat�rozott t�rv�nyek szerint �tmen� mozg�si form�iv�. Az ennyi meg ennyi fizikai er� fenn�ll�s�ban mutatkoz� v�letlenszer�s�get kik�sz�b�lt�k a tudom�nyb�l, az�ltal, hogy kimutatt�k �sszef�gg�seiket �s �tmeneteiket. A fizika, mint m�r el�bb a csillag�szat, el�rkezett egy olyan eredm�nyhez, amely sz�ks�gszer�s�ggel r�mutatott mint legv�gs�re a mozg� anyag �r�k k�rforg�s�ra.
A k�mia csod�latosan gyors fejl�d�se Lavoisier �s k�l�n�sen Dalton �ta a term�szetr�l alkotott r�gi elk�pzel�seket m�s oldalr�l kezdte ki. Azzal, hogy az addig csak �l� szervezetekben l�trej�tt vegy�leteket szervetlen �ton �ll�totta el�, kimutatta, hogy a k�mia t�rv�nyei a szerves testekre �pp�gy �rv�nyesek, mint a szervetlenekre, �s nagyr�szt bet�mte a szerves �s a szervetlen term�szet k�z�tti, m�g Kant szerint �r�kre �th�ghatatlan szakad�kot.

V�g�l a biol�giai kutat�s ter�n is - nevezetesen a m�lt sz�zad k�zepe �ta rendszeresen folytatott tudom�nyos utaz�sok �s exped�ci�k, az �sszes vil�gr�szekbeli eur�pai gyarmatok pontosabb �tkutat�sa ott �l� szakemberek �ltal, tov�bb� egy�ltal�ban a paleontol�gia, az anat�mia �s fiziol�gia el�rehalad�sai, k�l�n�sen a mikroszk�p rendszeres alkalmaz�sa �s a sejt felfedez�se �ta - annyi anyagot gy�jt�ttek, hogy lehets�gess� �s egyszersmind sz�ks�gess� v�lt az �sszehasonl�t� m�dszer alkalmaz�sa.* Egyfel�l az �sszehasonl�t� fizikai f�ldrajz r�v�n meg�llap�tott�k a k�l�nb�z� fl�r�k �s faun�k �letfelt�teleit, m�sfel�l a k�l�nb�z� szervezeteket homol�g szerveik szerint egym�s k�z�tt �sszehasonl�tott�k, m�gpedig nemcsak az �retts�g �llapot�ban, hanem �sszes fejl�d�si fokaikon. Min�l m�lyebben �s pontosabban folytatt�k ezt a vizsg�latot,
* Embriol�gia. - Engels sz�ljegyzete. ann�l ink�bb sz�tfolyt kez�k k�z�tt a v�ltozhatatlanul r�gz�tett szerves term�szet merev rendszere. Nemcsak hogy n�v�nyeknek �s �llatoknak egyre t�bb egyes fajt�ja mos�dott menthetetlen�l egym�sba, hanem felbukkantak olyan �llatok is, mint az amphioxus �s a lepidosiren184, amelyek minden eddigi oszt�lyoz�ssal dacoltak,* v�g�l pedig olyan szervezetekre akadtak, amelyekr�l m�g azt sem lehetett megmondani, vajon a n�v�nyvil�ghoz vagy az �llatvil�ghoz tartoznak-e.

A paleontol�giai adatt�r h�zagai mindink�bb kit�lt�dtek s ez a legink�bb ellenszeg�l�t is k�nyszer�tette, hogy �szrevegye azt a csattan�s p�rhuzamoss�got, amely a nagyban �s eg�szben vett szerves vil�gnak �s az egyes szervezetnek a fejl�d�st�rt�nete k�z�tt fenn�ll, az Ariadn�-fonalat, amelynek ki kellett vezetnie abb�l az �tveszt�b�l, amelybe a n�v�ny- �s �llattan, �gy l�tszott, egyre m�lyebben belet�ved. Jellemz� volt, hogy Kantnak a Naprendszer �r�kk�val�s�ga ellen int�zett t�mad�s�val szinte egyidej�leg int�zte K. F. Wolff 1759-ben az els� t�mad�st a fajt�k �lland�s�ga ellen �s proklam�lta a sz�rmaz�stant.186 De ami n�la m�g csak l�ngesz� sejt�s volt, Okenn�l, Lamarckn�l, Baern�l szil�rd alakot �lt�tt �s pontosan sz�z �vvel k�s�bb, 1859-ben, Darwin �ltal gy�zelemre jutott. Csaknem egyidej�leg meg�llap�tott�k, hogy a protoplazma �s a sejt, amelyekr�l m�r kor�bban kimutatt�k, hogy v�gs� formai alkot�r�szei valamennyi szervezetnek, �n�ll�lag �l�en el�fordulnak mint legalacsonyabb szerves form�k. Ezzel minim�lisra cs�kkent a szakad�k szervetlen �s szerves term�szet k�z�tt, valamint kik�sz�b�l�d�tt az egyik legl�nyegesebb neh�zs�g is, amely a szervezetek sz�rmaz�selm�let�vel eddig szemben�llt. Az �j term�szetszeml�let alapvonalaiban k�szen volt: minden merev felold�dott, minden r�gz�tett foly�ss� v�lt, minden �r�knek tartott k�l�n�s m�l�konny� lett, az eg�sz term�szetr�l kimutatt�k, hogy �r�k foly�sban �s k�rforg�sban mozog.
------
�gy h�t megint visszat�rt�nk a g�r�g filoz�fia nagy megalap�t�inak szeml�leti m�dj�hoz, hogy az eg�sz term�szetnek, a legkisebbt�l a legnagyobbig, a porszemekt�l a napokig, a v�gl�nyekt�l az emberig, �r�k keletkez�sben �s elm�l�sban, szakadatlan foly�sban, sz�ntelen mozg�sban �s v�ltoz�sban van a l�tez�se. Csak azzal a l�nyeges k�l�nbs�ggel, hogy ami a g�r�g�kn�l l�ngesz� megsejt�s volt, n�lunk szigor�an tudom�nyos, tapasztalati kutat�s eredm�nye �s ez�rt sokkal hat�rozottabb �s vil�gosabb form�ban l�p is fel. Persze ennek a k�rforg�snak az empirikus kimutat�sa nem teljess�ggel h�zagmentes, de a h�zagok jelent�ktelenek azzal egybevetve, ami m�r bizonyoss�ggal meg van �llap�tva, �s �vr�l �vre jobban kit�lt�dnek. �s hogyan is lehetne a r�szletbeli kimutat�s m�s, mint h�zagos, ha meggondoljuk, hogy a tudom�ny legl�nyegesebb
* Ceratodus. �gyszint�n archaeopterix stb.185 - Engels sz�ljegyzete.
 
�gai - a bolyg�nt�li csillag�szat, a k�mia, a geol�gia - alig egy �vsz�zados, az �sszehasonl�t� m�dszer a fiziol�gi�ban alig �tven�ves tudom�nyos l�tez�sre tekinthet vissza, hogy szinte minden �letfejl�d�s alapform�j�t, a sejtet, m�g nem eg�szen negyven �ve fedezt�k fel!
--------
�rv�nyl�, izz� p�rat�megekb�l - ezek mozg�si t�rv�nyeinek tal�n majd nyitj�ra j�v�nk, miut�n n�h�ny �vsz�zad megfigyel�sei a csillagok saj�tmozg�s�ra vil�goss�got der�tenek - fejl�d�tt ki �sszeh�z�d�s �s leh�l�s �tj�n a Tej�t legk�ls� csillaggy�r�it�l hat�rolt vil�gsziget�nk sz�mtalan napja �s naprendszere. Ez a fejl�d�s nyilv�nval�an nem minden�tt egyenl� gyorsas�ggal ment v�gbe. Az, hogy csillagrendszer�nkben s�t�t testek, nem csup�n planet�ris testek, teh�t hogy ki�gett napok l�teznek, ez mind k�nyszer�t�bben �szrev�teti mag�t a csillag�szattal (M�dler); m�sfel�l (Secchi szerint) a p�ranerc� k�dfoltok egy r�sze mint m�g nem-k�sz napok a mi csillagrendszer�nkh�z tartozik, ami nem z�rja ki azt, hogy m�s k�d�k, mint M�dler �ll�tja, t�voli �n�ll� vil�gszigetek, melyeknek relat�v fejl�d�si fok�t a spektroszk�pnak kell meg�llap�tania.
Hogy hogyan fejl�dik ki valamely egyes p�rat�megb�l naprendszer, azt Laplace r�szleteiben, eddig fel�l nem m�lt m�don kimutatta; a k�s�bbi tudom�ny mindink�bb igazolta �t.

Az �gy k�pz�d�tt egyes testeken - napokon, valamint bolyg�kon �s holdjaikon - eleinte az anyagnak az a mozg�si form�ja uralkodik, amelyet h�nek nevez�nk. Az elemek k�miai vegy�leteir�l m�g olyan h�m�rs�klet mellett sem lehet sz�, amilyen ma m�g a Nap�; hogy a h� emellett mennyiben alakul �t elektromoss�gg� vagy m�gness�gg�, a Nap folytat�lagos megfigyel�sei fogj�k megmutatni; hogy a Napon v�gbemen� mechanikai mozg�sok csup�ncsak a h�nek a neh�zked�ssel val� konfliktus�b�l erednek, az ma m�r j�form�n elint�zett dolog.

Az egyes testek ann�l gyorsabban h�lnek le, min�l kisebbek. El�sz�r a mell�kbolyg�k, aszteroid�k, meteorok; mint ahogy a mi Holdunk is r�gen elhalt. Lassabban a bolyg�k, leglassabban a k�z�pponti test.
Ahogy a leh�l�s el�rehalad, az egym�sba �tcsap� fizikai mozg�si form�k v�ltakoz�sa egyre ink�bb el�t�rbe l�p, m�g v�gre olyan pontot �r el, amelyt�l fogva a k�miai rokons�g kezd �rv�nyes�lni, amelyen az eddig k�miailag k�z�mb�s elemek egym�s ut�n k�miailag differenci�l�dnak, k�miai tulajdons�gokra tesznek szert, vegy�letekbe l�pnek egym�ssal. Ezek a vegy�letek folyv�st v�ltoznak a cs�kken� h�m�rs�klettel, amely nemcsak mindegyik elemet, hanem, elemek minden egyes vegy�let�t is k�l�nb�z�k�ppen befoly�solja, v�ltoznak a g�znem� anyag egy r�sz�nek ett�l f�gg� �tmenet�vel el�bb a cseppfoly�s, azt�n a szil�rd �llapotba, �s az ez�ltal megteremtett �j felt�telekkel.
 
AAz az id�, amikor a bolyg� felsz�n�n szil�rd k�reg k�pz�dik �s v�z gy�lik �ssze, egybeesik azzal az id�vel, amikort�l kezdve saj�t h�je mindink�bb h�tt�rbe szorul a k�z�pponti test hozz� juttatott h�j�hez k�pest. L�gk�re a sz� mostani �rtelm�ben vett meteorol�giai jelens�gek sz�nhelye lesz, felsz�ne geol�giai v�ltoz�sok sz�nhelye, melyek sor�n a l�gk�ri lecsap�d�sok el�id�zte lerak�d�sok mindink�bb t�ls�lyra jutnak forr�nfoly�s belsej�nek lassan gyeng�l� hat�sai felett.

Ha v�gre a h�m�rs�klet annyira kiegyenl�t�dik, hogy legal�bb a felsz�n tetemes darabj�n nem l�pi t�l azokat a hat�rokat, amelyeken bel�l a feh�rje �letk�pes, akkor - egy�bk�nt kedvez� k�miai el�felt�telek k�z�tt - �l� protoplazma k�pz�dik. Hogy melyek ezek az el�felt�telek, ma m�g nem tudjuk, amin nincs mit csod�lkozni, minthogy mostan�ig a feh�rje k�miai k�plete sincs meg�llap�tva, m�g azt sem tudjuk, h�ny k�miailag k�l�nb�z� feh�rjetest van, �s minthogy csak k�r�lbel�l t�z �ve ismeretes az a t�ny, hogy t�k�letesen strukt�ran�lk�li feh�rje minden l�nyeges �letm�k�d�st, em�szt�st, kiv�laszt�st, mozg�st, �sszeh�z�d�st, ingerekre val� reag�l�st, szaporod�st elv�gez.
 

�vezredekbe telhetett, am�g be�lltak azok a felt�telek, melyek k�z�tt a legk�zelebbi el�rehalad�s megt�rt�nt, �s ez a form�tlan feh�rje mag �s burok k�pz�s�vel az els� sejtet el��ll�thatta. De ezzel az els� sejttel az eg�sz szerves vil�g formak�pz�s�nek az alapzata is adva volt; el�sz�r, mint a paleontol�giai adatt�r eg�sz anal�gi�j�ra feltehetj�k, a sejtn�lk�li �s sejtes v�gl�nyek sz�mtalan fajt�ja fejl�d�tt ki, melyek k�z�l az egyetlen eozoon Canadense187 maradt r�nk, �s melyek k�z�l egyesek fokozatosan az els� n�v�nyekk�, m�sok az els� �llatokk� differenci�l�dtak. �s az els� �llatokb�l fejl�d�tt ki, l�nyeg�ben tov�bbi differenci�l�d�s �tj�n, az �llatok sz�mtalan oszt�lya, rendje, csal�dja, neme �s fajt�ja, legv�g�l az a forma, amelyben az idegrendszer a legteljesebb fejl�d�s�t �ri el: a gerincesek, �s megint legv�g�l ezek k�z�tt az a gerinces �llat, amelyben a term�szet �nmaga tudat�ra jut - az ember.

Az ember is differenci�l�d�s �tj�n keletkezik. Nemcsak egy�nileg, egyetlen petesejtb�l a term�szet �ltal l�trehozott legbonyolultabb szervezett� differenci�l�dva - nem, hanem t�rt�netileg is. Amikor �vezredes k�zdelem ut�n a k�znek a l�bt�l val� differenci�l�d�sa, az egyenes j�r�s v�gre �lland�sult, ekkor v�lt el az ember a majomt�l, ekkor volt megvetve az alap a tagolt besz�d kifejl�d�s�hez �s az agynak ahhoz a hatalmas kik�pz�d�s�hez, amely az�ta az ember �s majom k�z�tti szakad�kot �th�ghatatlann� tette. A k�z specializ�l�d�sa - ez a szersz�mot jelenti, �s a szersz�m jelenti a saj�tos emberi tev�kenys�get, az ember �talak�t� visszahat�sit a term�szetre, a termel�st. Sz�kebb �rtelemben vett �llatoknak is vannak szersz�maik - a hangy�nak, a m�hnek, a h�dnak -, de csak mint test�k tagjai; �llatok is termelnek, de termel� behat�suk a k�rnyez� term�szetre ez ut�bbihoz k�pest null�val egyenl�. Csak az ember vitte v�ghez, hogy b�lyeg�t r�nyomja a term�szetre; nemcsak n�v�nyeket �s �llatokat �thelyezett, hanem lak�hely�nek k�p�t, �ghajlat�t, s�t magukat a n�v�nyeket �s �llatokat is �gy megv�ltoztatta, hogy tev�kenys�g�nek k�vetkezm�nyei csak a f�ldgoly� �ltal�nos elhal�s�val t�nhetnek el. �s ezt mindenekel�tt �s l�nyeg�ben a k�z r�v�n vitte v�ghez. M�g a g�zg�p is, amely mostan�ig leghatalmasabb szersz�ma a term�szet �talak�t�s�ra, minthogy szersz�m, v�gs� fokon a k�zen nyugszik. De a k�zzel egy�tt l�p�sr�l l�p�sre fejl�d�tt a fej, kialakult el�bb egyes gyakorlati haszonhat�sok felt�teleinek tudata, s k�s�bb, a kedvez�bb helyzet� n�pekn�l, ebb�l ered�leg a bepillant�sa az azokat megszab� term�szeti t�rv�nyekbe. �s a term�szeti t�rv�nyek gyorsan n�vekv� ismeret�vel egy�tt n�vekedtek a term�szetre val� visszahat�s eszk�zei; a k�z, egymag�ban sohasem hozta volna l�tre a g�zg�pet, ha nem fejl�d�tt volna vele �s mellette �s r�szben �ltala k�lcs�nviszonyban az ember agya.

Az emberrel bel�p�nk a t�rt�nelembe. Az �llatoknak is van t�rt�net�k, sz�rmaz�suknak �s mai �llapotukig val� fokozatos fejl�d�s�knek t�rt�nete. De ezt a t�rt�nelmet nem maguk csin�lj�k, �s amennyiben r�sztvesznek benne, az tudtuk �s akar�suk n�lk�l t�rt�nik. Az emberek ellenben, min�l jobban elt�volodnak a sz�kebb �rtelemben vett �llatt�l, ann�l ink�bb maguk csin�lj�k t�rt�nelm�ket, tudatosan, ann�l csek�lyebb lesz el�re nem l�tott hat�soknak, nemellen�rz�tt er�knek a befoly�sa erre a t�rt�nelemre, ann�l pontosabban felel meg a t�rt�nelmi eredm�ny az el�zetesen meg�llap�tott c�lnak. Ha azonban ezt a m�rc�t helyezz�k az emberi t�rt�nelemre, ak�r a jelenkor legfejlettebb n�peire is, azt tal�ljuk, hogy itt m�g mindig kolossz�lis ar�nytalans�g �ll fenn a kit�z�tt c�lok �s az el�rt eredm�nyek k�z�tt, hogy az el�re nem l�tott hat�sok t�ls�lyban vannak, hogy a nem-ellen�rz�tt er�k j�val hatalmasabbak a tervszer�en mozg�sba hozottakn�l.

�s ez nem is lehet m�sk�pp, am�g az emberek legl�nyegesebb t�rt�nelmi tev�kenys�ge - az, amely az �llatis�gb�l az embervoltra emelte �ket, amely valamennyi egy�b tev�kenys�g�k anyagi alapzata: �letsz�ks�gleteik termel�se, azaz manaps�g a t�rsadalmi termel�s - mindenn�l ink�bb al� van vetve nem-ellen�rz�tt er�k nem-sz�nd�kolt behat�sai v�ltakoz�s�nak �s az akart c�lt csak kiv�telesen, az ellenkez�j�t azonban ann�l gyakrabban realiz�lja. A leghaladottabb ipari orsz�gokban megzabol�ztuk �s az ember szolg�lat�ba hajtottuk a term�szeti er�ket; ezzel a v�gtelens�gig megsokszoroztuk a termel�st, �gyhogy ma egy gyermek t�bbet termel, mint valamikor sz�z feln�tt. �s mi a k�vetkezm�ny? Fokoz�d� t�lmunka, a t�megek fokoz�d� nyomora �s minden t�z �vben egy nagy �sszeoml�s.

Darwin nem tudta, milyen keser� szat�r�t �rt az emberekr�l �s k�l�n�sen honfit�rsair�l, mikor kimutatta, hogy a szabad konkurrencia, a l�tez�s�rt foly� k�zdelem, amelyet a k�zgazd�szok a legnagyobb t�rt�nelmi v�vm�nyk�nt �nnepelnek, az �llatvil�g norm�lis �llapota. Csak a t�rsadalmi termel�snek tudatos megszervez�se, amelyben tervszer� termel�s �s eloszt�s folyik, emelheti ki az embereket a rajtuk k�v�li �llatvil�gb�l t�rsadalmi vonatkoz�sban is �pp�gy, mint ahogy azt egy�ltal�ban a termel�s az emberekkel fajlagos vonatkoz�sban megtette. A t�rt�nelmi fejl�d�s mindennap elker�lhetetlenebb�, de mindennap lehets�gesebb� is teszi az ilyen megszervez�st. T�le �j t�rt�nelmi korszak fog keltez�dni, amelyben maguk az emberek �s vel�k egy�tt tev�kenys�g�k minden �ga, nevezetesen a term�szettudom�ny is olyannyira fellend�l majd, hogy ez minden eddigit m�ly �rny�kba fog bor�tani.

�mde minden, mi keletkezik, m�lt�, hogy t�nkrejusson188. Milli�nyi �v beletelhet, nemzed�kek sz�zezrei sz�lethetnek �s halhatnak meg, de k�rlelhetetlen�l elj� az id�, mikor a Nap kimer�l� h�je nem elegend� t�bb� a sarkok fel�l el�nyomul� j�g megolvaszt�s�ra, mikor a mindink�bb az egyenl�t� k�r� zs�fol�d� emberek v�g�l ott sem tal�lnak m�r el�g h�t az �lethez, mikor lassank�nt a szerves �let utols� nyoma is elt�nik �s a F�ld - elhalt, megfagyott g�mb, ak�r a Hold - m�ly s�t�ts�gben, egyre sz�kebb p�ly�kon kering az ugyancsak elhalt Nap k�r�l �s v�g�l belezuhan. M�s bolyg�k megel�zik majd, m�sok k�vetni fogj�k; a harmonikusan tagolt, f�nyes, meleg Nap-rendszer helyett imm�r csak egy hideg, holt g�mb folytatja mag�nos �tj�t a vil�gt�ren �t. �s ami Nap-rendszer�nkkel, ugyanaz t�rt�nik, el�bb-ut�bb vil�gsziget�nk minden m�s rendszer�vel, t�rt�nik valamennyi t�bbi sz�mtalan vil�gsziget rendszereivel, m�g azokkal is, amelyeknek f�nye soha nem �r el a F�ldre, am�g emberi szem �l rajta; mely felfogja.

�s ha egy ilyen naprendszer bev�gezte �lete foly�s�t �s utol�rte �t mindegy v�gesnek sorsa, a hal�l - mi van akkor? Vajon a naptetem �r�k id�kig tetemk�nt fog tov�bbg�rd�lni a v�gtelen t�rben �s minden valaha v�gtelen�l sokr�t�en differenci�lt term�szeti er� �r�kre felolvad a vonz�s egyetlen mozg�si form�j�ba? „Vagy" - mint Secchi k�rdezi (810. old.) - „megvannak a term�szetben olyan er�k, amelyek a holt rendszert visszahelyezhetik az izz� k�d kezdeti �llapot�ba �s ism�t �j �letre kelthetik? Nem tudjuk."
Persze, nem tudjuk abban az �rtelemben, ahogy azt tudjuk, hogy 2X2 = 4, vagy hogy az anyag vonz�sa a t�vols�g n�gyzet�vel n�vekszik �s cs�kken. De az elm�leti term�szettudom�nyban, amely term�szetszeml�let�t lehet�leg harmonikus eg�ssz� dolgozza fel, �s amely n�lk�l manaps�g m�g a leggondolattalanabb empirikus sem jut egy tapodtat sem el�re, igen gyakran kell t�k�letlen�l ismert nagys�gokkal sz�molnunk �s mindenkor a gondolat k�vetkezetess�g�nek kellett a hi�nyos ismeretet tovaseg�tenie. M�rmost a modern term�szettudom�ny k�nytelen volt a mozg�s elpuszt�thatatlans�g�r�l sz�l� t�telt �tvenni a filoz�fi�t�l; n�lk�le nem �llhat meg t�bb�. Az anyag mozg�sa pedig, ez nem csup�n a durva mechanikai mozg�s, a puszta helyv�ltoztat�s; ez h� �s f�ny, elektromos �s m�gneses fesz�lts�g, k�miai egyes�l�s �s sz�tv�l�s, �let �s v�g�l tudat. Azt mondani, hogy eg�sz id�tlen�l hat�rolatlan l�tez�se folyam�n csak egyetlenegyszer �s �r�kk�val�s�g�hoz k�pest elt�n�en r�vid id�re van lehet�s�ge az anyagnak arra, hogy mozg�s�t differenci�lja �s ez�ltal, ennek a mozg�s-nak eg�sz gazdags�g�t kibontakoztassa, �s hogy annakel�tte �s -ut�na �r�k id�kig puszta helyv�ltoztat�sra marad korl�tozva - ez annyit tesz, mint azt �ll�tani, hogy az anyag haland� �s a mozg�s muland�. A mozg�s elpuszt�thatatlans�g�t nem lehet csup�n mennyis�gileg felfogni, hanem min�s�gileg is fel kell fogni; az olyan anyag, amelynek tiszt�n mechanikai helyv�ltoz�sa mag�ban hordja ugyan annak lehet�s�g�t, hogy kedvez� felt�telek k�z�tt h�be, elektromoss�gba, k�miai akci�ba, �letbe �tcsapjon, de amely nem k�pes ezeket a felt�teleket �nmag�ban l�trehozni, az ilyen anyag mozg�st vesz�tett; az olyan mozg�snak, amely elvesztette k�pess�g�t arra, hogy az �t megillet� k�l�nb�z� form�kba �talakuljon, van ugyan m�g d�namisza*, de nincs t�bb� energei�ja**, s enn�lfogva r�szben elpusztult. Mindkett� elgondolhatatlan azonban.

Annyi biztos: volt id�, amikor vil�gsziget�nk anyaga olyan mennyis�g� mozg�st - hogy milyen fajt�j�t, m�ig m�g nem tudjuk - �talak�tott h�v�, hogy kifejl�dhettek bel�le a (M�dler szerint) legal�bb h�szmilli� csillaghoz tartoz� naprendszerek, melyeknek fokozatos elhal�sa szint�n bizonyos. Hogyan ment v�gbe ez az �talakul�s? Ezt �ppoly kev�ss� tudjuk, mint Secchi p�ter azt, hogy Nap-rendszer�nk j�vend� caput mortuuma189 �tv�ltozik-e valaha megint �j naprendszerek nyersanyag�v�. De vagy a Teremt�h�z kell folyamodnunk itt, vagy arra a v�gk�vetkeztet�sre k�nyszer�l�nk, hogy vil�gsziget�nk naprendszereinek izz� nyersanyag�t term�szetes �ton hozt�k l�tre olyan mozg�si �tv�ltoz�sok, melyek a mozg� anyagnak term�szett�l velej�r�i, s melyeknek felt�telei teh�t, ha csak milli� �s milli� �v mult�n is, t�bb�-kev�sb� v�letlenszer�en, de a v�letlenben is inherens sz�ks�gszer�s�ggel az anyag �ltal �jra is kell hogy termel�djenek.

Az ilyen �tv�ltoz�snak a lehet�s�g�t egyre ink�bb elfogadj�k. Arra a n�zetre jutnak, hogy az �gitestek v�gs� rendeltet�se, hogy egym�sba zuhanjanak, �s kisz�m�tj�k m�g a h�mennyis�get is, amelynek az ilyen �ssze�tk�z�sekkor fejl�dnie kell. �j csillagok hirtelen felvillan�sa, r�gismert csillagok �ppoly hirtelen f�nyesebb felragyog�sa, amelyr�l a csillag�szat besz�mol, a legk�nnyebben megmagyar�zhat� ilyen �ssze�tk�z�sekb�l. Amellett nemcsak a mi bolyg�csoportunk mozog a Nap k�r�l �s Napunk a vil�gsziget�nk�n bel�l, hanem eg�sz vil�gsziget�nk is tovamozog a vil�gt�rben id�leges, relat�v egyens�lyban a t�bbi vil�gszigettel; hiszen szabadon lebeg� testeknek m�g relat�v egyens�lya is csak k�lcs�n�sen megszabott mozg�s eset�n �llhat fenn; �s vannak, akik felt�telezik, hogy a h�m�rs�klet a vil�gt�rben nem minden�tt ugyanaz. V�g�l tudjuk, hogy egy elt�n�en kis r�sz kiv�tel�vel vil�gsziget�nk sz�mtalan napj�nak h�je elt�nik a t�rben �s hasztalanul igyekszik a vil�gt�r h�m�rs�klet�t ak�r csak egymilliomod Celsius-fokkal is emelni. Mi lesz ebb�l az eg�sz roppant
* - lehet�s�ge; potenci�lis ereje. - Szerk.
** - t�nylegess�ge; val�s�gos ereje. - Szerk.
 
h�mennyis�gb�l? Sz�tfoszlott-e minden id�kre abban a k�s�rletben, hogy a vil�gt�rt f�tse, gyakorlatilag v�get �rt-e l�tezni �s m�r csak elm�letileg �ll-e fenn tov�bb abban a t�nyben, hogy a vil�gt�r melegebb lett egy foknak t�z vagy ann�l is t�bb null�val kezd�d� tizedest�red�k�vel? Ez a feltev�s tagadja a mozg�s elpuszt�thatatlans�g�t; megengedi annak lehet�s�g�t, hogy az �gitestek folytat�lagos egym�sbazuhan�s�val minden meglev� mechanikai mozg�s h�v� alakul �s ez kisug�roz�dik a vil�gt�rbe, amivel minden „er�-elpuszt�thatatlans�g" ellen�re egy�ltal�ban minden mozg�s v�get �rne. (Itt mellesleg megmutatkozik, milyen ferde a megjel�l�s: az er� elpuszt�thatatlans�ga a mozg�s elpuszt�thatatlans�ga helyett.) Arra a k�vetkeztet�sre jutunk teh�t, hogy a vil�gt�rbe kisug�rzott h�nek olyan �ton, melyet k�s�bb egyszer a term�szetkutat�s feladata lesz felmutatni, meg kell hogy legyen a lehet�s�ge arra, hogy m�s mozg�si form�v� alakuljon �t, amelyben ism�t eljuthat az �sszegy�jt�d�shez �s a m�k�d�shez. �s ezzel elesik a f� neh�zs�g, amely az elhalt napok izz� p�r�v� val� visszav�ltoz�s�val szemben�llt.

Egy�bk�nt a vil�goknak �r�kk� ism�tl�d� egym�srak�vetkez�se a v�gn�lk�li id�ben csak a logikus kieg�sz�t�se sz�mtalan vil�g egym�smellett-fenn�ll�s�nak a v�gn�lk�li t�rben - ennek a t�telnek a sz�ks�gszer�s�ge m�g Draper elm�letellenes jenki-agy�ra is r�k�nyszer�ti mag�t.
�r�k k�rforg�s, amiben az anyag mozog; olyan k�rforg�s ez, mely p�ly�j�t bizonnyal csak akkora id�k�z�kben futja be, amelyekre a mi f�ldi �v�nk m�r nem el�gs�ges m�rce; olyan k�rforg�s, melyben a legmagasabb fejl�d�s ideje, a szerves �let ideje �s m�gink�bb az �nmaguk �s a term�szet tudat�ra jutott l�nyek �let�nek ideje ugyanolyan sz�k�sen van kim�rve, mint az a t�r, amelyben az �let �s az �ntudat �rv�nyre jut; olyan k�rforg�s, melyben az anyag minden v�ges l�tez�si m�dja, ak�r nap vagy p�rak�d, egyes �llat vagy �llatnem, k�miai vegy�l�s vagy sz�tv�l�s, egyar�nt muland�, �s melyben semmi sem �r�k, csak az �r�kk� v�ltoz�, �r�kk� mozg� anyag �s azok a t�rv�nyek, melyek szerint az anyag mozog �s v�ltozik. De ak�rh�nyszor �s ak�rmilyen k�ny�rtelen�l is megy v�gbe id�ben �s t�rben ez a k�rforg�s, ak�rh�ny milli� nap �s f�ld keletkezik �s m�lik is el, ak�rmilyen sok� tart is, am�g egy naprendszerben csak egy bolyg�n is el��llnak a szerves �let felt�telei, ak�rmilyen sz�mtalan szerves l�nynek kell el�bb el�t�nnie �s let�nnie, miel�tt k�z�l�k gondolkod�k�pes agy� �llatok kifejl�dnek �s arasznyi ideig �lett� alkalmas felt�teleket tal�lnak, hogy azt�n �k is irgalmatlanul kiirtassanak - megvan az a bizonyoss�gunk, hogy az anyag �r�kk�, minden v�ltoz�saiban ugyanaz marad, hogy attrib�tu-
* „The multiplicity of worlds in infinite space leads to the conception of a succession of worlds in infinite time." [„A vil�goknak a sokas�ga a v�gtelen t�rben arra a koncepci�ra vezet, hogy van a vil�goknak egy egym�srak�vetkez�se a v�gtelen id�ben."] (Draper: „History of the Intellectual Development of Europe" [Eur�pa intellektu�lis fejl�d�s�nek t�rt�nete], II. k�t. [325.] old.) - Engels jegyzete.
 
mainak egyike sem mehet veszend�be soha, �s hogy ez�rt ugyanazzal a vas sz�ks�gszer�s�ggel, amellyel a F�ld�n legnagyszer�bb vir�g�t, a gondolkod� szellemet, megint ki fogja irtani, m�shol �s m�s id�ben megint l�tre is kell hoznia azt.

A MUNKA R�SZE A MAJOM EMBERR� V�L�S�BAN
A munka minden gazdags�g forr�sa, mondj�k a politikai gazd�szok. Csakugyan az - a term�szet mellett, amely sz�n�ra az anyagot szolg�ltatja, melyet gazdags�gg� v�ltoztat. De v�gtelen�l t�bb is m�g enn�l. A munka minden emberi �let els� alapfelt�tele, m�gpedig olyan fokban, hogy bizonyos �rtelemben azt kell mondanunk a munka teremtette meg mag�t az embert.
T�bbsz�zezer �vel ezel�tt, annak a F�ld-korszaknak egy pontosan m�g meg nem hat�rozhat� szakasz�ban, amelyet a geol�gusok harmadkornak neveznek, feltehet�leg a v�ge fel�, �lt valahol a forr� f�ld�v�n - val�sz�n�leg egy nagy, ma az Indiai-�ce�n fenek�re s�llyedt sz�razf�ld�n - egy k�l�n�sen magas fejletts�g� emberszab�s� majom-nemzed�k. Darwin megk�zel�t�leg le�rta ezeket az �seinket. Tet�t�l-talpig sz�r fedte �ket, szak�lluk �s hegyes f�l�k volt, �s falk�kban f�kon �ltek.
Bizony�ra mindenekel�tt �letm�djukt�l ind�ttatva, amely a m�sz�sn�l m�s �gyleteket jel�l ki a k�znek, mint a l�bnak, ezek a majmok a s�k f�ld�n kezdtek leszokni a k�z seg�ts�g�lv�tel�r�l a j�r�s k�zben �s mindink�bb felegyenesedett j�r�st vettek fel. Ezzel megt�rt�nt a majomt�l az emberhez val� �tmenet d�nt� l�p�se.
Minden ma m�g �l� emberszab�s� majom tud felegyenesedve �llni �s csup�n k�t l�bon tovamozogni. De csak sz�ks�g eset�n �s felett�bb gy�moltalanul. Term�szetes j�r�suk f�lig-felegyenesed� helyzet� �s a kezek haszn�lat�t is mag�ban foglalja. Legt�bben �kl�k b�tykeit a f�ldre t�masztj�k �s test�ket beh�zott l�bakkal �tlend�tik hossz� karjaik k�z�tt, mint a mank�n j�r� b�na. Egy�ltal�ban a majmokn�l m�g ma is megfigyelhet�nk minden �tmeneti fokot a n�gyk�zl�b j�r�st�l a k�tl�bon j�r�sig. De ez ut�bbi egyik�kn�l sem lett t�bb sz�ks�gmegold�sn�l.

Annak, hogy a felegyenesedett j�r�s sz�r�s el�deinkn�l el�sz�r szab�lly� �s id�vel sz�ks�gszer�s�gg� v�lj�k, az volt az el�felt�tele, hogy a kezekre id�k�zben egyre t�bb m�s ir�ny� tev�kenys�g h�rult. A majmokn�l is uralkodik m�r a k�z �s a l�b felhaszn�l�s�nak bizonyos megoszt�sa. A kezet, mint m�r eml�tett�k, a m�sz�sn�l m�sk�ppen haszn�lj�k, mint a l�bat. Kiv�ltk�pp a t�pl�l�k leszak�t�s�ra �s megfog�s�ra szolg�l, amint ez m�r alacsonyrend� eml�s�kn�l is mells� l�baikkal t�rt�nik. Kez�vel �p�t sok majom f�szket a f�kon, vagy ak�r, mint a csimp�nz, tet�t az �gak k�z�tt az id�j�r�s elleni oltalmul. Ezzel ragad hus�ngot ellens�geivel szembeni v�dekez�s�l, vagy bomb�zza �ket gy�m�lcs�kkel �s k�vekkel. Ezzel hajt v�gre fogs�gban egyn�mely egyszer�, az embert�l ellesett m�veletet. De �ppen itt mutatkozik meg, mekkora t�vols�g van a m�g legink�bb emberszab�s� majmoknak is a fejletlen keze �s a sok �vsz�zezred munk�j�ban magasan kik�pz�d�tt emberk�z k�z�tt. A csontok �s izmok sz�ma �s �ltal�nos elrendez�se megegyezik a kett�n�l; de a legalacsonyabb fokon �ll� vadember keze sz�z �s sz�z m�veletet tud elv�gezni, amelyet semmilyen majomk�z nem csin�l ut�na. Soha majomk�z m�g a legdurv�bb k�k�st sem k�sz�tette el.

A m�veletek, melyekhez el�deink a majomt�l az emberhez val� �tmenetben sok �vezred folyam�n fokozatosan megtanult�k kez�ket hozz�idom�tani, enn�lfogva eleinte csak nagyon egyszer�ek lehettek. A legalacsonyabb fokon �ll� vademberek, m�g azok is, akikn�l egy ink�bb �llati �llapotra val� visszaes�st �s egyidej� testi visszafejl�d�st t�telezhet�nk fel, m�g mindig sokkal magasabban �llnak, mint ezek az �tmeneti l�nyek. M�gnem emberk�z az els� kovak�vet k�ss� feldolgozta, olyan id�k�z�k telhettek el, melyekhez k�pest az el�tt�nk ismert t�rt�nelmi id� jelent�ktelennek t�nik fel. De a d�nt� l�p�s megt�rt�nt a k�z szabadd� v�lt �s most m�r �j meg �j j�rtass�gokat szerezhetett meg, az ezzel megszerzett nagyobb hajl�konys�g pedig �r�kl�d�tt �s gyarapodott nemzed�kr�l nemzed�kre.
 

Ily m�don a k�z nemcsak szerve a munk�nak, hanem annak term�ke is. Csak munka r�v�n, az egyre �jabb m�veletekhez val� hozz�idomul�s r�v�n, az izmok, szalagok �s hosszabb id�k�z�k sor�n a csontok ez�ltal megszerzett k�l�nleges kik�pz�d�s�nek �t�r�kl�se r�v�n �s ennek az �r�kl�tt kifinomul�snak �j, mind bonyolultabb m�veletekre val� folyton meg�jul� alkalmaz�sa r�v�n tett szert az emberk�z a t�k�letess�gnek arra a magas fok�ra, amelyen Raffaello festm�nyeit, Thorvaldsen szobrait, Paganini zen�j�t el�var�zsolhatta.
De a k�z nem volt egymag�ban. Csak egyes tagja volt egy eg�sz, szerfelett �sszetett szervezetnek. �s ami a k�znek jav�ra v�lt, jav�ra v�lt az eg�sz testnek is, melynek szolg�lat�ban dolgozott - m�gpedig kett�s m�don.
El�sz�r a n�veked�s korrel�ci�ja t�rv�ny�nek k�vetkezt�ben, ahogy ezt Darwin nevezte. E t�rv�ny szerint egy szerves l�ny egyes r�szeinek meghat�rozott form�i mindig m�s r�szek bizonyos form�ihoz kapcsol�dnak, amelyek l�tsz�lag semmi �sszef�gg�sben nincsenek vel�k. �gy minden �llatnak, amelynek v�r�s v�rsejtjei sejtmagn�lk�liek �s amelynek nyakszirtj�t az els� h�tgerinccsigoly�val k�t iz�let (condylus) k�ti �ssze, kiv�tel n�lk�l tejmirigyei is vannak az ivad�kok szoptat�s�ra. �gy eml�s�kn�l a has�tott pata szab�lyszer�en egy�tt j�r a k�r�dz�shez val� �sszetett gyomorral. Meghat�rozott form�k v�ltoz�sai maguk ut�n vonj�k m�s testr�szek form�j�nak v�ltoz�sait, an�lk�l, hogy az �sszef�gg�st meg tudn�k magyar�zni. Eg�szen feh�r, k�kszem� macsk�k mindig vagy majdnem mindig s�ketek. Az emberk�z fokozatos kifinomod�sa �s a
24 Marx �s Engels V�logatott M�vei III.
 
l�bnak a felegyenesedett j�r�sra val�, ezzel l�p�st tart� kik�pz�d�se k�ts�gtelen�l ilyen korrel�ci� r�v�n is visszahatott a szervezetnek m�s r�szeire. De ezt a behat�st m�g t�lont�l kev�ss� vizsg�lt�k meg, semhogy itt t�bbet tehetn�nk, mint hogy �ltal�noss�gban meg�llap�tjuk

.
Sokkal fontosabb enn�l a k�z fejl�d�s�nek k�zvetlen, kimutathat� visszahat�sa a szervezet egy�b r�szeire. Mint m�r mondtuk, majomszer� �seink t�rsas l�nyek voltak; szemmell�that�lag lehetetlen, hogy az embert, ezt a legink�bb t�rsas �llatot, egy nem-t�rsas k�zvetlen el�dt�l sz�rmaztassuk le. A k�z kik�pz�d�s�vel, a munk�val kezd�d� uralom a term�szet felett a halad�s minden �jabb l�p�s�n�l t�g�totta az ember l�t�k�r�t. A term�szeti t�rgyakon folyv�st �j, addig ismeretlen tulajdons�gokat fedezett fel. M�sfel�l a munka kik�pz�d�se sz�ks�gk�ppen hozz�j�rult ahhoz, hogy a t�rsadalom tagjai szorosabban egym�shoz kapcsol�djanak, amennyiben megszapor�totta a k�lcs�n�s t�mogat�s, a k�z�s egy�ttm�k�d�s eseteit �s ennek az egy�ttm�k�d�snek a hasznoss�g�t minden egyed sz�m�ra egyre jobban tiszt�zta. R�viden, a l�trej�v� emberek oda jutottak, hogy mondanival�juk volt egym�snak. A sz�ks�glet megteremtette a maga szerv�t: a majom fejletlen g�g�je lassan, de biztosan �talakult modul�ci� �tj�n egyre fejlettebb modul�ci�ra, �s a sz�j szervei fokozatosan egyik tagolt hangot a m�sik ut�n tanult�k meg kiejteni.

Hogy a besz�d keletkez�s�nek ez a munk�b�l �s a munk�val val� magyar�z�sa az egyetlen helyes magyar�zat, azt bizony�tja az �llatokkal val� �sszehasonl�t�s. Ami kev�s k�z�lnival�juk egym�s sz�m�ra ezeknek, m�g a legmagasabban fejletteknek is van, azt tagolt besz�d n�lk�l is tudj�k egym�ssal k�z�lni. A term�szeti �llapotban egyik �llat sem �rzi hi�ny�t, hogy nem tud besz�lni vagy nem tudja az emberi besz�det meg�rteni. Nem �gy, ha az emberek m�r megszel�d�tett�k. A kuty�nak �s a l�nak az emberrel val� �rintkez�sben �gy kifinomult a f�le a tagolt besz�dhez, hogy minden nyelvet k�nnyen megtanulnak �rteni annyira, amennyire k�pzetk�r�k terjed. Megszerezt�k tov�bb� olyan �rz�sek k�pess�g�t, mint az emberekhez val� ragaszkod�s, h�la stb., amelyek azel�tt idegenek voltak t�l�k; �s akinek gyakran volt dolga ilyen �llatokkal, aligha z�rk�zhatik el az el�l a meggy�z�d�s el�l, hogy el�g esetben most hi�ny�t �rzik annak, hogy nem k�pesek besz�lni, amin azonban, tekintettel nagyon is meghat�rozott ir�nyban specializ�l�dott hangszerveikre, sajnos nem lehet m�r seg�teni. De ahol a szerv megvan, bizonyos hat�rokon bel�l ez a k�pess�ghi�ny is elesik. A madarak sz�jszervei minden bizonnyal a lehet� legink�bb k�l�nb�znek az. ember�it�l, �s m�gis a madarak az egyetlen �llatok, amelyek megtanulnak besz�lni; �s a legut�latosabb hang� mad�r, a papag�j besz�l a legjobban. Ne mondja senki, hogy a papag�j nem �rti, amit besz�l. Persze tiszt�ra csak, mert a besz�dben �s az emberi t�rsas�gban kedve telik, �r�k hosszat csacsogva ism�telgeti eg�sz sz�gazdags�g�t. De amennyire k�pzetk�re terjed, annyira meg is tanulhatja �rteni, amit mond. Tan�tsunk meg egy papag�jt gorombas�gokra, �gy, hogy k�pzete legyen a jelent�s�kr�l (forr� �g�vi orsz�gokb�l hazavitorl�z� matr�zok egyik f� sz�rakoz�sa); ingerelj�k fel �s csakhamar azt tal�ljuk, hogy gorombas�gait ugyanolyan j�l fel tudja haszn�lni, mint egy berlini z�lds�geskofa. Ugyanez a helyzet, ha �nyencfalatokat koldul.

El�sz�r a munka, ut�na �s vele egy�tt a besz�d - ez az a k�t legl�nyegesebb �szt�nz�s, melyeknek befoly�sa alatt a majom agya fokozatosan �tment az ember minden hasonl�s�g mellett sokkal nagyobb �s t�k�letesebb agy�ba. Az agynak a tov�bbk�pz�d�s�vel azonban kar�ltve j�rt legk�zelebbi szersz�mainak, az �rz�kszerveknek a tov�bbk�pz�d�se. Ahogyan m�r a besz�det fokozatos kik�pz�d�s�ben sz�ks�gk�ppen k�s�ri a hall�szerv megfelel� kifinomod�sa, �gy k�s�ri az agy kik�pz�d�s�t egy�ltal�ban az �sszes �rz�kek kifinomod�sa. A sas sokkal messzebbre ell�t, mint az ember, de az embernek a szeme sokkal t�bbet megl�t a dolgokon, mint a sas�. A kutya szimata sokkal finomabb, mint az ember�, de a kutya a sz�zadr�sz�t sem k�l�nb�zteti meg azoknak a szagoknak, amelyek az ember sz�m�ra k�l�nb�z� dolgok meghat�rozott ismertet�jegyei. �s a tapint�s�rz�k, mely a majomn�l m�g legdurv�bb kezdeteiben is alig l�tezik, csak mag�val az emberi k�zzel, a munka �ltal, k�pz�d�tt ki.

Az agy �s a szolg�lat�ban �ll� �rz�kek, a mindink�bb feltisztul� tudat, elvonatkoztat�- �s k�vetkeztet�k�pess�g fejl�d�s�nek visszahat�sit a munk�ra �s a besz�dre mindkett�nek folyton �j l�k�st adott a tov�bbk�pz�d�shez; s ez a tov�bbfejl�d�s nem z�rult le, amikor az ember v�g�rv�nyesen k�l�nv�lt a majomt�l, hanem k�l�nf�le n�pekn�l �s k�l�nb�z� id�kben, k�l�nb�z� fokban �s ir�nyban, olykor m�g helyi �s id�beli visszaes�st�l is megszak�tva, nagyj�ban �s eg�sz�ben az�ta hatalmasan el�bbrehaladt; egyr�szt nagy er�vel hajtotta el�bbre, m�sr�szt hat�rozottabb ir�nyokba terelte egy a k�sz ember fell�pt�vel �jonnan hozz�j�rul� elem - a t�rsadalom.
�vek sz�zezrei teltek el bizonyosan - a F�ld t�rt�net�ben nem t�bb, mint az emberi �letben egy m�sodperc* -, m�g a f�kon m�szk�l� majomfalk�b�l emberi t�rsadalom keletkezett. De v�g�l is itt volt. �s ism�t mit tal�lunk, mi a jellemz� k�l�nbs�g majomfalka �s emberi t�rsadalom k�z�tt? A munka. A majomfalka be�rte azzal, hogy lelegelte t�pk�rzet�t, melyet a f�ldrajzi helyzet vagy szomsz�dos falk�k ellen�ll�sa jel�lt ki sz�m�ra; v�ndorl�sokat �s harcokat kezdett, hogy �j t�pter�letre tegyen szert, de k�ptelen volt a t�pter�letb�l t�bbet kicsikarni, mint amit az term�szett�l fogva ny�jtott, legfeljebb tudattalanul tr�gy�zta hullad�kaival. Mihelyt minden lehet� t�pk�rzet el volt foglalva, a majomn�pess�g nem szaporodhatott tov�bb; az �llatok sz�ma legfeljebb v�ltozatlan maradhatott. De minden �llatn�l magas fok� t�pl�l�kpazarl�s folyik, �s amellett a t�pl�l�kut�np�tl�s cs�r�j�ban val� ki�l�se. A farkas nem

* Egy e tekintetben els�rang� tekint�ly, Sir W. Thomson, kisz�m�totta, hogy sz�zmilli� �vn�l nem sokkal t�bb190 folyhatott le az id� �ta, mikor a F�ld m�r annyira leh�lt, hogy n�v�nyek �s �llatok �lhettek rajta. - Engels jegyzete.
24*
 
k�m�li, mint a vad�sz, az �z�n�t, amely j�v�re gid�kat adna neki; G�r�gorsz�gban a zsenge boz�tot m�g feln�veked�se el�tt befal� kecsk�k az orsz�g minden hegy�t kop�rra legelt�k. Az �llatoknak ez a „rabl�gazd�lkod�sa" fontos szerepet j�tszik a fajt�k fokozatos �tv�ltoz�s�ban, mivel k�nyszer�ti �ket, hogy a megszokott�l elt�r� t�pl�l�khoz alkalmazkodjanak, ami �ltal v�r�k m�s k�miai �sszet�telt kap �s eg�sz testalkatuk fokozatosan m�s lesz, m�g a m�r r�gz�d�tt fajt�k kihalnak. Nem k�ts�ges, hogy ez a rabl�gazd�lkod�s hatalmasan hozz�j�rult el�deink emberr� v�l�s�hoz. Egy olyan majomfajn�l, amely intelligencia �s alkalmazkod�k�pess�g dolg�ban valamennyi t�bbit j�val fel�lm�lta, ennek arra kellett vezetnie, hogy a t�pl�l�kn�v�nyek sz�ma egyre jobban kiterjedt, hogy a t�pl�l�kn�v�nyeknek egyre t�bb ehet� r�sze ker�lt fogyaszt�sra, egysz�val, hogy a t�pl�l�k egyre v�ltozatosabb lett, �s vele a testbe ker�l� anyagok is, az emberr� v�l�s k�miai felt�telei. Mindez azonban m�g nem volt tulajdonk�ppeni munka. A munka szersz�mok k�sz�t�s�vel kezd�dik. �s mik a legr�gibb szersz�mok, amelyeket fellel�nk? A legr�gibbek - a t�rt�nelemel�tti emberek fellelt hagyat�kai �s a legkor�bbi t�rt�nelmi n�pek, valamint a legnyersebb mostani vadak �letm�dja szerint �t�lve? A vad�szat �s a hal�szat szersz�mai, - az el�bbiek egy�ttal fegyverek is. Vad�szat �s hal�szat azonban el�felt�telezik az �tmenetet a puszta n�v�nyi t�pl�l�kt�l az egyidej� h�sfogyaszt�shoz, �s itt ism�t az emberr� v�l�s egy l�nyeges l�p�se �ll el�tt�nk. A h�st�pl�l�k szinte k�sz �llapotban tartalmazta a legl�nyegesebb anyagokat, melyekre a testnek anyagcser�j�hez sz�ks�ge van; megr�vid�tette az em�szt�st �s vele a t�bbi vegetat�v, a n�v�nyi �letnek megfelel� folyamatokat a testben �s ezzel t�bb id�t, t�bb anyagot �s t�bb kedvet nyert a voltak�ppeni �llati (anim�lis) �let tev�kenys�ge sz�m�ra. �s min�l ink�bb elt�volodott a l�trej�v� ember a n�v�nyt�l, ann�l ink�bb emelkedett az �llat f�l� is. Ahogyan a h�sev�s melletti n�v�nyi t�pl�l�kra szoktat�s a vad macsk�kat �s kuty�kat az ember szolg�iv� tette, �gy j�rult hozz� l�nyegesen a n�v�nyi �lelem melletti h�st�pl�l�kra r�szok�s ahhoz, hogy a l�trej�v� ember testi er�re �s �n�ll�s�gra tegyen szert. A legl�nyegesebb azonban a h�st�pl�l�knak az agyra val� hat�sa volt, melyhez most az eddigin�l sokkal b�s�gesebben jutottak el a t�pl�l�s�hoz �s fejl�d�s�hez sz�ks�ges anyagok, �s amely enn�lfogva nemzed�kr�l nemzed�kre gyorsabban �s t�k�letesebben kik�pz�dhetett. A vegetari�nus urak sz�ves engedelm�vel, az ember nem h�st�pl�l�k n�lk�l j�tt l�tre, �s ha a h�ssal val� t�pl�lkoz�s minden el�tt�nk ismert n�pn�l valamilyen korban emberev�shez vezetett is (a berliniek el�dei, a velet�bok vagy vilcek a X. sz�zadban m�g megett�k sz�leiket), ez ma m�r mit sem sz�m�that.
A h�st�pl�l�k a halad�s k�t �jabb d�nt� jelent�s�g� l�p�s�hez vezetett: a t�z szolg�latba �ll�t�s�hoz �s �llatok megszel�d�t�s�hez. Az el�bbi m�g jobban megr�vid�tette az em�szt�si folyamatot, mivel az eledelt m�r �gysz�lv�n f�lig megem�sztve juttatta a sz�jba; az ut�bbi b�s�gesebb� tette a h�st�pl�l�kot,
 
mivel a vad�szat mellett annak �j, rendszeresebb beszerz�si forr�s�t nyitotta meg, ezenk�v�l pedig a tejben �s term�keiben �j, anyagkevered�s tekintet�ben a h�ssal legal�bbis egyen�rt�k� �lelmiszert szolg�ltatott. �gy ez a kett� m�r k�zvetlen�l is �jabb eszk�ze lett az ember emancip�ci�j�nak; k�zvetett hat�saikra egyesben-r�szletben r�t�rn�nk t�l messze vezetne itt, b�rmily nagy fontoss�g�ak voltak is az ember �s a t�rsadalom fejl�d�se szempontj�b�l.

Ahogyan az ember megtanulta, hogy minden ehet�t megegyen, �pp�gy azt is megtanulta, hogy minden �ghajlat alatt �ljen. Elterjedt az eg�sz lakhat� F�ld�n, mint az egyetlen �llat, amely �nmag�ban a teljhatalommal rendelkezett ehhez. A t�bbi �llat, amely minden �ghajlathoz hozz�szokott, ezt nem �nmag�b�l, hanem csak az ember k�s�ret�ben tanulta meg: h�zi�llatok �s �l�sdi rovarok. �s az �tmenet az �shaza egyenletesen forr� �ghajlat�r�l hidegebb vid�kekre, ahol az �v t�lre �s ny�rra oszlott, �j sz�ks�gleteket teremtett: lak�sra �s ruh�zkod�sra volt sz�ks�g a hideg �s nedvess�g elleni v�dekez�s�l, �j munkater�letekre �s ezzel �j tev�kenys�gekre, amelyek az embert mindjobban elt�vol�tott�k az �llatt�l.

A k�z, a besz�l�szervek �s az agy egy�ttm�k�d�se - nem csup�n mindem egyes embern�l, hanem a t�rsadalomban is - egyre bonyolultabb m�veletek elv�gz�s�re, egyre magasabb c�lok kit�z�s�re �s el�r�s�re k�pes�tette az embert. Maga a munka nemzed�kr�l nemzed�kre m�s, t�k�letesebb, sokoldal�bb lett. A vad�szathoz �s �llatteny�szt�shez a f�ldm�vel�s j�rult, ehhez a fon�s �s a sz�v�s, a f�mek feldolgoz�sa, a fazekass�g, a haj�z�s. A kereskedelem �s az ipara mell� v�g�l m�v�szet �s tudom�ny l�pett, t�rzsekb�l nemzetek �s �llamok lettek Kifejl�d�tt a jog �s a politika, �s vel�k az emberi dolgok fantasztikus t�k�rk�pe az emberi fejben: a vall�s. Mindezekkel a k�pz�dm�nyekkel szemben, melyek els�sorban a fej term�keik�nt jelentkeztek, �s amelyek az emberi t�rsadalmakon uralkodni l�tszottak, h�tt�rbe szorultak a dolgoz� k�z szer�nyebb term�kei; m�gpedig ann�l is ink�bb, mert a munk�t tervez� fej m�r a t�rsadalom igen korai fejl�d�si fok�n (pl. m�r az egyszer� csal�dban) a tervezett munk�t elv�geztethette m�sok kez�vel, nem a mag��val. A fejnek, az agy fejl�d�s�nek �s tev�kenys�g�nek tulajdon�tott�k a gyorsan halad� civiliz�ci� minden �rdem�t; az emberek hozz�szoktak ahhoz, hogy tev�s�ket gondolkod�sukb�l magyar�zz�k, nem pedig sz�ks�gleteikb�l (amelyek persze a fejben t�kr�z�dnek, tudatosulnak), - �s �gy keletkezett id�vel az az idealista vil�gszeml�let, amely nevezetesen az �kori vil�g let�n�se �ta uralkodott a fejekben. M�g most is olyannyira uralkodik, hogy a darwini iskola legmaterialist�bb term�szetkutat�i sem tudnak m�g vil�gos elk�pzel�st alkotni maguknak az ember keletkez�

s�r�l, mert ez alatt az ideol�giai befoly�s alatt nem ismerik fel azt a szerepet, amelyet a munka j�tszott ebben.
Az �llatok, mint m�r jelezt�k, tev�kenys�g�kkel �pp�gy megv�ltoztatj�k a k�ls� term�szetet, ha nem is ugyanabban a m�rt�kben, mint az ember, �s k�r-nyezet�knek ezek az �ltaluk v�gbevitt v�ltoz�sai, mint l�ttuk, megint v�ltoztat�an visszahatnak e v�ltoz�sok szerz�ire. Mert a term�szetben semmi sem t�rt�nik elszigetelten. Minden hat a m�sikra �s ford�tva, �s t�bbnyire ennek a mindenoldal� mozg�snak �s k�lcs�nhat�snak az elfelejt�se akad�lyozza meg term�szetkutat�inkat abban, hogy a legegyszer�bb dolgokban tiszt�n l�ssanak. L�ttuk, hogyan, akad�lyozz�k meg a kecsk�k G�r�gorsz�g �jraerd�s�d�s�t; Szent-Ilon�n az els� odahaj�z�k �ltal partra tett kecsk�knek �s diszn�knak siker�lt a sziget r�gi veget�ci�j�t szinte teljesen kiirtani, �s �gy el�k�sz�tett�k a talajt, amelyen a k�s�bbi haj�sok �s gyarmatosok �ltal odavitt n�v�nyek elterjedhettek. De amikor az �llatok tart�s behat�st gyakorolnak k�rnyezet�kre, ez sz�nd�k n�lk�l t�rt�nik �s, magukra ezekre az �llatokra n�zve is, v�letlen valami. Min�l jobban elt�volodnak azonban az emberek az �llatt�l, a term�szetre gyakorolt hat�suk ann�l ink�bb �lti meghat�rozott, el�re ismert c�lokra ir�nyul�, el�re-megfontolt, tervszer� cselekv�s jelleg�t. Az �llat megsemmis�ti egy f�ldter�let veget�ci�j�t, an�lk�l, hogy tudn�, mit tesz. Az ember megsemmis�ti az�rt, hogy a szabadd� v�lt talajba mezei term�nyeket vessen vagy f�kat �s venyig�ket �ltessen, amelyekr�l tudja, hogy a sokszoros�t fogj�k meghozni annak, amit elvetett. Haszonn�v�nyeket �s h�zi�llatokat visz �t egyik orsz�gb�l a m�sikba �s �gy eg�sz vil�gr�szek veget�ci�j�t �s �llati �let�t megv�ltoztatja. S�t mi t�bb. Mesters�ges teny�szt�s �ltal n�v�nyek �s �llatok �gy megv�ltoznak az ember keze alatt, hogy felismerni sem lehet �ket. A vadn�v�nyeket, amelyekb�l gabonafajt�ink sz�rmaznak, mindeddig hi�ba keresik. Hogy a m�g egym�s k�z�tt is annyira k�l�nb�z� kuty�ink vagy �ppoly sz�mos l�fajaink melyik vad�llatt�l sz�rmaznak, m�g mindig vit�s.

Mag�t�l �rtet�dik egy�bk�nt, hogy esz�nkbe sem jut elvitatni az �llatokt�l a tervszer�, el�re-megfontolt cselekv�sm�d k�pess�g�t. Ellenkez�leg. Tervszer� cselekv�sm�d cs�r�j�ban l�tezik m�r minden�tt, ahol protoplazma, �l� feh�rje l�tezik �s reag�l, azaz meghat�rozott, b�rha m�goly egyszer� mozg�sokat hajt v�gre k�v�lr�l j�v� meghat�rozott ingerek k�vetkezm�nyek�nt. Ilyen reakci� v�gbemegy ott is, ahol m�g semmif�le sejt nem �ll fenn, nemhogy idegsejt. Az a m�d, ahogy a rovarev� n�v�nyek zs�km�nyukat elfogj�k, bizonyos vonatkoz�sban szint�n �gy jelenik meg, mint ami tervszer�, noha teljess�ggel tudattalan. Az �llatokn�l a tudatos, tervszer� akci� k�pess�ge az idegrendszer fejl�d�s�nek ar�ny�ban fejl�dik ki �s az eml�s�kn�l m�r magas fokot �r el. Az angol r�kahajt�-vad�szaton naponta megfigyelhetj�k, milyen pontosan tudja a r�ka felhaszn�lni nagy helyismeret�t, hogy megszabaduljon �ld�z�it�l, �s milyen j�l ismert �s haszn�lja a talaj minden olyan el�ny�t, mely a nyomot megszak�tja. Az emberrel val� �rintkez�s r�v�n magasabb fejletts�g� h�zi�llatainkn�l nap mint nap megfigyelhet�nk ravasz cs�nyeket, amelyek eg�szen azon a fokon �llanak, mint az emberi gyermekek cs�nyjei. Mert ahogyan az emberi cs�ra fejl�d�st�rt�nete az anyam�hben csak r�vid�tett ism�tl�se �llati �seink milli� �ves testi fejl�d�st�rt�net�nek a f�regt�l kezdve, ugyan�gy az emberi gyermek szellemi fejl�d�se - csak m�gink�bb r�vid�tett - ism�tl�se ugyanazon �s�k, legal�bbis a k�s�bbiek, intellektu�lis fejl�d�s�nek. De valamennyi �llat valamennyi tervszer� cselekv�s�nek sem siker�lt akaratuk b�lyeg�t r�nyomni a F�ldre. Ehhez az ember kellett.