„ Napjaink munk�smozgalm�nak t�rt�nete azt mutatja, hogy a munk�smozgalom minden orsz�gban  �t fogja �lni a sz�let�ben  lev�, er�s�d�, a gy�zelem fel� halad� kommunista  mozgalomnak a harc�t mindenekel�tt , �s f�k�ppen saj�t /minden egyes orsz�g /”mensevizmusa „, vagyis opportunizmusa  �s szoci�lsovonizmusa  ellen,- m�sodszor pedig –�gysz�lv�n kieg�sz�t�sk�ppen a” baloldali „ kommunist�k ellen.”

Ma 2009-ben is k�vetelm�ny a k�tfrontos ideol�gia harc. Amennyiben a kommunist�k nem tiszt�zz�k az elm�leti k�rd�seket. akkor az un. praxis sz�nvonal�ra s�llyednek, �s a gyakorlatuk sz�nalmas botork�l�sra fog hasonl�tani.

„Az olyan forradalm�rok azonban, akik nem tudj�k az illeg�lis harci form�kat valamennyi leg�lis  harci form�val p�ros�tani, nagyon rossz forradalm�rok. …Az ilyen forradalm�rokt�l val� „megszabadul�s”  a prolet�ri�tusnak a gy�zelme ut�n a legnagyobb meger�ltet�sbe, mondhatni gy�trelmes k�nba ker�l.”
Nem kell a burzso�zia j�t�kszab�lyait k�vetni,  hiszen a saj�t maga �ltal hozott t�rv�nyeket is l�bbal tiporja, ha t�bb profitra van kil�t�sa.

„Hadd tobz�dj�k a burzso�zia hadd d�h�ngj�n az eszeveszetts�gig, hadd vesse el  a sulykot, k�vessen el ostobas�gokat, �lljon el�re bossz�t a bolsevikokon �s igyekezz�k /Indi�ban ,Magyarorsz�gon,N�metorsz�gban stb./lem�sz�rolni a holnapi, vagy tegnapi bolsevikok �jabb sz�zait, ezreit, sz�zezreit:amikor  a burzso�zia �gy j�r el,csak azt  teszi, amit a t�rt�nelem  �ltal pusztul�sra  �t�lt  minden oszt�ly tett. A kommunist�knak tudniuk kell, hogy  a j�v� mindenestre az �v�k,�s ez�rt a nagy forradalmi harcban a legnagyobb szenved�lyess�get a burzso�zia  eszeveszett kapkod�sainak leghidegv�r�bb  �s legj�zanabb figyelembev�tel�vel p�ros�thatjuk /�s kell is p�ros�tanunk./
Nem kell a burzso�zia fenyeget�seinek, �s cs�bjainak bed�lni, de j�zan fejjel elemezni a helyzetet. Id�nk�nt  persze nem �rt egy kis politikai leplez�ssel is d�h�teni. No  ez ut�bbi esetben eg�sz biztos sz�ls�s�ges c�mk�t k�ldenek, elv�gre min� pimaszs�g ugye a kizs�km�nyol�s, �s elnyom�s �jabb  rendj�be csak �gy belepiszk�tani.

„A baloldali doktriners�g cs�k�ny�ss�g�ben felt�tlen�l el akar vetni bizonyos r�gi form�kat �s nem l�tja, hogy az �j tartalom b�rmely form�n �t  utat t�r mag�nak, hogy nek�nk mint kommunist�knak, az a k�teless�g�nk, hogy alkalmazni tudjunk minden form�t, hogy megtanuljuk, mik�ppen kell a legnagyobb gyorsas�ggal  kieg�sz�teni az egyik form�t a m�sikkal, taktik�nkat hozz�idom�tani minden olyan v�ltoz�shoz, amelyet nem a mi oszt�lyunk, nem a mi er�fesz�t�seink id�ztek el�.”

Nem el�g csak az innov�ci�r�l besz�lni, de cselekedni kell hozz��rt�en. Pl. Nem el�g egy internetes honlapot l�trehozni, de hozz��rt�en kezelni kell tudni, �s mintegy p�rt�js�gk�nt szervezni, tan�tani vele. Olykor nem �rt az ellenf�lt�l is tanulni, mert aki nem �rten�, minden ellenforradalom, �s restaur�ci� tanul a forradalmakt�l.

„A szovjethatalom idej�n a ti �s a mi prolet�rp�rtunkba m�g t�bb burzso� �rtelmis�gi  elem fog bef�rk�zni. Bef�rk�znek majd a szovjetekbe is, a b�r�s�gokba is, a k�zigazgat�sba is, mert a kommunizmust nem �p�thetj�k m�sk�pp, nincs mib�l  �p�ten�nk, mint a kapitalizmus  �ltal teremtett emberanyagb�l, mert nem lehet elkergetni �s megsemmis�teni a burzso� �rtelmis�get, hanem le kell gy�zni,�t kell alak�tani,�t kell nevelni, mint ahogyan a prolet�ri�tus diktat�r�ja talaj�n hosszas harcban kell �tnevelni a prolet�rokat is, akik saj�tkispolg�ri el��t�leteikt�l nem, egyszerre, nem csoda  �tj�n, nem a sz�zanya parancs�ra szabadulnak meg, hanem csak a kispolg�ri t�megbefoly�sok ellen folytatott hossz� �s f�rads�gos t�megharc �tj�n.”

M�rt bukott meg a forradalmi �tmenet? Att�l kezdve, hogy a kommunista  p�rtokba, az �llami vezet�sbe a burzso�zia maradv�nyait   ellen�rz�s n�lk�l bevett�k, �s nem r�gt�k ki, valamint az �j  un. „munk�sarisztokr�ci�t” megt�rt�k. A  kapitalizmusr�l a szocializmusra val� �tmenet nem kir�ndul�s, hanem hossz�, gy�trelmes, harcos  t�rt�nelmi id�szakot k�vetel meg! No ezt nem �rtett�k meg a a forradalmi fr�zis  betegs�g�ben szenved�k, vagy m�s sz�val  a” baloldali” kommunist�k, � tov�bb� ott is presszi�kkal �ltek, amelyet el kellett volna ker�lni�k. A jobboldali revizionist�k pedig az eg�sz jobboldallal egy�tt  az ellen�rizetlen” NEP”-et tekintett�k ideol�gia alapnak a t�k�s restaur�ci�  v�ghezvitel�re.A szt�linizmus elleni cimsz� alatt azt�n, sz�pen kiher��lt�k a kommunista p�rtokat, �s m�g a marxist�k egy r�sz�t is j�gre vitt�k ezzel.

„A burzso�zia uralma idej�n term�szetesen  igen „neh�z „ lek�zdeni a burzso� szok�sokat a saj�t p�rtunkban, azaz a munk�sp�rtban:”neh�z” ki�zni a p�rtb�l a megszokott polg�ri el��t�letek �ltal rem�nytelen�l megrontott parlamenti vez�reket,”neh�z” al�vetni a prolet�rfegyelemnek a /bizonyos , b�r igen  korl�tolt sz�mban/ felt�tlen�l sz�ks�ges  polg�ri sz�rmaz�s� elemeket,”neh�z” megteremteni a polg�ri parlamentben a munk�soszt�lyhoz  teljesen m�lt� kommunista frakci�t, „neh�z” el�rni, hogy a kommunista parlamenti politikusok ne j�tszanak burzso�-parlamenti t�relemj�t�t�kot, hanem a legfontosabb munk�val, a t�megek k�z�tti propaganda-, agit�ci�s �s szervez� munk�val foglakozzanak.

A kommunista �s munk�sp�rtoknak tiszt�ba kell lenni azzal, hogy soraikba ma  is becsemp�szik a provok�torokat, az ellent�tek sz�t�it  lehet�leg min�l magasabb vezet�i szintre. A kapitalizmus elemz�sn�l nem szabad megfeledkezni  arr�l, hogy a t�ke �s b�rmunka ellent�te ma sem sz�nt meg, �s  a kapitalista centrumok magasabb �letsz�nvonal�t az �jgyarmatokb�l sz�rmaz� extraprofitb�l  is finansz�rozz�k a „divida et impera” elve szerint. A munk�sokat ugyanakkor me sem v�lasztja el k�nai fal a burzso�zis befoly�s�t�l, �s szok�sait�l.A kommunist�k nem  kommunistak�nt sz�letnek, hanem az emberek adott felt�telek eset�n kommunist�v� v�llnak.

�„Amikor egy �zben egy p�rtgy�l�sen  azt mondtam, hogy a forradalmi h�bor� forradalmi fr�zisa  v�gzetes lehet a forradalmunkra, szememre vetett�k hogy t�l �les vagyok a vit�ban…..A forradalmi fr�zis betegs�ge a forradalmi p�rtokon bel�l t�bbnyire akkor vesz er�t, amikor benn�k k�zvetlen�l vagy k�zvetve a prolet�r �s kispolg�ri elemek  kapcsolata,egyes�t�se egybefon�d�sa val�sul meg, �s amikor a forradalmi esem�nyek menet�ben nagy �s gyors fordul�k mutatkoznak. A forradalmi fr�zis:forradalmi jelszavak szajk�z�sa az esem�nyek bizonyos  fordul�pontj�n, bizonyos helyzetben fenn�ll�  objekt�v k�r�lm�nyek sz�mbav�tele n�lk�l. Remek , pomp�s ,megr�szeg�t� jelszavak- amelyeknek nincs semmi alapjuk - ez a forradalmi fr�zis.”

 „K�nos betegs�g a r�h. Mikor azonban az embereket  a forradalmi fr�zis betegs�ge  ragadja el, ennek a betegs�gnek m�r a puszta  l�t�sa is elviselhetetlen szenved�seket okoz.
Egyszer�,vil�gos,�rthet�,a dolgoz� t�meg b�rmely tagja sz�m�ra  szemmell�that�, vitathatatlannak l�tsz� igazs�gokat hamis�tanak meg azok , akik elkapt�k a  r�h eml�tett v�lfaj�t.”

„Mi az �llamkapitalizmus a szovjethatalom idej�n? Ha ma megval�s�tjuk az �llamkapitalizmust, akkor megval�s�tjuk azt a nyilv�ntart�st �s azt az ellen�rz�st amelyet a t�k�s oszt�lyok megval�s�tottak.”

Mit csin�l ma a burzso�zia? A tudom�nyos technikai forradalom v�vm�nyait is felhaszn�lva a teljes nyilv�ntart�s �s ellen�rz�s fel� hajt a profit maximaliz�l�sa �rdek�ben. A kommunist�knak meg kell tanulniuk, hogy ezt a fegyelmet majdan  a n�p k�z�s jav�ra alkalmazz�k, �s a munkafegyelmet a legkomolyabban vegy�k, kiv�tel n�lk�l mindenkit�l, megk�vetelj�k  m�g a  p�rton bel�l is.

 „….b�n ,�s fabatk�t se �rnek a forradalmi oszt�ly olyan politikusai, akik nem k�pesek a „lav�roz�sra, a megegyez�sre , a kompromisszumokra” abb�l a c�lb�l, hogy a sz�munkra nyilv�nval�an h�tr�nyos �tk�zet el�l kit�rjenek”

A kompromisszumok term�szetesen nem szolg�lhatnak alapul az elvtelen �rul� politik�hoz. Az  egyik legbiztosabb jele egy kommunista p�rtban az �rul�snak, amikor az elm�leti k�rd�seket  nem veszik komolyan, �s nem l�pezik a p�rttagokat, azaz ezzel a szellemi rests�get alak�tj�k ki a p�rton bel�l.  Tov�bb� olyan c�lkit�z�s�kkel   oper�l a vezet�s,  amelynek biztos buk�s az eredm�nye. Csak j�l felk�sz�lt, elm�leti tud�ssal rendelkez� kommunist�kkal lehet politikai sikereket el�rni.