Az �nelidegen�l�s megsz�ntet�se ugyanazt az utat teszi meg, mint az �nelidegen�l�s. El�sz�r a mag�ntulajdont csak objekt�v oldal�ban - de m�gis a munk�t tekintve l�nyeg�nek - veszik szem�gyre. L�tez�si form�ja enn�lfogva a t�ke, amely „mint olyan" megsz�ntetend� (Proudhon31). Vagy a munka k�l�n�s m�dj�t - mint egyenl�s�tett, parcell�zott �s ez�rt nem-szabad munk�t - fogj�k fel a mag�ntulajdon �rtalmass�g�nak �s embert�l elidegen�lt l�tez�s�nek forr�sak�nt, - Fourier, aki a fiziokrat�knak megfelel�en a f�ldm�vel� munk�t megint legal�bbis a kit�ntetettk�nt fogja fel, m�g Saint-Simon ezzel ellent�tben az ipari munk�t mint olyant jelenti ki a l�nyegnek �s m�r csak az iparosok egyed�li uralm�t �s a munk�sok helyzet�nek jav�t�s�t �hajtja.

A kommunizmus v�g�l a megsz�ntetett mag�ntulajdon pozit�v kifejez�d�se, el�sz�r is az �ltal�nos mag�ntulajdon. Amikor a kommunizmus ezt a viszonyt �ltal�noss�g�ban fogja meg, 1. els� alakj�ban csak annak �ltal�nos�t�sa �s kiteljesed�se; mint ilyen kett�s alakban mutatkozik meg: El�sz�r a dologi tulajdon uralma oly nagy vele szemben, hogy mindent meg akar semmis�teni, ami nem alkalmas arra, hogy mag�ntulajdonk�nt mindenki birtokolhassa; er�szakos m�don el akar vonatkoztatni tehets�gt�l stb. A fizikai k�zvetlen birtokl�s sz�m�t a szem�ben az �let �s l�tez�s egyetlen c�lj�nak; a munk�s meghat�roz�s�t nem sz�ntetik meg, hanem minden emberre kiterjesztik; a mag�ntulajdon viszonya marad a k�z�ss�g viszonya a dolgok vil�g�hoz; v�g�l ez a mozgalom, hogy a mag�ntulajdonnal az �ltal�nos mag�ntulajdont �ll�ts�k szembe, abban az �llati form�ban mond�dik ki, hogy a h�zass�ggal (amely mindenesetre az exkluz�v mag�ntulajdon egy form�ja) a n�k�z�ss�get �ll�tja szembe, ahol teh�t a n� k�z�ss�gi �s k�z�s-k�z�ns�ges tulajdonn� lesz. Azt mondhatjuk, hogy a n�k�z�ss�gnek ez a gondolata ennek a m�g eg�szen nyers �s gondolatn�lk�li kommunizmusnak kimondott titka.

Mint ahogy a n� a h�zass�gb�l az �ltal�nos prostit�ci�ba*, �gy a gazdags�gnak, azaz az ember t�rgyi l�nyeg�nek eg�sz vil�ga a mag�ntulajdonossal val� exkluz�v h�zass�g viszony�b�l a k�z�ss�ggel val� egyetemes prostit�ci� viszony�ba l�p. Ez a kommunizmus - amennyiben minden�tt tagadja az ember szem�lyis�g�t - �ppen csak k�vetkezetes kifejez�se a mag�ntulajdonnak, amely ez a tagad�s. Az �ltal�nos �s hatalomk�nt konstitu�l�d� irigys�g az a rejtett forma, amelyben a kapzsis�g el��ll, �s csak m�s m�don el�g�ti ki mag�t. Minden mag�ntulajdonnak mint olyannak a gondolata legal�bb a gazdagabb mag�ntulajdon ellen fordul mint irigys�g �s egyenl�s�t�si v�gy, �gyhogy ezek m�g a konkurrencia l�nyeg�t is alkotj�k. A nyers kommunista csak ennek az irigys�gnek �s az elk�pzelt minimumb�l kiindul� ezen egyenl�s�t�snek a kiteljes�l�se. Meghat�rozott lehat�rolt m�rt�ke van. Hogy a mag�ntulajdonnak ez a megsz�ntet�se mennyire nem val�s�gos elsaj�t�t�s, azt �ppen a m�vel�d�s �s a civiliz�ci� eg�sz vil�g�nak elvont tagad�sa, a szeg�ny �s sz�ks�gletn�lk�li ember term�szetellenes egyszer�s�g�hez val� visszat�r�s bizony�tja, aki nemcsak hogy nem jutott t�l a mag�ntulajdonon, hanem m�g csak el sem jutott hozz�.
A k�z�ss�g csak a munka k�z�ss�ge �s a munkab�r

 * A prostit�ci� csak k�l�n�s kifejez�se a munk�s �ltal�nos prostit�ci�j�nak, �s minthogy a prostit�ci� olyan viszony, amelybe nemcsak a prostitu�lt, hanem a prostitu�l� is beletartozik - akinek az al�val�s�ga m�g nagyobb -, �gy teh�t a t�k�s stb. is beletartozik ebbe a kateg�ri�ba.32 - Marx jegyzete.
 

egyenl�s�ge, amelyet a k�z�ss�gi t�ke, a k�z�ss�g mint az �ltal�nos t�k�s fizet ki. A viszonynak mindk�t oldala egy elk�pzelt �ltal�noss�gba van felemelve a munka mint az a meghat�roz�s, amelybe mindenki bele van helyezve, a t�ke mint a k�z�ss�g elismert �ltal�noss�ga �s hatalma.
A n�h�z mint a k�z�ss�gi k�j zs�km�ny�hoz �s szolg�l�j�hoz val� viszonyban az a v�gtelen lefokoz�s van kimondva, amelyben az ember �nmaga sz�m�ra exiszt�l, mert e viszony titk�nak f�lre�rthetetlen, hat�rozott, nyilv�nval�, leleplezett kifejez�se a f�rfinak a n�h�z val� viszony�ban van �s abban a m�dban, ahogy a k�zvetlen, term�szetes nembeli viszonyt felfogj�k. Az embernek az emberhez val� k�zvetlen, term�szetes, sz�ks�gszer� viszonya a f�rfinak a n�h�z val� viszonya. Ebben a term�szetes nembeli viszonyban az embernek a term�szethez val� viszonya k�zvetlen�l az emberhez val� viszonya, mint ahogy az emberhez val� viszonya k�zvetlen�l a term�szethez val� viszonya, saj�t term�szetes meghat�roz�sa. Ebben a viszonyban teh�t �rz�kileg, egy szeml�lhet� t�nyre reduk�lva jelenik meg, mennyire lett az emberi l�nyeg az embernek term�szett� vagy a term�szet az ember emberi l�nyeg�v�. Ebb�l a viszonyb�l teh�t meg lehet �t�lni az ember eg�sz m�vel�d�si fok�t.

E viszony jelleg�b�l k�vetkezik, mennyire lett a maga sz�m�ra �s ragadta meg mag�t az ember mint nembeli l�ny, mint ember; a f�rfinak a n�h�z val� viszonya az embernek az emberhez val� legterm�szetesebb viszonya. Benne teh�t megmutatkozik, mennyire lett az ember term�szetes viszonyul�sa emberiv�, vagy menyny�re lett az emberi l�nyeg neki term�szetes l�nyegg�, mennyire lett emberi term�szete neki term�szett�. Ebben a viszonyban az is megmutatkozik, mennyire lett az ember sz�ks�glete emberi sz�ks�glett�, mennyire lett neki teh�t a m�sik ember mint ember sz�ks�glett�, s � legegy�nibb l�tez�s�ben mennyire k�z�ss�gi egy�ttal.

A mag�ntulajdon els� pozit�v megsz�ntet�se, a nyers kommunizmus teh�t csak megjelen�si form�ja a mag�t pozit�v k�z�ss�gk�nt t�telezni akar� mag�ntulajdon al�val�s�g�nak.
2. A kommunizmus α) m�g politikai term�szet�, demokratikus vagy despotikus; β) az �llam megsz�ntet�s�vel, de egyszersmind m�g ki nem teljesedett, �s m�g mindig a mag�ntulajdonnal, azaz az ember elidegen�l�s�vel terhelt l�nyeg. Mindk�t form�ban a kommunizmus m�r az ember reintegr�ci�j�nak vagy mag�ba val� visszat�r�s�nek, az emberi �nelidegen�l�s megsz�ntet�s�nek tudja mag�t, de amennyiben m�g nem ragadta meg a mag�ntulajdon pozit�v l�nyeg�t, �s �ppoly kev�ss� �rtette meg a sz�ks�glet emberi term�szet�t, m�g annak foglya �s att�l fert�z�tt is. B�r a mag�ntulajdon fogalm�t megragadta, de a l�nyeg�t m�g nem.
3. A kommunizmus mint a mag�ntulajdonnak - mint emberi �nelidegen�l�snek - pozit�v megsz�ntet�se �s ez�rt mint az emberi l�nyegnek az ember �ltal �s az ember sz�m�ra t�rt�n� val�s�gos elsaj�t�t�sa: ez�rt mint az embernek t�rsadalmi, azaz emberi emberk�nt a mag��rt-val�an teljes, tudatosan �s az eddigi fejl�d�s eg�sz gazdags�g�n bel�l l�trej�tt visszat�r�se. Ez a kommunizmus mint kiteljesedett naturalizmus = humanizmus, mint kiteljesedett humanizmus = naturalizmus, ez az embernek a term�szettel �s az emberrel val� ellentmond�sos harc�nak igazi felold�sa, az exisztencia �s l�nyeg, a t�rgyiasul�s �s �nigazol�s, a szabads�g �s sz�ks�gszer�s�g, az egy�n �s nem k�z�tti harc igazi felold�sa. Ez a t�rt�rtelem feloldott rejt�lye �s mag�t e megold�snak tudja.

A t�rt�nelem eg�sz mozg�sa ez�rt - olyk�ppen, mint a kommunizmus val�s�gos nemz�si aktusa - empirikus l�tez�s�nek sz�let�si aktusa - �pp�gy a kommunizmus gondolkod� tudata sz�m�ra is l�trej�v�s�nek fogalmilag megragadott �s tudott mozg�sa, m�g ama m�g ki nem teljesedett kommunizmus a mag�ntulajdonnal szemben�ll� egyes t�rt�neti alakokt�l t�rt�neti bizony�t�kot, a fenn�ll�ban rejl� bizony�t�kot keres a maga sz�m�ra, az�ltal, hogy a mozg�sb�l egyes mozzanatokat (Cabet, Villegardelle stb. k�l�n�sen ezen a lovon nyargalnak33) kiragad �s t�rt�neti teliv�r�s�g�nek bizony�t�kaik�nt r�gz�t, amivel �ppen azt t�rja el�, hogy e mozg�s ar�nytalanul nagyobb r�sze ellentmond �ll�t�sainak, �s hogy - ha � egyszer m�r volt - �ppen az elm�lt l�te c�folja a l�nyegre vonatkoz� ig�nyt.

Hogy az eg�sz forradalmi mozgalom a mag�ntulajdon mozg�s�ban, �ppen a gazdas�gban, tal�lja meg mind empirikus, mind elm�leti b�zis�t, annak sz�ks�gszer�s�g�t k�nny� �tl�tni.
Ez az anyagi, k�zvetlen�l �rz�ki mag�ntulajdon az elidegen�lt emberi �letnek anyagi �rz�ki kifejez�se.
 
Mozg�sa - a termel�s �s fogyaszt�s - minden eddigi termel�s mozg�s�nak �rz�ki megnyilatkoz�sa, azaz az ember megval�sul�sa vagy val�s�ga. Vall�s, csal�d, �llam, jog, mor�l, tudom�ny, m�v�szet stb. csak k�l�n�s m�djai a termel�snek �s ennek �ltal�nos t�rv�nye al� esnek. A mag�ntulajdon pozit�v megsz�ntet�se - mint az emberi �let elsaj�t�t�sa - enn�lfogva a pozit�v megsz�ntet�se minden elidegen�l�snek, teh�t az ember visszat�r�se a vall�sb�l, csal�db�l, �llamb�l stb. a maga emberi, azaz t�rsadalmi l�tez�s�be. A vall�si elidegen�l�s mint olyan csak az ember bensej�ben, a tudat ter�let�n megy v�gbe, de a gazdas�gi elidegen�l�s a val�s�gos �let elidegen�l�se - megsz�ntet�se ez�rt mindk�t oldalt �tfogja. Mag�t�l �rtet�dik, hogy a mozg�s a k�l�nb�z� n�pekn�l aszerint veszi els� kezdet�t, hogy a n�p igazi elismert �lete ink�bb a tudatban, vagy pedig a k�ls� vil�gban megy-e v�gbe, ink�bb az eszmei, vagy pedig a re�lis �let-e.

A kommunizmus nyomban (Owen) az ateizmussal kezd�dik, az ateizmus el�sz�r m�g nagyon t�vol �ll att�l, hogy kommunizmus legyen, mint ahogy ez az ateizmus ink�bb m�g elvonatkoztat�s. - -
Az ateizmus filantr�pi�ja ez�rt el�sz�r csak egy filoz�fiai elvont filantr�pia, a kommunizmus� nyomban re�lis �s k�zvetlen�l hatni fesz�lt. L�ttuk, hogy a pozit�ve megsz�ntetett mag�ntulajdon el�feltev�se mellett mik�ppen termeli az ember az embert, �nmag�t �s a m�sik embert; hogy a t�rgy, amely egy�nis�g�nek k�zvetlen tev�kenyked�se, mik�ppen egy�ttal a saj�t l�tez�se a m�sik ember, ennek l�tez�se sz�m�ra �s annak l�tez�se az � sz�m�ra. �pp�gy azonban mind a munka anyaga, mind az ember mint szubjektum a mozg�snak eredm�nye is, kiindul�pontja is (�s hogy nekik kell lenni�k e kiindul�pontnak, �ppen ebben rejlik a mag�ntulajdon t�rt�neti sz�ks�gszer�s�ge). Teh�t a t�rsadalmi jelleg az eg�sz mozg�s �ltal�nos jellege; mint ahogy maga a t�rsadalom az embert mint embert, termeli, �gy a t�rsadalmat az ember termeli. A tev�kenys�g �s az �lvezet mind tartalmuk, mind az exisztencia-m�djuk szerint t�rsadalmiak; t�rsadalmi tev�kenys�g �s t�rsadalmi �lvezet; a term�szet emberi l�nyege csak a t�rsadalmi ember sz�m�ra l�tezik, mert csak itt l�tezik a term�szet az ember sz�m�ra mint az emberrel val� k�tel�k, mint a maga l�tez�se a m�sik sz�m�ra �s a m�sik� az � sz�m�ra, s mint az emberi val�s�g �leteleme, csak itt l�tezik mint az ember saj�t emberi l�tez�s�nek alapzata.

Csak itt lett term�szetes l�tez�se emberi l�tez�s�v� �s a term�szet a sz�m�ra emberr�. Ily m�don a t�rsadalom az embernek a term�szettel val� kiteljesedett l�nyegegys�ge, a term�szet igazi felt�mad�sa, az ember v�gigvitt naturalizmusa �s a term�szet v�gigvitt humanizmusa.
A t�rsadalmi tev�kenys�g �s a t�rsadalmi �lvezet semmik�ppen sem csakis egy k�zvetlen�l k�z�ss�gi tev�kenys�g �s k�zvetlen�l k�z�ss�gi �lvezet form�j�ban exiszt�l, j�llehet a k�z�ss�gi tev�kenys�g �s a k�z�ss�gi �lvezet, azaz az a tev�kenys�g �s az az �lvezet, amely k�zvetlen�l m�s emberekkel val� val�s�gos t�rsas�gban nyilv�nul �s igazol�dik, minden�tt fenn fog forogni ott, ahol a t�rsadalmis�g ama k�zvetlen kifejez�d�se tartalm�nak l�nyeg�ben megalapozott �s term�szet�hez hozz�m�rt.

�mde ha �n tudom�nyosan stb. tev�kenykedem, s ez oly tev�kenys�g, amelyet ritk�n folytathatok m�sokkal k�zvetlen k�z�ss�gben, akkor is t�rsadalmilag, mert emberk�nt tev�kenykedem. Nemcsak tev�kenys�gem anyaga - mint maga a nyelv is, amelyen a gondolkod� tev�kenykedik - van adva nekem t�rsadalmi term�kk�nt, hanem saj�t l�tez�sem maga t�rsadalmi tev�kenys�g; ez�rt azt, amit magamb�l csin�lok, a t�rsadalom sz�m�ra �s magamnak mint t�rsadalmi l�nynek tudat�val csin�lom magamb�l.
Az �n �ltal�nos tudatom csak elm�leti alakja annak, aminek a re�lis k�z�ss�g, t�rsadalmi l�nyeg az eleven alakja, m�g manaps�g az �ltal�nos tudat elvonatkoztat�s a val�s�gos �lett�l �s mint ilyen azzal ellens�gesen l�p szembe. Ez�rt az �n �ltal�nos tudatomnak a tev�kenys�ge is - mint olyan - az �n elm�leti l�tez�sem mint t�rsadalmi l�ny�.
Mindenekel�tt ker�lni kell, hogy a „t�rsadalmat" megint mint elvonatkoztat�st r�gz�ts�k az egy�nnel szemben. Az egy�n maga a t�rsadalmi l�ny. �letnyilv�n�t�sa - ha nem jelenik is meg egy k�z�ss�gi, m�sokkal egy�ttesen v�gbevitt �letnyilv�n�t�s k�zvetlen form�j�ban - az�rt maga a t�rsadalmi �let nyilv�n�t�sa �s igazol�sa. Az ember egy�ni �s nembeli �lete nem k�l�nb�z�ek, b�rmennyire �gy van is - �s ez sz�ks�gszer� -, hogy az egy�ni �let l�tez�si m�dja a nembeli �letnek egy ink�bb k�l�n�s vagy ink�bb �ltal�nos m�dja, vagy min�l ink�bb �gy van, hogy a nembeli �let egy ink�bb k�l�n�s vagy �ltal�nos egy�ni �let.
Nembeli tudatk�nt igazolja az ember az � re�lis t�rsadalmi �let�t �s csak val�s�gos l�tez�s�t ism�tli meg a gondolkod�sban, mint ahogy megford�tva a nembeli l�t a nembeli tudatban van igazolva �s �ltal�noss�g�ban, mint gondolkod� l�ny, van mag��rt-val�an.

Az ember - b�rmennyire egy k�l�n�s egy�n is ez�rt, �s �ppen k�l�n�ss�ge teszi �t egy�nn� �s val�s�gos egy�ni k�z�ss�gi l�nny� - �ppannyira a totalit�s is, az eszm�nyi totalit�s, a szubjekt�v l�tez�se a gondolt �s �rzett t�rsadalomnak mag��rt-val�an, mint ahogy a val�s�gban is mind a t�rsadalmi l�tez�s szeml�letek�nt �s val�s�gos �lvezetek�nt, mind pedig emberi �letnyilv�n�t�s totalit�sak�nt l�tezik.
Gondolkod�s �s l�t teh�t megk�l�nb�ztetettek ugyan, de egyszersmind egys�gben vannak egym�ssal.
A hal�l a nem rideg gy�zelm�nek l�tszik a meghat�rozott egy�n felett �s ellentmondani l�tszik egys�g�knek; de a meghat�rozott egy�n csak egy meghat�rozott nembeli l�ny, s mint ilyen haland�.
<4. Mint ahogy a mag�ntulajdon csak az �rz�ki kifejez�d�se annak, hogy az ember ugyanakkor mag��rt-val�an t�rgyiv� lesz �s ugyanakkor �ppens�ggel egy idegen �s embertelen t�rgyk�nt lesz a maga sz�m�ra, hogy �letnyilv�n�t�sa [Lebens�usserung] �let�nek k�ls�v�-idegenn� v�l�sa [Lebensent�usserung], megval�sul�sa megval�tlanul�sa, idegen val�s�g, - ugyan�gy a mag�ntulajdon pozit�v megsz�ntet�s�t, azaz az emberi l�nyegnek �s �letnek, a t�rgyi embernek, az emberi m�veknek az ember sz�m�ra �s az ember �ltal val� �rz�ki elsaj�t�t�s�t nemcsak a k�zvetlen, egyoldal� �lvezet �rtelm�ben kell megfogni, nemcsak a birtokl�s �rtelm�ben, a b�r�s �rtelm�ben.

Az ember a maga mindenoldal� l�nyeg�t mindenoldal�an saj�t�tja el, teh�t mint tot�lis ember. A vil�ghoz val� mindegyik emberi viszonya, l�t�s, hall�s, szagl�s, �zlel�s, tapint�s, gondolkod�s, szeml�l�s, �rz�kel�s, akar�s, tev�kenyked�s, szeret�s, egysz�val egy�nis�g�nek �sszes szervei, valamint azok a szervek, amelyek k�zvetlen�l k�z�ss�gi szervform�jukban vannak, t�rgyi viszonyul�sukban, vagyis a t�rgyhoz val� viszonyul�sukban annak elsaj�t�t�s�t jelentik; az emberi val�s�g elsaj�t�t�sa, a t�rgyhoz val� viszonyul�sa az emberi val�s�g tev�kenyked�se; az emberi val�s�g ez�rt �ppolyan sokf�le, mint amilyen sokf�l�k az emberi l�nyegi meghat�roz�sok �s tev�kenys�gek; emberi hat�konys�g �s emberi szenved�s, mert a szenved�s, emberileg megfogva, az ember �n�lvezete.

A mag�ntulajdon oly ostob�kk� �s egyoldal�akk� tett benn�nket, hogy egy t�rgy csak akkor a mienk, ha b�rjuk, ha teh�t t�kek�nt exiszt�l sz�munkra, illetve, ha k�zvetlen�l birtokoljuk, megessz�k, megisszuk, test�nk�n viselj�k, lakjuk stb., egysz�val haszn�ljuk. �mb�r a mag�ntulajdon mag�nak a birtoknak mindeme k�zvetlen megval�sul�sait megint csak l�tfenntart�si eszk�z�kk�nt fogja fel, s az �let, amelynek eszk�zei�l szolg�lnak, a mag�ntulajdon �lete: munka �s t�k�s�t�s.
Az �sszes fizikai �s szellemi �rz�kek hely�be enn�lfogva az �sszes ilyen �rz�kek egyszer� elidegen�l�se, a b�r�s �rz�ke l�pett. Erre az abszol�t szeg�nys�gre kellett reduk�lni az emberi l�nyeget, hogy bels� gazdags�g�t mag�b�l kivaj�dja. (A b�r�s kateg�ri�j�r�l l�sd Hesst az „Einundzwanzig Bogen"-ban.34)
A mag�ntulajdon megsz�ntet�se ez�rt az �sszes emberi �rz�kek �s tulajdons�gok teljes emancip�ci�ja; de �ppen az�ltal ezen emancip�ci�, hogy ezek az �rz�kek �s tulajdons�gok mind szubjekt�ve, mind objekt�ve emberiekk� lettek. A szem emberi szemm� lett, amint t�rgya t�rsadalmi, emberi, az embert�l az ember sz�m�ra sz�rmaz� t�rggy� lett. Az �rz�kek ez�rt k�zvetlen�l a gyakorlatukban teoretikusokk� lettek. A dologhoz a dolog kedv��rt viszonyulnak, de maga a dolog t�rgyi emberi viszonyul�s �nmag�hoz �s az emberhez* �s megford�tva. A sz�ks�glet vagy az �lvezet ez�rt elvesztette egoisztikus term�szet�t, a term�szet pedig puszta hasznoss�g�t, mivel a haszon emberi haszonn� v�lt.

�pp�gy a t�bbi emberek �rz�kei �s �lvezete az �n saj�t elsaj�t�t�somm� lettek. E k�zvetlen szerveken k�v�l ez�rt t�rsadalmi szervek k�pz�dnek, a t�rsadalom form�j�ban, teh�t pl. a tev�kenys�g k�zvetlen�l m�sokkal val� t�rsas�gban stb. az �n �letnyilv�n�t�som egyik szerv�v� lett �s az emberi �let elsaj�t�t�s�nak egyik m�dj�v�.Mag�t�l �rtet�dik, hogy az emberi szem m�sk�pp �lvez, mint a nyers, embertelen szem, az emberi f�l m�sk�pp, mint a nyers f�l stb.
L�ttuk. Az ember csak akkor nem veszti el mag�t

 * Gyakorlatilag csak akkor viszonyulhatok emberileg a dologhoz, ha a dolog emberileg viszonyul az emberhez. - Marx jegyzete.
 

t�rgy�ban, ha az sz�m�ra mint emberi t�rgy vagy t�rgyi ember lesz. Ez csak akkor lehets�ges, ha az sz�m�ra mint t�rsadalmi t�rgy, � maga pedig a maga sz�m�ra mint t�rsadalmi l�ny, ahogy a t�rsadalom e t�rgyban mint �rte-val� l�nyeg lesz.
Amennyiben ez�rt az ember sz�m�ra a t�rsadalomban egyfel�l a t�rgyi val�s�g minden�tt mint az emberi l�nyegi er�k val�s�ga, mint emberi val�s�g �s enn�lfogva saj�t l�nyegi er�inek val�s�ga lesz, annyiban az �sszes t�rgyak mint saj�tmaga t�rgyiasul�sa, mint egy�nis�g�t igazol� �s megval�s�t� t�rgyak, mint az � t�rgyai lesznek sz�m�ra, azaz t�rgy � maga lesz. Hogy hogyan lesznek sz�m�ra mint az �v�i, az a t�rgy term�szet�t�l �s a nekik megfelel� l�nyegi er� term�szet�t�l f�gg: mert �ppen e viszony meghat�rozotts�ga alkotja az igenl�s k�l�n�s, val�s�gos m�dj�t. A szem sz�m�ra m�sk�pp lesz egy t�rgy, mint a f�l sz�m�ra, �s a szem t�rgya maga m�svalami, mint a f�l�.

Minden l�nyegi er� saj�ts�goss�ga �ppen saj�ts�gos l�nyege, teh�t t�rgyiasul�s�nak, t�rgyilag val�s�gos, eleven l�t�nek is saj�ts�gos m�dja. Nemcsak a gondolkod�sban, hanem az �sszes �rz�kekkel igenl�dik ez�rt az ember a t�rgyi vil�gban.
M�sfel�l, szubjekt�ve felfogva: Mint ahogy csak a zene �breszti fel az ember zenei �rz�k�t, mint ahogy a zeneietlen f�l sz�m�ra nincs �rtelme a legszebb zen�nek sem, nem t�rgy a sz�m�ra, mert az �n t�rgyam csak az �n l�nyegi er�im egyik�nek igazol�sa lehet, teh�t csak �gy lehet az �n sz�momra, mint ahogy az �n l�nyegi er�m mint mag��rt-val� szubjekt�v k�pess�g van, mert egy t�rgy �rtelme sz�momra (csak egy
neki megfelel� �rz�k [Sinn] sz�m�ra van �rtelme [Sinn]) �ppen annyira terjed, amennyire az �n �rz�kem terjed, ez�rt a t�rsadalmi ember �rz�kei m�s �rz�kek, mint a nem-t�rsadalmi�; csak az emberi l�ny t�rgyilag kibontakozott gazdags�ga �ltal k�pez�dik ki �s r�szben csak ezzel j�n l�tre a szubjekt�v emberi �rz�kis�g gazdags�ga, a zenei f�l, a forma sz�ps�ge ir�nt fog�kony szem, egysz�val emberi �lvezetekre k�pes �rz�kek, olyan �rz�kek, amelyek emberi l�nyegi er�kk�nt igazol�dnak. Mert nemcsak az �t �rz�k, hanem az �gynevezett szellemi �rz�kek, a gyakorlati �rz�kek is (akarat, szeretet stb.), egysz�val az emberi �rz�k, az �rz�kek emberi volta csak a maga t�rgy�nak l�tez�se �ltal, az emberies�lt term�szet �ltal lesz. Az �t �rz�k kik�pez�d�se az eg�sz eddigi vil�gt�rt�nelemnek munk�ja.

Az �rz�knek, amely a nyers gyakorlati sz�ks�glet foglya, csak korl�tolt �rtelme is van.> A ki�hezett ember sz�m�ra nem exiszt�l az �tel emberi form�ja, hanem csak �telk�nt val� elvont l�tez�se; �pp�gy el� ker�lhetne legnyersebb form�j�ban, s nem lehet megmondani, miben k�l�nb�zik ez a t�pl�lkoz�si tev�kenys�g az �llati t�pl�lkoz�si tev�kenys�gt�l. A gondterhelt, sz�ks�glettel b�r� embernek nincs �rz�ke a legszebb sz�nj�t�k ir�nt sem; az �sv�ny�rus csak a kereskedelmi �rt�ket l�tja, de nem az �sv�ny sz�ps�g�t �s saj�ts�gos term�szet�t; nincs mineral�giai �rz�ke; teh�t az emberi l�nyeg t�rgyiasul�sa kell mind elm�leti, mind gyakorlati tekintetben ahhoz, hogy az ember �rz�k�t emberiv� tegye, mind pedig ahhoz, hogy megteremtse az emberi �s term�szeti l�nyeg eg�sz gazdags�ga sz�m�ra megfelel� emberi �rz�ket.
 
<Mint ahogy a mag�ntulajdonnak �s gazdags�g�nak, valamint nyomor�s�g�nak - az anyagi �s szellemi gazdags�gnak �s nyomor�s�gnak - mozg�sa r�v�n a l�trej�v� t�rsadalom e kik�pez�d�shez minden anyagot k�szental�l, ugyan�gy termeli a l�trej�tt t�rsadalom az embert l�nyeg�nek emez eg�sz gazdags�g�ban, a gazdag, mindenoldal� �s m�ly �rz�k� �s �rtelm� embert mint a maga �lland� val�s�g�t. ->
L�tjuk, hogy szubjektivizmus �s objektivizmus, spiritualizmus �s materializmus, tev�kenys�g �s szenved�s csak a t�rsadalmi �llapotban vesz�ti el ellent�t�t �s ezzel ilyen ellent�tekk�nt val� l�tez�s�t; <l�tjuk, hogy maguknak az elm�leti ellent�teknek a megold�sa csak gyakorlati m�don, csak az ember gyakorlati energi�ja �ltal lehets�ges, s megold�suk enn�lfogva semmik�ppen sem csak a megismer�s feladata, hanem val�s�gos �letfeladat, amelyet a filoz�fia nem oldhatott meg, �ppen mert csak elm�leti feladatk�nt fogta fel. -->
<L�tjuk, hogy az ipar t�rt�nete �s az ipar l�trej�tt t�rgyi l�tez�se az emberi l�nyegi er�k nyitott k�nyve, az �rz�kileg el�tt�k lev� emberi l�lektan, amelyet eddig nem az ember l�nyeg�vel val� �sszef�gg�s�ben, hanem mindig csak egy k�ls� hasznoss�gi vonatkoz�sban fogtak fel, mert - az elidegen�l�sen bel�l mozogva - csak az ember �ltal�nos l�tez�s�t, a vall�st, vagy a t�rt�nelmet a maga elvont-�ltal�nos l�nyeg�ben, mint politik�t, m�v�szetet, irodalmat stb., tudt�k felfogni az emberi l�nyegi er�k val�s�gak�nt �s emberi nembeli aktusokk�nt. A k�z�ns�ges, anyagi iparban ( - amelyet �pp�gy fel lehet fogni amaz �ltal�nos
mozg�s r�szek�nt, mint ahogy mag�t az �ltal�nos mozg�st fel lehet fogni az ipar k�l�n�s r�szek�nt, minthogy minden emberi tev�kenys�g eddig munka, teh�t ipar, �nmag�t�l elidegen�lt tev�kenys�g volt - ) �rz�ki, idegen, hasznos t�rgyak form�j�ban, az elidegen�l�s form�j�ban, az ember t�rgyiasult l�nyegi er�i �llnak el�tt�nk. Az olyan l�lektan, amely el�tt ez a k�nyv, teh�t �ppen a t�rt�nelem �rz�kileg legjelenval�bb, leghozz�f�rhet�bb r�sze csukva van, nem v�lhatik val�s�gos tartalmas �s re�lis tudom�nny�.> Egy�ltal�ban mit gondoljunk az olyan tudom�nyr�l, amely az emberi munk�nak e nagy r�sz�t�l el�kel�en elvonatkoztat �s nem �rzi �nmag�ban a maga nemteljess�g�t, am�g az emberi m�k�d�s egy ilyen kiterjedt gazdags�ga nem mond neki egyebet, mint teszem, amit egy sz�ban meg lehet mondani: „sz�ks�glet", „k�z�ns�ges sz�ks�glet"?

A term�szettudom�nyok roppant tev�kenys�get fejtettek ki �s folyv�st n�vekv� anyagot saj�t�tottak el. A filoz�fia azonban �ppannyira idegen maradt sz�mukra, mint ahogy �k idegenek maradtak a filoz�fia sz�m�ra. Pillanatnyi egyes�l�s�k csak fantasztikus ill�zi� volt. Az akarat megvolt, de a k�pess�g hi�nyzott. Maga a t�rt�net�r�s csak mell�kesen van tekintettel a term�szettudom�nyra, mint a felvil�gosod�snak, hasznoss�gnak, egyes nagy felfedez�seknek a mozzanat�ra. De ann�l gyakorlatibban ny�lt bele a term�szettudom�ny az ipar r�v�n az emberi �letbe �s alak�totta azt �t �s k�sz�tette el� az emberi emancip�ci�t, b�rmennyire teljess� kellett is k�zvetlen�l tennie az elembertelened�st. Az ipar a term�szetnek �s ez�rt a term�szettudom�nynak val�s�gos t�rt�neti viszonya az emberhez; ha teh�t az emberi l�nyegi er�k exoterikus leleplez�sek�nt fogjuk fel, akkor a term�szet emberi l�nyeg�t vagy az ember term�szeti l�nyeg�t is meg�rtj�k, ez�rt a term�szettudom�ny elvesz�ti elvontan materi�lis vagy jobban mondva idealisztikus ir�ny�t �s az emberi tudom�ny b�zis�v� lesz, mint ahogy m�r most is - j�llehet elidegen�lt alakban - a val�ban emberi �let b�zis�v� lett, �s m�s b�zis az �let, m�s a tudom�ny sz�m�ra m�r eleve hazugs�g. <Az emberi t�rt�nelemben - az emberi t�rsadalom keletkez�si aktus�ban - l�trej�v� term�szet az ember val�s�gos term�szete, ez�rt az a term�szet, amely - ha elidegen�lt alakban is - az ipar �ltal l�trej�n, az igazi antropol�giai term�szet. ->

Az �rz�kis�gnek (l�sd Feuerbach35) kell minden tudom�ny b�zis�nak lennie. Csak ha bel�le indul ki, mind az �rz�ki tudat, mind az �rz�ki sz�ks�glet kett�s alakj�ban - teh�t csak ha a tudom�ny a term�szetb�l indul ki - csak akkor val�s�gos tudom�ny. Hogy az „ember" az �rz�ki tudat t�rgy�v� �s az „embernek mint embernek" sz�ks�glete sz�ks�glett� v�lj�k, annak az eg�sz t�rt�nelem az el�k�sz�t�si, fejl�d�si t�rt�nete. Maga a t�rt�nelem a term�szett�rt�netnek, a term�szet emberr� lev�s�nek val�s�gos r�sze. A term�szettudom�ny k�s�bb �pp�gy be fogja sorolni maga al� az emberr�l sz�l� tudom�nyt, mint az emberr�l sz�l� tudom�ny a term�szettudom�nyt: egy tudom�ny lesz.
Az ember a term�szettudom�ny k�zvetlen t�rgya; mert az ember sz�m�ra a k�zvetlen �rz�ki term�szet
k�zvetlen�l az emberi �rz�kis�g (azonos kifejez�s), k�zvetlen�l mint a sz�m�ra �rz�kileg meglev� m�sik ember; mert a saj�t �rz�kis�ge csak a m�sik ember r�v�n van mint emberi �rz�kis�g �nmaga sz�m�ra. De a term�szet az emberr�l sz�l� tudom�ny k�zvetlen t�rgya; az ember els� t�rgya - az ember - term�szet, �rz�kis�g; �s a k�l�n�s emberi �rz�ki l�nyegi er�k, mint ahogy csak term�szetes t�rgyakban tal�lhatj�k meg t�rgyi megval�sul�sukat, �gy csak egy�ltal�ban a term�szeti l�nyeg tudom�ny�ban tal�lhatj�k meg �nmegismer�s�ket. Mag�nak a gondolkod�snak az eleme, a gondolat �letnyilv�n�t�s�nak eleme, a nyelv �rz�ki term�szet�. A term�szet t�rsadalmi val�s�ga �s az emberi term�szettudom�ny vagy az emberr�l sz�l� term�szetes tudom�ny azonos kifejez�sek.

<L�tjuk, hogy a nemzetgazdas�gi gazdags�g �s nyomor�s�g hely�be a gazdag ember �s a gazdag emberi sz�ks�glet l�p. A gazdag ember egy�ttal az emberi �letnyilv�n�t�s egy totalit�s�t sz�ks�gel� ember. Az ember, akiben saj�t megval�sul�sa mint bels� sz�ks�gszer�s�g, mint sz�ks�g exiszt�l. Az embernek nemcsak a gazdags�ga, hanem a szeg�nys�ge is - a szocializmus el�feltev�se mellett - egyar�nt emberi �s enn�lfogva t�rsadalmi jelent�s�gre tesz szert. Ez az a passz�v k�tel�k, amely az emberrel a legnagyobb gazdags�got, a m�sik embert sz�ks�gletk�nt �rezteti. A t�rgyi l�nyeg uralma bennem, l�nyegi tev�kenys�gem �rz�ki kit�r�se a szenved�ly, amely itt ezzel l�nyegem tev�kenys�g�v� lesz.>
5. Egy l�ny csak akkor sz�m�t maga el�tt �n�ll� l�nynek, ha saj�t l�b�n �ll, �s csak akkor �ll a saj�t
 l�b�n, ha l�tez�s�t �nmag�nak k�sz�nheti. Az az ember, aki egy m�siknak a kegyelm�b�l �l, f�gg� l�nynek tekinti mag�t. De teljesen egy m�siknak a kegyelm�b�l �lek, ha nemcsak �letem fenntart�s�t k�sz�nhetem neki, hanem ha ezenk�v�l m�g � teremtette az �letemet, ha a �letemnek a forr�sa, �s �letemnek sz�ks�gk�ppen ilyen rajta k�v�li alapja van, ha nem a saj�t teremt�sem. A teremt�s ez�rt a n�pi tudatb�l nagyon nehezen kiszor�that� k�pzet. A term�szetnek �s az embernek �nmaga �ltali l�te felfoghatatlan a sz�m�ra, mert ellentmond a gyakorlati �let �sszes k�zzelfoghat�s�gainak.

A f�ld teremt�se hatalmas csap�st kapott a geogn�zi�t�l, azaz att�l a tudom�nyt�l, amely a f�ld k�pz�d�s�t, a f�ld l�trej�v�s�t folyamatnak, �nl�trehoz�snak �br�zolja. A generatio aequivoca* a teremt�selm�let egyetlen gyakorlati c�folata.
M�rmost k�nny� ugyan az egyes egy�nnek azt mondani, amit m�r Arisztotel�sz mond:36 Ap�d �s any�d nemzett t�ged, teh�t benned k�t ember p�rosod�sa, teh�t az emberek nembeli aktusa termelte az embert. L�tod teh�t, hogy az ember a l�tez�s�t fizikailag is az embernek k�sz�nheti. Nemcsak azt az egy oldalt, a v�gtelen, progresszust kell teh�t szem el�tt tartanod, amelyet tekintve tov�bb k�rdezel: Ki nemzette aty�mat, ki az � nagyatyj�t stb.? Azt a k�rmozg�st is r�gz�tened kell, amely ebben a progresszusban �rz�kileg szeml�lhet�, s amelyet tekintve az ember a nemz�sben �nmag�t ism�tli, teh�t az ember mindig szubjektum

 * - az �snemz�s - Szerk.
 
marad. �mde te ezt fogod felelni: Ha elfogadom is ezt a k�rmozg�st, te viszont fogadd el azt a progresszust, amely mindig tov�bb hajt engem, m�gnem azt k�rdezem, ki nemzette az els� embert �s egy�ltal�ban a term�szetet? Erre csak azt felelhetem: K�rd�sed maga is az elvonatkoztat�s term�ke. K�rdezd meg magadt�l, hogyan jutsz erre a k�rd�sre; k�rdezd meg, vajon k�rd�sed nem olyan n�z�pontb�l t�rt�nik-e, amelyre nem v�laszolhatok, mert fon�k n�z�pont? K�rdezd meg magadt�l, vajon ez a progresszus mint olyan exiszt�l-e �sszer� gondolkod�s sz�m�ra? Ha a term�szet �s az ember teremt�s�r�l k�rdez�sk�d�k akkor ilym�don elvonatkoztatsz az embert�l �s a term�szett�l. L�ttel-nem-b�r�kk�nt t�telezed �s m�gis azt akarod, hogy l�ttel-b�r�kk�nt bizony�tsam be �ket. Azt mondom neked: T�gy le elvonatkoztat�sodr�l, akkor k�rd�sedr�l is leteszel, vagy ha ki akarsz tartani elvonatkoztat�sod mellett, akkor l�gy k�vetkezetes, �s ha az embert �s a term�szetet l�ttel-nem-b�r�kk�nt gondolva gondolkodok gondold l�ttel-nem-b�r�k�nt tenmagadat is, aki h�t szint�n term�szet �s ember vagy. Ne gondolkodj, ne k�rdezz engem, mert mihelyt gondolkodol �s k�rdezel, a term�szet �s az ember l�t�r�l val� elvonatkoztat�sodnak nincs �rtelme. Vagy olyan egoista vagy, hogy mindent semmik�nt t�telezel �s te magad lenni akarsz?
Erre ezt v�laszolhatod: Nem akarom a term�szet stb. semmij�t t�telezni; �n t�ged keletkez�si aktusa fel�l k�rdezlek, mint ahogy az anat�must a csontk�pz�d�sek fel�l k�rdezem stb.

azonban a szocialista ember sz�m�ra az eg�sz �gynevezett vil�gt�rt�nelem nem m�s, mint az
 embernek az emberi munka �ltal val� l�trehoz�sa, mint a term�szetnek az ember sz�m�ra val� l�trej�v�se, akkor ilym�don megvan a szeml�letes, ellen�llhatatlan bizony�t�ka a maga �nmaga �ltali sz�let�s�r�l, a maga keletkez�si folyamat�r�l. Amennyiben az ember �s a term�szet l�nyegszer�s�ge, amennyiben az ember az ember sz�m�ra mint a term�szet l�tez�se �s a term�szet az ember sz�m�ra mint az ember l�tez�se gyakorlativ�, �rz�kileg szeml�lhet�v� lett, az egy idegen l�nyeget, a term�szet �s az ember feletti l�nyeget illet� k�rd�s - oly k�rd�s, amely mag�ba z�rja a term�szet �s az ember l�nyegtelens�g�nek bevall�s�t- gyakorlatilag lehetetleni� v�lt.

 Az ateizmusnak - mint e l�nyegtelens�g tagad�s�nak - nincs t�bb� �rtelme, mert az ateizmus Isten tagad�sa, �s az ember l�tez�s�t e tagad�s �ltal t�telezi; de a szocializmusnak mint szocializmusnak nincs t�bb� sz�ks�ge ilyen k�zvet�t�sre; a szocializmus az embernek �s a term�szetnek mint a l�nyegnek elm�letileg �s gyakorlatilag �rz�ki tudat�t�l kezd�dik. A szocializmus az ember pozit�v, m�r nem a vall�s megsz�ntet�se �ltal k�zvet�tett �ntudata, mint ahogy a val�s�gos �let az ember pozit�v, m�r nem a mag�ntulajdon megsz�ntet�se, a kommunizmus �ltal k�zvet�tett val�s�ga. A kommunizmus az �ll�t�s mint a tagad�s tagad�sa, ez�rt az ember emancip�ci�j�nak �s visszanyer�s�nek val�s�gos, a legk�zelebbi t�rt�neti fejl�d�s sz�m�ra sz�ks�gszer� mozzanata. A kommunizmus a legk�zelebbi j�v� sz�ks�gszer� alakja �s energikus elve, de a kommunizmus nem mint olyan az emberi fejl�d�s c�lja, - az emberi t�rsadalom alakja. –